Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az első Windows idején a Microsoft már komoly informatikai vállalatnak minősült: a cég 1981-es DOS nevű szoftvere az IBM PC-k hivatalos operációs rendszereként komoly karriert futott be, parancssoros felülete azonban megnehezítette az átlagfelhasználók dolgát. Ezért aztán a Microsoft egy vizuális, könnyen átlátható interfészt tervezett, amelyet ablakos elrendezése után szimplán csak Windowsnak (ablakok) kereszteltek el.
Avagy csak simán Microsoft Windows, ha úgy jobban tetszik. Az első, 1985. november 20-án megjelent rendszer még mint "grafikus komputerinterfész" futott, és közepes sikert aratott. A kissé lassúcska szoftver vezérléséhez egér kellett, az viszont akkoriban még nem számított elterjedt perifériának.
Sok felhasználó érezte idegennek a billentyűzetet majdnem teljesen hanyagoló felületet, pedig az azzal együtt érkező Microsoft-programcsomag impozánsnak számított. Megtalálható volt benne többek között a Paint, a Jegyzettömb és a Számológép - ezeknek a modern változatai mind bekerültek a Windows 10-be is. A Windows 1.0 utolsó frissített kiadása 1987-ben jelent meg, teljesen pedig csak 2001. december 31-én szűnt meg a támogatása (számtalan más rendszerrel egyetemben).
A Windows második teljes verziós kiadása 1987 decemberében érkezett, és valójában nem volt több egy komoly ráncfelvarrásnál. Az alapok maradtak a régiek, de a rendszer sokkal több ablakot tudott kezelni egy időben.
Ráadásul a 286-os PC-kre szabott kódnak hála sokat gyorsult a rendszer a két évvel korábban kiadott eredeti Windowshoz képest. Nagy siker ez a verzió sem lett, a Microsoft azonban így sem kesergett: 1988-ra a világ legnagyobb szoftvercége lett az egykor pár torzonborz egyetemista által létrehozott startup.
Az 1990 májusában megjelent Windows 3.0 jelentős ugrás volt a rendszer történelmében. Bár még mindig egy grafikus interfészről beszélünk, amelyet el kellett indítani DOS alól ahhoz, hogy használható legyen, sokkal több alkalmazással érkezett, mint az elődei, és mivel jobban kezelte a számítógépek memóriáját, ezért gyorsabban töltött, sőt, az alatta elindított szoftverek között is több erőforrást osztott el, mint a sima DOS-os parancsok.
A Windows 3.0, 3.1 és 3.11 már sokakban ébreszt kellemes emlékeket. Aknakereső, valaki?
Forrás: MicrosoftA 386-os PC-k processzoraihoz igazított operációs rendszer olyan legendás játékokat foglalt magába, mint a Pasziánsz vagy az Aknakereső, és az első olyan Windows volt, amelyet már előre telepítettek a partnerek gépeire. A Windows 3.0-t két évvel később követte a finomhangolt 3.1, illetve annak tovább javított, hibaszűrt kiadása (3.11), amelyek már testre szabható ablakokkal és
több memória kezelésével hódították meg a felhasználói szíveket.
Bár a 3.0-s széria is jól teljesített, a Microsoft a Windows 95-tel teljesen újradefiniálta az operációs rendszerekkel szemben támasztható elvárásokat. A 9x (úgy, mint 199x) korszaknak utat engedő, 1995. augusztus 24-én, azaz lassan húsz éve kiadott Windows 95 az elődeivel ellentétben már teljesen magától töltődött be, és bár DOS-alapokon nyugodott, utóbbit jó mélyre temetve csak egy parancssoros módnak nevezett funkción át lehetett elérni.
A Windows 95 bemutatta a legendás Start menüt, valamint a Plug & Play funkciót, amelynek lényege, hogy a felhasználók csak bedugnak egy perifériát az egyik PC-s portba, az pedig automatikusan működésbe lép (ez máig így működik a Windowsokban). A szoftver 16 és 32 bites alkalmazásokat is futtatott, és a maga korában igen izmos hardvert követelt, legalábbis ha nem akartuk, hogy diavetítés látszódjon a monitoron.
Bár már egy 386-oson is elindult, normálisan csak 486-os PC-ken futott a rendszer.
