Újabb Gripen-botrány: balhé a sziget körül

Argentína Gripen NG vadászrepülőkkel hozná helyre légiereje megtépázott hírnevét, és egyben erősítené pozícióját a Falkland-szigeteken. Azonban a cél éppen az akadály is, a szigetcsoport miatt nem lehet brit alkatrész a gépben: kerekek nélkül pedig nehéz felszállni.

Meglehetősen érdekes színt vinne a brit–argentin szembenállásba az, ha az argentin légierő modernizációját részben nagy-britanniai alkatrészekből épített Gripen vadászrepülőgépekkel oldaná meg az argentin kormány. De vajon mennyi ennek az esélye?

A brazilok árulják a repülőt

A brazil védelmi minisztérium két hete bejelentette, hogy Argentínával kezdenek tárgyalásokat Brazíliában megépülő Saab Gripen NG vadászbombázók vásárlásáról. A közlemény szerint 24 darab repülőről van szó, amelyek 2019 és 2024 között érkeznének Argentínába. Sőt, hat Embraer KC-390 sugárhajtású taktikai szállítórepülőgép értékesítését is vizsgálják. Az erről szóló dokumentumot Jaques Wagner brazil és Agustín Rossi argentin védelmi miniszter látta el kézjegyével.

A Gripen NG kétüléses változata Forrás: Stefan Kalm/Saab

Brazília kormánya tavaly októberben, első külföldi vevőként döntött 36 darab Gripen NG megvásárlásáról. Az egyezmény része a technológiai transzferen kívül a helyi gyártósor felállítása, és az, hogy Közép- és Dél-Amerikában a brazil partneré az exportlehetőség. Azaz Argentínával is ők köthetnek üzletet, nem a svéd kormány fegyverexportért felelős ügynöksége (FMV). Eszerint a brazil Embraer fogja gyártani a Gripen NG kétüléses változatát, sőt ennek kifejlesztésében is részt vesz, mivel a brazil–svéd üzlet lényege a brazíliai repülőipar fejlesztése.

Hogy lesz vevő Argentína?

Kérdéses, hogy a csőd felé tartó Argentína képes lesz-e a vásárláshoz szükséges összeget előteremteni. Tételezzük fel, hogy igen, sikerül hitelt szerezniük. Ekkor viszont éppen az akadályozhatja meg az üzletet, amiért alapvetően létrejönne: a Falkland-szigetek, avagy a Falkland-szigeteki háború.

A Falkland-szigetek a cél és az akadály

Argentína 1982. április 2-án szállta meg fegyveres erővel a Nagy-Britanniához tartozó szigetcsoportot. A kitört háborúban vereséget szenvedett, a szigeteket a brit expedíciós erők az év június 14-re visszafoglalták.

A légierőt állítanák talpra az új Gripenek Forrás: Stefan Kalm/Saab

A háborúban Argentína súlyos veszteségeket szenvedett: egyebek között 75 repülőgép és 25 helikopter került a veszteséglistára. A légierő ezt azóta sem heverte ki: jelenleg sincs olyan megfelelő hatótávolságú, modern vadászbombázó repülőgépe, amellyel érdemben tudna a Falkland-szigetek felett műveleteket végrehajtani. Arról nem is beszélve, hogy mára négy Eurofighter Typhoon vadászbombázó és az őket támogató Voyager légi utántöltő repülőgép vigyázza a sziget békéjét.

Brit alkatrész nem lehet(ne) benne

Ugyan épp a megtépázott argentin légierő talpra állítását szolgálná a Gripen NG-k megvásárlása, de ha ki is tudják fizetni, akkor is számos, Nagy-Britanniában gyártott alkatrész található benne. De miért probléma ez?

Mivel három éve, 2012 áprilisában a brit parlament aláírta a fegyverembargót, brit cég nem szállíthat sem fegyvereket, sem fegyveralkatrészeket Argentínának. Ez pedig – ha eltekintünk a jelenlegi argentin elnök, Cristina Fernández de Kirchner kormányának harciasságától és a Falkland-szigeteket visszakövetelő, egyre erőszakosabb nyilatkozataitól – érinti a Gripen NG 30-35 százalékát kitevő alkatrészeket és rendszereket.

Se radar, se kerék, se légi utántöltés

Így a Nagy-Britanniában is bejegyzett Selex ES nem szállíthat az esetlegesen Argentínába kerülő gépekhez Raven ES-05 radarrendszereket, idegen-barát felismerőrendszert (IFF) vagy éppen infravörös kamerarendszert. Valahonnan pótolni kell majd a katapultüléseket is, hiszen azt a világ talán legsikeresebb – történetesen szintén brit – vállalata, a Martin-Baker szállítja. Nehéz lesz kerekek nélkül felszállni: márpedig a futóművek a BAE Systemstől érkeznek.

Légiutántöltés (illusztráció) Forrás: Milan Nykodym/Saab

Hasonlóan problémásnak ígérkezik az argentin részvétellel kifejlesztett Embraer KC-390 szállítórepülőgépek megvásárlása is. A fedélzeti számítógépek, a kormányok, az üzemanyagtartályok, a gép kompozit orrburkolata, az elektromos vezérlés és a szenzorok egy része is brit vagy brit ellenőrzésű cégektől kerülne a gépbe, de a szigetországból érkezik a tankerképességet jelentő, hajlékony csöves légi utántöltő konténer is.

