A nyáron megjelent Metal Gear Solid V: The Phantom Pain 2015 egyik legjobb videojátéka lett. A program felett bábáskodó japán tervező, Kodzsima Hideo immár közel 30 éve készített jobbnál jobb programokat, méghozzá ugyanannak a cégnek, a Konaminak.
Aztán márciusban robbant a hír:
Kodzsima összeveszett a vállalat vezetőségével,
akik ultimátumot adtak neki. A Metal Geart még befejezheti, de aztán mennie kell, és a másik futó projektjét, a Silent Hillst is törlik.
Ez önmagában még nem tűnik olyan durvának, hisz előfordul, hogy egy cégen belüli feszültség az egyik fél távozásával oldódik fel. Csakhogy Kodzsimát szabályszerűen
megpróbálták kitörölni a Konami történelméből.
A tervező nevét utólagosan eltüntették a cég honlapjáról, sőt, azoknak a játékoknak a dobozáról is, amelyeken dolgozott. A még kapható (akár tíz évnél is régebben kiadott) termékeket visszahívták a boltokból, és olyan csomagolású példányokkal helyettesítették, amelyeket már nem szignált az 52 éves dizájner. A Konami ezenfelül teljes hírzárlatot rendelt el, a Twitteren és Facebookon mindig aktív Kodzsima sem beszélhetett senkivel a cégen belüli helyzetről.
Hogy egészen pontosan mi történt, valószínűleg már sosem tudjuk meg.
A Metal Gear Solid V kijött, remekelt, az Origón is imádtuk. Kodzsima pedig december 16-án bejelentette, hogy csapatával, a Kojima Productionsszel egyetemben a Sonyhoz igazol, a jövőben PlayStation 4-exkluzív programokat fejleszt majd. A múltat minden bizonnyal lezárta.
Mi ebből a tanulság? Az, hogy a megacéges gondolkodás még a legelhivatottabb kreatív zseniket is elijesztheti. Kodzsima 28 évig nyelte a Konami hülyeségeit (volt sajnos épp elég), a vállalat azonban képtelen volt értékelni a legtehetségesebb szakemberét. Ugyanakkor az is bebizonyosodott, hogy a jó emberekre mindig szükség lesz. Kíváncsian várjuk az első PS4-exkluzív Kojima Productions-játékot!
Nem világraszóló, de botránynak botrány: nyáron a Telenor bejelentette, hogy megemeli a lakossági mobilszolgáltatás árát, az ügyfelek pedig az ügyfélszolgálaton jelezhetik, ha nem kívánják elfogadni a kétoldalú szerződésmódosítást és ezzel az új díjakat.
Bár ezt elméletileg telefonon és online is el lehetett intézni, sajnos a Telenor túlterheltsége miatt
lehetetlen volt elérni a cég internetes ügyfélszolgálatát.
A felületen karbantartást végeztek pont a legnagyobb roham idején. A dühös ügyfelek így elárasztották a Telenor budapesti üzleteit, a Westend áruházban eluralkodott a totális káosz, skandálva szidták a céget a közösségi oldalakon is, amely így a sajtó figyelmének középpontjába került.
Alig ült le az első botrány, jött a következő. A mobilszolgáltató úgy döntött, egységesíti tarifapalettáját a modernizáció jegyében,
az elavult csomagokat kivezetik, mivel akad, amelyet már csak egyetlen ügyfél használ.
Közölték: mindenkit automatikusan átsorolnak egy, a meglévőhöz hasonló vagy jobb tarifacsomagba.
A 224 csomagból 101 maradt. A Telenor szerint a mobilhasználati szokások alapján mindenkinek a leginkább illőt választották ki, a visszajelzések alapján azonban sok ügyfél nem értett ezzel egyet.
Ennek ellenére is tízből nyolc magyar elégedett a szolgáltatókkal, sőt az 500-3000 forintos túlszámlázást tétlenül veszi tudomásul.
Az interneten vásárolni roppantul kényelmes dolog, különösen az ünnepek előtt, amikor az ember asztalán halomban áll a munka, és nem jut idő minden csip-csup apróságot egyenként beszerezni. De tudják, mi lenne még kényelmesebb? Ha drogot vagy akár fegyvereket rendelhetnénk az interneten, teljes nyugalommal, hogy
ne kelljen a hideg híd alatt várni a dílerekre!
Sokak álmát váltotta valóra a Silk Road nevű webáruház. Alapítója, Ross Ulbricht még 2011-ben lőtte fel a kereskedelmi oldalt az úgynevezett deep webre - ez az internetes keresőoldalak által nem indexelt, sötét része, tele titkokkal és illegális üzletekkel.
A Silk Road Ulbricht tevékenységétől függetlenül üzemelt,
bárki eladhatott rajta kábítószert, robbanóanyagot, fegyvert vagy akár pornográf felvételeket. A fiatal férfi 18 millió dollárt, azaz csaknem 5,2 milliárd forintot keresett az áruház tranzakcióin.
Ezt persze nem nézte jó szemmel az FBI: Ulbrichtot letartóztatták, majd életfogytiglani börtönre ítélték. A vádpontok között bűnszervezet működtetése, illegális szerekkel való visszaélés, sőt bérgyilkosság is szerepelt, utóbbit azonban egyáltalán nem bizonyították.