A Windows 95-tel érkezett meg az első Internet Explorer is, amellyel a Microsoft elérte, hogy a böngésző programok piacán is éllovas legyen. A programot egyébként is
átszőtte az internet előszele:
az ekkoriban még lassan terjedő hálózat alapjáraton támogatott volt benne, és több ismert online alkalmazás kapott Win95-ös kiadást, ideértve a legismertebb játékokat is. A Doom és a Command & Conquer is megjelent Windows 95-re, hogy csak két népszerű példát említsünk. És ha már játékok: a Windows 95-höz köthető a DirectX API elterjedése is.
1998. június 25-én érkezett a 9x család második fő tagja, a Windows 98, amely a 95-ös változat számtalan hibáját próbálta orvosolni.
Jobb dolgozni, és jobb játszani”
- mondja a Microsoft a még mindig DOS-os alapokon nyugodó operációs rendszerre, amely immár a DVD-formátumot is támogatta, és felismerte az USB-csatlakozókat.
Megjelent a gyorsindító sáv, sebesebbé vált a kereső, több internetes alkalmazás került a Start menübe, és a testre szabhatósági opciók is előrébb léptek:
bizonyára sokan őriznek kellemes emlékeket a Windows Témákról.
A Windows 98 a megjelenése évében a legeladottabb szoftver lett,
több mint 25 millió példány kelt el belőle.
A Microsoft később kiadott egy Second Edition című, felújított változatot, amelyet szintén a 98 alapjaira épült Windows Millenium Edition követett. Utóbbi rendszert a Microsoft a Windows 2000 9x-es kistestvérének szánta, de számtalan hibája miatt csúful elbukott, véget vetve ezzel a DOS-ra épült Microsoft operációs rendszerek uralmának.
És ha már szóba jött a Windows 2000, érdemes megemlékezni a Microsoft szakmai feladatokra fejlesztett, kliens mellett szerveroldali operációs rendszernek is szánt programjáról, amely már nem DOS-on, hanem az úgynevezett NT-vonalon alapult.
A Windows NT egy saját oprendszercsalád volt, amely kifejezetten a nagyvállalati szférát célozta meg. Az 1993-ban indult széria sokáig csak szerverek esetében volt értelmes alternatíva, mivel azonban 2000-re az asztali PC-k teljesítménye is túlnőtt a 9x-család lehetőségein,
a Microsoft elérkezettnek látta az időt a váltásra.
A Windows 2000 sok újdonságot hozott, ezek azonban elsősorban munkahelyeken jöttek jól, így a program nem örvendett olyan nagy népszerűségnek, mint a 98. Arra azonban jó volt, hogy a Microsoft felépítse rá a Windows Server 2003 nevű, máig gyakran használt szerveroldali operációs rendszert, valamint a még ma is a cég egyik legnagyobb dobásának tartott Windows XP-t.
A Windows XP
a Microsoft addigi legtöbbet eladott operációs rendszereként vonult be a történelembe.
A cég a 95-ös változat óta először alakította át jelentősen a Windows arculatát: az XP élénk színekkel, bővített Start menüvel, letisztított Asztallal (csak a Lomtárnak jutott külön ikon rajta), beépített Messenger alkalmazással, új böngészővel, levelezőrendszerrel és egy javított, 8.1-es DirectX API-vel érkezett meg 2001. október 25-én.
Az otthoni felhasználásra szánt Home és a nagyvállalati szférát célzó Professional kiadásokon túl a Windows XP volt az első olyan Microsoft-féle operációs rendszer, amely teljes körű 64 bites változatot is kapott, sőt, a szoftveróriás egy táblagépes kiadást is piacra dobott 2002-ben,
jócskán az első iPad érkezése előtt.
Az XP-hez rengeteg frissítés jelent meg (köztük három úgynevezett szervizcsomag, amelyek a kód legmélyéig nyúltak bele a hibákat sem nélkülöző programba), a rendszer hivatalos támogatása pedig tavaly szűnt meg, elsősorban azért, hogy a felhasználók nagyobb százaléka legyen végre hajlandó váltani a már több mint tízéves programról.
A tömeges hűség nem volt véletlen:
a Windows XP viszonylag gyors és stabil operációs rendszer volt, amely ráadásul beépített tűzfallal védte az internetre merészkedőket.