Márpedig ha az argentin légierő valóban új Gripen NG gépekkel bővülne, akkor bizony a légiutántöltési képesség fontos lesz, figyelembe véve a Falkland-szigetek és a legközelebbi argentin légitámaszpont, a Tierra del Fuego közötti több mint 1500 kilométeres távolságot.

Brittelenítik a gépeket?

A fennálló helyzethez képest meglepő, hogy Agustín Rossi argentin védelmi miniszter egy hete, újságírók előtt tett nyilatkozata szerint a nagy-britanniai kormány valószínűleg nem fog akadályokat gördíteni a tervezett vadászbombázó-üzlet elé. Kérdés, hogy ezt honnan tudja, hiszen hivatalosan semmilyen kapcsolatfelvétel nem történt a két ország között az ügylet kapcsán, és a brit kormány sem kívánt az embargó kérdéséről nyilatkozni.

A Gripen NG brittelenítése elég költséges Forrás: Stefan Kalm/Saab

Az mondjuk sokat sejtet, hogy a sajtótájékoztatón elhangzott: "az akadályok leküzdéseként" az Embraer gondoskodna arról, hogy se a vadászbombázókban, se a szállító repülőgépekben egyáltalán ne legyen brit alkatrész. Ez elméletileg megoldható, csak óriási összegekbe kerülne egy "brittelenített" argentin változat kifejlesztése mindkét típusból. Kérdés, erre honnan lesz forrás, ha már a gépekre is alig teremtik majd elő a pénzt, és persze, ha a védelmi miniszter szerint nincs brit ellenkezés, minek az egész hercehurca?

Ha nem Gripen NG, akkor mi?

A Gripen NG körüli balhét némiképp árnyalja, hogy korábban az argentin kormány Kínához fordult vadászgépügyben. Február elején az elnök pekingi látogatását követően jelentették be, közös kínai–argentin munkacsoport alakult, amely a Csengdu J-10 vagy a kisebb méretű és teljesítményű FC-1 Hsziaolong vadászbombázó repülőgépek értékesítésének kérdéseit vizsgálta. Olyan szempontból jó választás lenne, hogy Kína – ha geopolitikai érdekei úgy kívánják – nagyon kedvező finanszírozási konstrukciókat kínálna az üzlethez.

Egy pakisztáni FC-1 Hsziaolong Forrás: Wikipedia

Hetekkel később már olyan sajtóértesülések kerültek ki Argentínából, miszerint meg is egyeztek 20 darab Hsziaolong megvásárlásáról, a kínai bankok által nyújtott hitel segítségével. Sőt, az argentin vadászgépgyártó FAdeA részt venne a gépek előállításában, akár egy esetleges dél- vagy közép-amerikai exportmegrendelést is kielégítve.

Március közepére az argentin sajtó már 12-24 Hsziaolong vadászbombázóról írt, igaz, Agustín Rossi védelmi miniszter hozzátette: más lehetőségeket is vizsgálnak. Azóta újabb, a kínai típusról szóló információ nem jelent meg.

Ha még hihetünk az argentin pletykáknak

Szóba jöhet a spanyol légierőből leselejtezett Dassault Mirage F1CE, illetve az izraeli Kfir Block 60-as típus is – legalábbis, ha hihetünk még az argentin védelmi miniszternek. Sőt, a képviselő egy "informális" francia ajánlatot is meglebegtetett. A megnevezett típusok nem lennének teljesen ismeretlenek az argentin pilótáknak: a Kfir "egy családba" tartozik az Argentínában is repült Mirage IIIEA és IAI Nesher típusokkal, a Mirage F1 pedig a Mirage III-as utódja.

Felrepült a Szuhoj-kacsa

Nincs geopolitikai konfliktus Oroszország nélkül, bár ebben a történetben nekik jutott a legkisebb és legvalószínűtlenebb szerep. Még tavaly decemberben reppentek fel olyan brit sajtóértesülések, miszerint Argentína Oroszországtól vásárolna Szu-24 kétüléses támadó repülőgépeket.

Ezt a variaszárnyú típust viszont már évek óta nem gyártják, lassan leselejtezik Oroszországban is, helyére a szintén kétüléses, sokkal komolyabb képességű Szu-34 Fullback támadógépek érkeznek. Így az értesülést szakértők híreszteléseknek tartották, mivel egy mára elavult, használt, drágán üzemeltethető, a modern típusokhoz képest korlátozott támadóképességekkel rendelkező, ráadásul orosz technológiájú repülőgépet kéne így a nyugati típusokat üzemeltető argentin légierőnek hadrendbe állítania.

A Szu-24 "Fencer" vadászrepülőt még a hatvanas években fejlesztették ki Forrás: Wikipedia

A felreppent – és persze Nagy-Britanniában népszerű – Szuhoj-kacsa arra elegendő volt, hogy a brit kormány jelezze: a Falkland-szigetek légvédelmének modernizálására és megerősítésére készül. Ez gyakorlatilag a teljes földi telepítésű légvédelmet érinti majd, a parancsnoki és kommunikációs rendszerektől a radarokon át a légvédelmi rakétákig. A folyamat azonban éveket vesz majd igénybe. Igaz, nem lesz hamarabb új argentin légierő sem...