Papírmasé tankok cirkáltak Moszkvában

Papíron sokat tudnak, a gyakorlatban azonban még fejlesztés alatt álló harckocsikról van szó. A szupertankként emlegetett Armata végiggördült a moszkvai Vörös téren a győzelem napján, de éles helyzetben támadni még nem biztos, hogy tudna.

A náci Németország felett aratott katonai győzelem 70. évfordulóját megünneplendő május kilencedikén számos vadonatúj orosz fejlesztésű harci jármű vonult fel Moszkvában a Vörös téren. A prototípusok ígéretesnek látszanak, kérdés azonban, hogy lesz-e belőlük tömeggyártott, hadrendbe állított harci jármű.

A legtöbbeket foglalkoztató kérdés, hogy vajon a szovjet, majd az orosz sikertelen harckocsi-prototípusok sorát gyarapítja, vagy egyszer hadrendbe állhat a T-14 Armata, ínyenceknek a 148-as objektum? Ez biztosan nem a kamerák százainak kereszttüzében végrehajtott katonai parádén dől el, üzenetnek viszont kiválóan alkalmas volt a Vörös téri díszszemle.

Az Armata T-14-es szupertank masírozik Moszkvában Forrás: AFP/Yuri Kadobnov

Az Armata – minden ellenkező hazai, külföldi újságcikkel, blogbejegyzéssel szemben – nem "csodatank". Nem fog amerikai Abramseket enni reggelire,

egyelőre nem több egy felvonulótéren bemutatott prototípusnál.

Tény, hogy a több mint negyven éve hadrendbe állított T-72-es óta ez az első teljesen új harckocsi prototípusa, és mint ilyen, fontos szerephez juthat, ha minden összejön az Uralzavodvagon szakembereinek.

Az Armata egy régi-új harckocsi lesz. A nagy futógörgős (700 mm-es átmérőjű) lánctalpas futómű, a CsTZ 12Н360 turbódízel hajtómű, a simacsövű 2A82-1M harckocsiágyú és az ahhoz kapcsolt automata töltőberendezés is a hagyományos elemek sorát gyarapítja. Se hibrid meghajtás, se nagyobb átütőerőt képviselő ágyú, vagyis, ha így nézzük, semmi forradalmi újdonságot nem találunk.

Főpróba a Vörös téren Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Meglepően kicsi a torony

Máris izgalmasabb a kép, ha megvizsgáljuk a tornyot, amely mind az eddigi szovjet, majd orosz harckocsikhoz, mind a kortárs nyugati, izraeli páncélosokhoz viszonyítva meglepően kicsi lett.

Megerősített páncélzatú kapszulákban ül a személyzet.

A harckocsi teljes személyzete – a jármű vezetője, a lövegirányzó és a parancsnok is – a harckocsi testében kapott helyet. Noha az Armata belsejéről eddig egyetlen fotó vagy videofelvétel sem szivárgott ki, az orosz sajtóban megjelent szakértői nyilatkozatok szerint egymás mögött elhelyezett, külön megerősített páncélú "kapszulákban" ülhet a személyzet.

A torony csapott felületekből áll, és sokkal kisebb Forrás: saidpvo.livejournal.com

Ha ehhez hozzávesszük az automata töltőberendezést, érthető, miért nem a szokásos lapított félgömb került a kocsi tetejére, hanem egy döntött felületekből álló torony.

Ez egyszerre kisebb, nehezebben eltalálható és könnyebben álcázható, vagyis növeli a jármű harcképességét és túlélési esélyeit.

A kisebb torony kisebb tömeget is jelent, ez a mozgékonyságra is jó hatással lehet.

A drónok képét láthatja a parancsnok?

Kérdés, hogy a jármű belsejében mi lehet? Ma már legalább annyira nehéz "összerakni" a megfelelő felderítő, tűzvezető, kommunikációs és navigációs rendszereket, mint magát a páncélzatot vagy a harckocsiágyút.

A drónok kameráinak képét is láthatná a parancsnok Forrás: AFP/Sergey Venyavsky

Ma már alapnak számít a beépített, nappal és éjjel is működő kamerarendszer, a lézeres céltávmérés és -megjelölés vagy a műholdas navigációs rendszer. Kérdés, hogy az Armata parancsnoka kap-e olyan kijelzőt, amely térképen mutatja az ellenséges és a baráti erőket, jelentős mértékben javítva a jármű harcképességét.

Az sem ártana, ha az egyre nagyobb számban hadrendbe álló és Ukrajnában aktívan használt, távolról irányított felderítőgépek (drónok) kameráinak képét is látná a parancsnok. Hogy tudja, mi lapul a következő domb mögött…

Rakéták ellen véd az Afganit

Az Armata védelmét növeli a nyugati harcjárművekről már ismert, rácsos pótpáncél mellett a reaktív páncélzat is. Míg a korábbi harckocsikra csak utólag került fel a modulszerűen cserélhető pótpáncélzat, addig az Armatánál eleve számoltak vele a tervezők. A téglás páncélzat hatásos lehet a páncéltörő rakéták és a rakétahajtású gránátok sugara ellen is.

"Afganit" Active Protection System (КАЗ «Афганит») launchers on #Armata T-14 MBT turret. pic.twitter.com/wZR5PDb2Pd

— Arto Pulkki (@APulkki) 2015. Május 4.

