Képzeljük el a Hungária körutat Budapesten, csúcsidőben. Tele van autókkal, vagy legalább is ez a kép lebeg a szemünk előtt. Valójában azonban ilyenkor is vannak olyan felületek, ahol nincs jármű: például piros lámpa előtt, egy sor végén, azokról a hézagokról nem is beszélve, amik lámpaváltásnál keletkeznek.
Ugyanilyen a mobilinternetet használó okostelefonok, és egyéb okoseszközök eloszlása még egy nagyvárosban is.
A jövőben ezeket a kihasználatlan cellákat le lehetne kapcsolni, így a hálózat üzemeltetése kevesebb enrgiát igényelne, és erősebb lenne a jel. Ez összességében erősebb, és olcsóbb mobilinternetet eredményezne.
Az üzemeltetési költség akár a tizedére is csökkenhet,
s ez még egy konzervatív becslés" - fogalmazott Turányi Zoltán, az Ericsson 5G szakértője.
A magyar 5G-expert
A távközlési cégnél körülbelül 120 ezer ember dolgozik, ebből csupán 200 érte el ezt az expert, szakértő szintet, közülük pedig négy magyar van - ezek egyike az Origónak nyilatkozó Turányi Zoltán.Az adótornyok jelenleg akkor is, és oda is sugároznak, ahol éppen nincs senki
- ez pedig rengeteg energiát emészt fel.
Az Ericsson felmérésében 100 egységnek vették a fogyasztást, ha egy teljes, Németország-méretű hálózatról lekapcsolják az összes mobilt. Majd megnézték, hogy ha háromszor annyi mobilt - okostelefont és tabletet - bekapcsolnak, mint amennyit a prognózis szerint 2020-ban használni fogunk, akkor is csak 108 egységre nőtt a hálózat fogyasztása.
Ebből is látszik, hogy mennyire nincs optimalizálva.
Az energiahatékonyságot nagyban lehetne növelni az épp használaton kívüli cellák lekapcsolásával,
s akkor bázisállomások lekapcsolásáról még nem is beszéltünk.
Az okoseszközökből érkező hatalmas mennyiségű adat kielemzésével (big data) könnyen tudunk előrejelzéseket készíteni. Például, hogy egy mobil minden reggel 7 és 8 óra között halad A-ból B-be, azaz az illető akkor megy otthonról dolgozni. Vagy hogy éjszaka 22 és reggel 6 óra között nem használja aktívan a hálózatot. Ezen információk birtokában, hogy ki merre halad, mikor alszik,
akár a nagy makrocellákat is le lehet kapcsolni.
Ilyen fejlesztése is van az Ericssonnak, már csak az 5G-hálózat hiányzik hozzá.
Az új 5G-technológia bevezetése folyamatban van: 2018-ra a szöuli olimpián szeretnék kezdetleges formájában demózni, majd 2020-ra a tokiói olimpiára kereskedelmi szinten is bevezetni.
A mobilszolgáltatók már belekezdtek az 5G szabvány megjelenése előtt a helyszíni tesztek megtervezésébe, hogy kipróbálják, és megismerjék azt a technológiát, ami lehetővé teszi a nagyfrekvenciás spektrumok hatékony hasznosítását.
Az Ericsson több fejlesztéssel is előrukkolt: többfelhasználós, többantennás, illetve Massive MIMO, azaz igen nagy számú antennás megoldásokat is használ a jobb sebesség érdekében. Nem csak az utcai lámpákba, de már a csatornafedélbe is tudnak bázisállomást építeni. A továbbfejlesztett, milliméteres hullámhosszú sávok esetén pedig antennanyaláb-követést is bevetnek.
Az a múltbeli kép, hogy egy tévéantenna az adótorony felé kell forduljon, hogy jól vegye az adást, már nem állja meg a helyét. A fizikai elemeket nem kell összeépíteni, és összehangolni: célzott irányba lehet sugározni, gyakorlatilag bármennyi nyalábbal - magyarázza az 5G szakértő. Azaz
mindenki egyénileg kap lefedettséget a saját mobiljára, a nyaláb pedig követi az adott eszközt.
Így több adat is tud haladni nagyobb sebességgel, és a hálózat is megbizhatóbban működik a felhasználó szemszögéből. Sőt, ugyanazon frekvenciatartományban lehet akár két mobil is egyszerre. “Ilyen fejlesztése még nincs senkinek a világon” - büszkélkedik Turányi Zoltán.