Ma már szinte elkerülhetetlen, hogy egy nagyobb technológiai eseményen ne találkozzunk virtuális valóság (VR) eszközökkel. Az Oculus Rift sikerén felbuzdulva a nagy cégek sorra mutatják be saját termékeiket,
senki sem akar kimaradni a következő forradalomból.
Az első újhullámos (mert már azért volt pár virtuális sisak, legutóbb a '90-es években tűnt úgy, hogy ellepik a piacot, de aztán mégsem) készülékek jövőre kerülnek kereskedelmi forgalomba, ahhoz viszont sok időnek kell eltelnie, hogy ezek a tömegek számára is megfizethető árkategóriába süllyedjenek. Az említett Oculus Rift például önmagában is drága játékszer lesz, ám
ahhoz, hogy jól működjön, erős PC is kell majd.
Bár a figyelem oroszlánrészét a VR kapja, a kiterjesztett valóság (augmented reality - AR) sem tűnt el a Google okosszemüvegével együtt.
Ezen a területen egyelőre csak a Microsoft fejleszt versenyképes, kifejezetten piacra szánt eszközt.
Ugyanakkor egyre többen vetnek rá szemet.
Például az Asus, akik szerint a kiterjesztett valóság sokkal inkább része lesz az emberi életének, mint virtuális testvére.
Az AR-szemüvegek a virtuális sisakokkal ellentétben nem egy szimulált környezetet hoznak létre, hanem a valódi világra helyeznek digitális elemeket. Mondhatni egy plusz vizuális réteget kapunk, amin 3D-s objektumok, feliratok, vagy komplett alkalmazások férnek el.
A felhasználási területek tárháza szinte végtelen:
orvosok, mérnökök, művészek egyaránt profitálhatnak a technológia nyújtotta lehetőségekből.
A kiterjesztett valóság ötlete nem új, hordozható eszközzel azonban csak az utóbbi években próbálták eladni. A Google Glass nevű okosszemüveg egy grafikus felülettel bővítette mindazt, amit a viselője látott, és
bár a sajtó jórészt szerette, sajnos megbukott.
Egyrészt nagyon sokba került, másrészt nem használta ki igazán a technológiát - a Google mondjuk nem mondott le róla, teljesen átdolgozták és egy nagyvállalatoknak szánt termékként fogják ismét bemutatni valamikor.
A kiterjesztett valóságot 3D-grafikával vegyítő Microsoft HoloLens ezzel szemben már a kanyarban van,
és bár szintén a nagyvállalati szféra a fő célpont, a gyártó a szórakozásról is gondoskodik.
A redmondi cég idei Build konferenciáján elképesztő előadásokat láthattunk arról, hogyan lehet videojátékokat kivetíteni a HoloLensszel a saját nappalinkba, és miként segítené a munkát építészetben, tervezésben vagy az orvostudományban.
Ezért azonban szintén borsos árat kell majd fizetni:
a fejlesztői verziók jövő év tavaszán jelennek meg, 3000 dolláros (870 ezer forint) árcímkével. Azt még egyelőre nem tudni, hogy milyen áron és formában lesz kapható a fogyasztói változat.
Egyelőre nincs nyoma olyan hardvereknek, amik olcsóbb alternatívát kínálnának. Virtuális valóság esetén ott van a Samsung Gear VR (közel 30 ezer forint) vagy a Google Cardboard, ezekhez csak egy okostelefon kell.
Nemsokára érkezhet azonban a megoldás:
az Asus megszellőztette, hogy már jövőre saját AR-készüléket dob piacra, igaz, részleteket nem árultak el. A gyártó ugyanakkor elsősorban a fogyasztói piacot veszi célba, ott pedig nem lehet eladni egy közel egymilliós szemüveget.
A tajvani cég még októberben tárgyalt a Microsofttal arról, hogy
a HoloLens saját, olcsóbb verzióját kezdjék el gyártani,
elsőként a többi külsős cég között. Hogy az egyezség létrejött-e, és hogyan fog végül a HoloLenshez kapcsolódni, még nem egyértelmű.
Egyelőre csak találgatni lehet, hogy a jövőre megjelenő Asus eszköz egy teljesen saját készülék lesz-e, vagy a HoloLens olcsósított verziója. Akárhogy is lesz viszont, egy biztos:
a konkurensek nem hagyják szó nélkül, hogy egyetlen gyártó arassa le a babérokat,
szóval AR-szemüvegek inváziójára számítunk.