És hogy hol ebben a botrány?
Nos, a Silk Road ügyében nyomozó, két álruhás ügynök remek ötletnek találta megdézsmálni a webáruház látogatóinak bitcoinjait, ezáltal összesen 470 ezer dollárhoz (136 millió forint) jutottak. A két férfi a Fehér Házat is védő Secret Service és a Kábítószer-ellenes Hivatal ügynöke volt.
Az éveken át tartó nyomozást nehezen tudták ellenőrizni a hatóságok, főleg, hogy a szóban forgó ügynökök titokban dolgoztak. Bár mindkettőjüket elítélték, az igazi leckét nem ők, hanem az amerikai nyomozati szervek kapták. A 21. századi kiberbűnözés már sokkal szerteágazóbb és veszélyesebb, mint 15 éve volt.
A november 13-i párizsi terrortámadások az egész világot megrázták. A Facebookot elöntötték az együttérzésből megváltoztatott profilképek, vezető politikusok hirdettek közös akciót a terror ellen, Oroszország pedig komolyan odacsapott a közel 130 halálos áldozattal járó merényletet magára vállaló Iszlám Államnak.
A techvilágot azonban ezen belül egy apró, kevesek által ismert mobilalkalmazás, illetve annak alkotógárdája sokkolta.
Kiderült, hogy az Iszlám Állam a feltörhetetlen titkosítási eljárásáról híres Telegram csevegőappot használja toborzásra. A szoftvert az orosz Zuckerbergként is emlegetett milliárdos, Pavel Durov és testvére, Nyikolaj fejlesztette, és üzemelteti.
A terrortámadások után a Durov fivérek részvétüket nyilvánították az áldozatok hozzátartozóinak, majd elmondták, mennyire sokkolta őket, hogy a szélsőségesek visszaéltek a Telegram lehetőségeivel. Mivel Durovék Vlagyimir Putyin orosz elnök legismertebb kritikusai közé tartoznak, eredetileg
azért fejlesztették az appot, hogy saját magukat védjék a titkosszolgálattól.
Nem sokkal a részvétnyilvánítás után azonban kiderült, hogy a fejlesztők régóta tudtak az Iszlám Állam telegramos jelenlétéről, mégsem tettek semmit, mondván: az interneten mindenkinek jár az anonimitás.
Még egy videojátékos botrány, mielőtt azonban bezárná a böngészőt, olvasson figyelmesen, ez a sztori ugyanis minden nagy cégnek és vásárlónak tanulságos lehet!
Szóval van egy játékkiadó, amit úgy hívnak, hogy Warner Bros. Interactive - nem meglepő módon a Warner filmstúdió szoftverágazatáról van szó. Viszonylag kisebb hal a videojáték-iparban, sikerét három licencnek köszönheti: a Gyűrűk ura, a LEGO-játékok egy része, valamint
a DC-képregények jogai tartoznak a fennhatósága alá.
Utóbbit a Batman: Arkham sorozattal fialtatja immár hat esztendeje. A 2009-es Arkham Asylum és a 2011-es Arkham City remek játékok lettek, azoknak is ajánlott kipróbálni őket, akik hidegrázást kapnak a képregényektől vagy akár a videojátékoktól.
A széria záróakkordjának tartott Arkham Knight azonban elég mostoha sorsra jutott:
a programot négy évig fejlesztették, PC-re, PlayStation 4-re és Xbox One-ra készült el idén nyáron. A PC-s változatot a sorozat történetében először a konzolos testvérekkel egy időben adták ki, de jobb lett volna, ha késleltetik, ugyanis vállalhatatlan minőségben került a boltokba.
Komplett grafikai elemek hiányoztak belőle,
így sokkal csúnyább volt, mint konzolon, holott a játékosok számítógépei gyakran köröket vernek a több éve piacon lévő céleszközök teljesítményére. De ha már teljesítmény: az Arkham Knightnak teljesen mindegy volt, milyen PC-t tettek alá, legfeljebb 30 képkockás sebességgel futott, és teljesen véletlenszerűen akadozott.
A vásárlók fel voltak háborodva, a Warner pedig elismerte, hogy a PC-s változaton mindössze egy tucat ember dolgozott, összesen 8 hétig. Ennyi idő alatt a nyár egyik legnagyobb játékát lehetetlen élvezetes formában tálalni, nem csoda, hogy katasztrófa lett a végeredmény. A programot visszahívták a Steam digitális áruházából, a vásárlóknak pedig folyamatos javításokat ígértek. Ősszel vált újra megvásárolhatóvá a játék, de
még most is hagy maga után kívánnivalót.
Tanulság: noha a PlayStation 4 és az Xbox One technikai értelemben közel áll egy átlagos PC-hez, utóbbira igenis munka játékot írni, és amelyik kiadó ezt nem érti, bizony rá fog fázni a megjelenéseire. Reméljük, hogy a Warner tanult a hibából, és a régóta pletykált Igazság Ligája játékkal már nem lesznek efféle problémák.