Továbbra is folyik az egyre feszültebb vita az Apple és FBI közt. Miután a cupertinói cég hivatalosan is visszautasította a szövetségi nyomozó irodával való együttműködést a San Bernardinó-i iPhone feltörésének ügyében,
a kongresszus beidézte az Apple vezérét, Tim Cookot.
A meghallgatást március 22-én tartják Riverside-ban.
Most azonban James Comey, az FBI igazgatója és Bruce Sewell, az Apple jogi képviselője került terítékre: a képviselőház igazságügyi bizottsága előtt Washingtonban hallgatták meg őket a titkosítási ügyről.
A vita előzménye, hogy egy kaliforniai szövetségi bíró február 16-án arra kötelezte az Apple-t, hogy módosítson mobilszoftverén, hogy az iOS biztonsági megoldásait meg tudják kerülni.
Az FBI így hozzá tudni férni a San Bernardinó-i terroristák mobiljának tartalmához,
amin feltételezhetően kulcsfontosságú bizonyítékok lapulnak.
"Már van egy ajtó az iPhone-on. Mi csak arra kérjük az Apple-t, hogy távolítsák el a házőrzőt, így mi magunk törhetjük fel a zárat. Nem az ő dolguk, hogy őrizzék a biztonságot. Az a mi dolgunk" - fogalmazott az FBI-s James Comey.
Tagadta, hogy az FBI a módosított szoftverrel kiterjesztené hatalmát a megfigyelhető eszközök terén. Állította: csak legális úton próbálnak hozzáférni a nyomozáshoz szükséges információkhoz.
Vallomása azonban komoly ellentmondott korábbi nyilatkozatainak,
nem is volt hajlandó felolvasni a meghallgatás előtti napon elhangzott szavait.
Bár az amerikai kongresszus általában támogatja a nyomozati szervek és titkosszolgálatok kéréseit, most demokraták és republikánusok közösen estek neki Comey-nak.
Felhozták, vajon az FBI hogyan követhetett el egy olyan égbekiáltó hibát, hogy a 14 ember életét követelő terrortámadás után 24 órával kiütötték a készülék jelszavát? És ha annyira fontos volt a nyomozáshoz kulcsfontosságú bizonyítékok megszerzése,
miért vártak 50 napot
azzal, hogy bíróságon követeljék, az Apple biztosítson hozzáférést a telefon tartalmához?
Sok képviselő kételyének adott hangot, hogy az FBI valóban mindent elkövetett-e annak érdekében, hogy a San Bernardinó-i támadók mobilját feltörjék - még az Apple segítsége nélkül. Felmerült, hogy miért nem fordultak a lehallgatási és megfigyelési módszereiről mára hírhedtté vált amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökséghez (NSA)? (A hivatal tömeges lehallgatásait leplezte le Edward Snowden.)
Comey legerőteljesebb kijelentése azonban egyértelműen az volt, amikor korábbi megszólalásaival ellentétben bevallotta, a San Bernardinó-i ügy precedenst teremthetne, és az Apple-től kapott hozzáférést nem csak ennél az egy telefonnál használnák ki.
Mint fogalmazott,
már a számát se tudják, annyi titkosított telefon van az FBI birtokában,
kihasználatlanul. Ebbe a helyi rendőrőrsök által begyűjtött több száz mobil nem tartozik bele.
Vagyis Tim Cook Apple-vezér azon félelme, hogy a hátsó kaput nem csak egyszeri alkalommal használnák fel, bármennyire is ezt hangoztatták, igaznak bizonyult.
Bruce Sewell, az Apple képviselője a meghallgatáson csak megerősítette a cég álláspontját, miszerint továbbra sem szeretnének egy módosított szoftvert létrehozni, mert annak beláthatatlan következményei lennének. Szerintük ha gyengítik a magánélet (privacy) védelmét, az nem állítaná meg a terroristákat. Ellenben
ha rossz kezekbe kerül a szoftver, több millió készülék válna sebezhetővé.
Tim Cook többször is markánsan kifejtette, hogy miért nem akar engedni hátsó ajtókat a kormány számára. Ha lehetőséget biztosítanak a hatóságoknak, hogy a titkosítás ellenére is hozzáférjenek az okostelefonok tartalmához, azzal a hackereknek is hátrahagynak egy hátsó kaput. Ezzel pedig a mobilok biztonsága radikálisan csökken, bárki könnyedén kémkedhet majd a felhasználók után. Ezért inkább létre sem szeretnék hozni a kért módosított szoftvert.
Az FBI-igazgató azt elismerte, hogy ha az Apple megteszi, amit kérnek, a bűnözők egy másfajta titkosított készülékre állnának át, hiszen nem a cupertinói az egyetlen cég, amely ilyen megoldással szerelte fel eszközeit - sőt!
A képviselők véleménye megoszlik az üggyel kapcsolatban. Néhányan az Apple-lel értenek egyet, mások szerint azonban a cég
ellehetetleníti a bizonyítékok megszerzését.
Egy New York-i szövetségi bíró korábban az Apple-nek adott igazat egy iPhone feltörésével kapcsolatban egy kábítószerbirtoklási ügyben. Úgy ítélte meg: nincs joga a biztonsági rendszer gyengítésére kötelezni az Apple-t.
A kongresszusi meghallgatással párhuzamosan az amerikai igazságügyi minisztérium értekezett kiberbiztonsági kérdésekről az RSA információbiztonsági konferencián. Az igazságügyi miniszter nyíltan bírálta azt a döntést, miszerint az Apple-nek nem kötelező együttműködnie a hatóságokkal. Loretta Lynch szerint
a kormány mostani kérése olyan, mint amikor házkutatatási kérelmet adnak be egy nyomozás közben.
A nagy informatikai és techcégek vitatták ezt az álláspontot. A Microsoft képviselője hivatalosan is bejelentette, csatlakozik az Apple-t támogatók táborához a várható perben.
A konferencia végén Lynch így reagált az Apple álláspontjára:
Mintha ez az ügy nem rólunk, emberekről, hanem az Apple-ről szólna.
Mindegy, mennyire remek cég, remek eszközökkel, vajon engedhetjük neki, hogy helyettünk döntsön egy nyomozásban?"