A Windows XP után a Microsoft nehéz helyzetbe került, hisz olyan operációs rendszert kellett házon belül überelnie, amely szinte minden környezetben megállta a helyét. A munka már 2001 májusában elkezdődött, a fejlesztés azonban tovább tartott, mint sokan gondolták volna: a Windows Vista névre keresztelt szoftver 2007. január 30-án startolt el, hogy a legrosszabb Windowsként vonuljon be a történelemkönyvekbe.
A Vistával a Microsoft szerette volna létrehozni minden idők legbiztonságosabb operációs rendszerét, az ennek érdekében beépített fiókfelügyeleti rendszer azonban idegesítette a felhasználókat, ugyanis
minden utasítást megkérdőjelezett, és rengeteg programot nem engedett feltelepíteni.
Ez utóbbi probléma további kompatibilitási hibákhoz vezetett: számtalan periféria illesztőprogramjai váltak használhatatlanná.
Sok fejcsóválást okozott a Vista grafikus felülete is, amely ugyan roppant látványos volt a maga idején (még ma sem néz ki rosszul), de nagyon megnövelte a rendszerigényt. Ez a legtöbb alkalmazást is lassította, játszani szinte lehetetlen volt rajta az első hetekben.
Annak ellenére, hogy
a Microsoft szerette volna a játékfejlesztők Mekkájává tenni a platformot,
méghozzá úgy, hogy Vista-exkluzívvá tette a DirectX 10-et. A Vista nagy bukás volt, a Microsoft azóta sem beszél róla szívesen, holott az utódja, amelyet rengetegen zártak a szívükbe, tulajdonképpen egy finomhangolt kiadásnak felelt meg.
A Windows Vistát követően a redmondi cég eldöntötte, hogy hallgat a felhasználókra, és olyan rendszert fog készíteni, amely a tömegek igényeit helyezi előtérbe.
A 2009-ben kiadott, simán csak Windows 7-nek nevezett szoftver pontosan ilyen lett: gyors, okos, modern és kényelmes - nem csoda, hogy máig ez a legelterjedtebb operációs rendszer a vállalat repertoárjából:
2012-ig 630 millió darabot adtak el belőle, piaci részesedése pedig több mint 60 százalékos.
Pedig a Windows 7 tényleg nem több egy optimalizált, sebesebb Vistánál. Épp csak stabilabb, kényelmesebb használni, és visszafelé is kompatibilis. Hozzá fűződik továbbá az érintőkijelzőket támogató Windows Touch megjelenése.
A Windows 7-et követően a Microsoft is szeretett volna fejest ugrani a mobiliparba, így a 2012. október 26-án megjelent Windows 8 a már megszokott Start menüt elhagyva élő csempékkel jelentkezett, amelyek értelemszerűen az érintőkijelzőknek kedveztek.
Ez azonban az asztali változat felhasználóit nem hatotta meg: őket elijesztette a Windows 8 külseje, amely ráadásul számtalan korábban könnyen elérhető beállítást rejtett el úgy, hogy még a tapasztalt rendszergazdáknak is becsületükre vált megtalálni őket. Nem segített ezen az sem, hogy a programokat applikációknak nevezték el a Microsoftnál, sőt,
külön alkalmazásboltot nyitottak a Windows 8-hoz, amely alaposan felkavarta a korábbi szoftvervásárlási szokásokat.
A 8.0 negatív visszhangját egy évvel később követte a 8.1-es frissítés, amellyel a Microsoft a kompatibilitási problémák nagyját orvosolta, és átláthatóbbá tette a felületet - persze a Start menü nem tért vissza. Habár a legtöbb felhasználója elégedett volt a 2013-as Windows 8.1-gyel, a redmondiak is tudták, hogy még egyszer nem hibázhatnak. Így jutottunk el a jelenig.
Számtalan olyan Windows jelent meg az évek során, amelyekre itt most nem tértünk ki, különben ez a cikk szinte sosem ért volna véget. A fontosabb állomásokat azonban sikerült felsorolnunk, és már csak azt kell megvárnunk, hogy
a holnap megjelenő Windows 10-zel a Microsoft újabb mérföldkövet ér el.
Reméljük, így lesz.
