A digitális jogkezelés lehetőségét a sima JPEG képekre is kiterjesztenék. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy többek közt titkosíthatók lesznek a képek adatai. Például hogy
hol és mikor készült az adott fotó.
A védelem nem csak a kíváncsi szemek ellen jelent biztonságot, de szabályozná a másolás, terjesztés és felhasználás lehetőségeit is.
A profik által használt, speciális JPEG-formátum már rendelkezik efféle védelemmel, ám ezt csak pár helyen használják, például kórházakban.
Ha az egyszerű JPEG-ek is hasonló titkosítást kapnak, az azt jelenti, hogy a védett képeket nem lehet szabadon felhasználni hírekhez, kutatásokhoz és más célból sem. Bizony,
internetes mémet sem lehet belőlük összeollózni.
Mivel napjaink legelterjedtebb multimédiás formátumáról van szó, ez kétségkívül jelentős hatással lenne az interneten fellelhető tartalmakra.
A javaslatot nem nézi mindenki jó szemmel. Az Electronic Frontier Foundation nevű amerikai tartalomellenőrző alapítvány azt ajánlja:
minden maradjon a régiben,
csak az illegális adatokkal rendelkező anyagokat szűrje hatékonyabban a JPEG-képeket felügyelő bizottság.