További védelmet jelent az Afganit elnevezésű aktív védelmi rendszer. A milliméteres hullámsávban dolgozó radarrendszer észleli a harckocsi felé közeledő rakétákat, lövedékeket, majd a megfelelő pillanatban egy kisméretű ellenrakétával megrongálja, és remélhetőleg meg is semmisíti őket.

Jövőre érkeznek az új csapatszállítók

Moszkvában mutatkozott be a T-15 (149-es objektum) nehéz gyalogsági harcjármű is, amely a T-14-es átalakított változata, az alváz ugyanis megegyezik. Maga a harckocsiból épített csapatszállító Izraelben terjedt el igazán.

Az eddig kiszivárgott információk szerint a T-15-ös a háromfős személyzet mellett nyolc felszerelt lövészkatona szállítására lesz alkalmas. A távvezérelt toronyba egy 30 mm-es 2A42 gépágyú, egy 7.62 mm-es párhuzamosított géppuska és négy 9M133 Kornet EM félaktív lézervezérlésű irányított páncéltörő rakéta kerül.

Próbakörön a szupertankok Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Érdekesség, hogy az egységes platform csak korlátozásokkal volt megvalósítható. Míg az Armata dízelmotorja a harckocsi végén kapott helyet, addig a T-15-ösben a motor az orrban van, hiszen a katonák a járművet a hátul elhelyezett ajtókon hagyják el. A jelenlegi tervek szerint az első csapatszállítók jövőre érkeznek meg az orosz hadsereg alakulataihoz.

Az önjáró löveg megsorozza az ellenséget

Az eredeti tervekkel ellentétben az új, 152 milliméteres önjáró löveg a nyilvánosságra került képek tanúsága szerint jelenleg nem a T-15-ös alvázára, hanem a régebbi T-90-esére épült.

Csak úgy füstöltek a harci járművek Fotó: Vörös Szabolcs - Origo

Az új önjáró löveg Oroszországban elsőként lesz képes olyan, több lövésből álló, rövid sorozatot leadni, melynek során a különböző pályaíveket kihasználva a lövedékek szinte egy időben csapódnak a célba.

A löveget a páncélozott torony tetején egy 12,7 milliméteres nehézgéppuska egészít ki. Orosz források szerint

a rakéta-póthajtású lőszerrel akár 70 kilométeres lőtávolságot is el tud érni

– ezt az adatot azonban illik óvatosan kezelni.

A szintén lánctalpas Kurganyec-25-nek már könnyebb a páncélzata, és más a feladata. A csapaszállító változat (693-as objektum) 12,7 milliméteres nehézgéppuskával, míg a gyalogsági harci jármű (695-ös objektum) a T-14-esen látott toronnyal érkezik. A tervek szerint a kiöregedő BMP-1 és BMP-2 páncélozott járműveket, később pedig a modernebb BMP-3-asokat váltják fel.

A kakukktojás a gumikerekes Bumeráng

A gumikerekes kakukktojás a 8x8-as kerékképletű Bumeráng, amely szakított a kicsi oldalajtók hagyományával, a belsejébe egy nagyobb hátsó ajtón lehet bejutni, mivel a motor az orrba került át.

Az úszóképes Bumeráng hasonlít a modern nyugati harcjárművekre,

mint a német Boxer, az amerikai Stryker vagy a svájci Piranha. A tervek szerint egész járműcsalád épül majd a gumikerekes harckocsira: a parancsnoki változattól a sebesültmentőn át a páncéltörő vagy aknavető-hordozó változatig.

Papíron sokat tudnak

Papíron, illetve a hazai és nyugati fogyasztásra szánt propagandaanyagokban sokat tud az Armata, ahogy új lánctalpas társai is. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy még nem sorozatban gyártott harckocsiról, hanem

egy tesztelés alatt álló, az orosz hadsereg által el sem fogadott prototípusról van szó.

Még csak prototípus, kérdés, lesz-e tömeggyártás Forrás: Vörös Szabolcs - Origo

Egyelőre még az is kérdéses, hogy lesz-e keret a tömeggyártásra. Jól hangzik, hogy a jelenleg hadrendben álló orosz harckocsik 70 százalékát modernebbekre, köztük Armatákra cserélik, de aki emlékszik még a T-64, majd T-80 harci járművekre, az elkezd gyanakodni.

Mindkét harckocsi az akkori legmodernebb elektronikát, tűzvezető rendszert, fegyverzetet kapta meg, gyártásuk azonban igen drága lett volna. Így végül csak a kiemelt fontosságú, első lépcsős alakulatokat szerelték fel velük, az orosz páncélosok derékhada a szerényebb tudású, de olcsón gyártható T-72-esekből állt – és áll máig is.

Szakértők valószínűsítik, hogy ha figyelembe vesszük az orosz gazdaság jelenlegi állapotát, illetve a hadsereg fejlesztésére szánt csökkentett keretet, az Armata – ha hadrendbe áll egyáltalán – csak alacsony példányszámban készül el, és a modernizált T-72B3 harckocsik maradnak meg alaptanknak.

Oleg Szaljukov vezérezredes, az orosz szárazföldi erők parancsnoka idén februárban még úgy nyilatkozott, hogy 2020-ig 5 ezer új és 6 ezer modernizált páncélos áll hadrendbe. Kérdés, hogy a nyilatkozata még mindig helytálló-e.