Az indiai kormány hamarosan kiírja a tendert egy új repülőgép-hordozó tervezésére és megépítésére. Oroszország pedig komoly reményeket fűz ahhoz, hogy az indiai hadihajót az ő terveik szerint építsék meg.
Igaz, a verseny erős lesz:
a nukleáris hordozó építésére képes Franciaország, a műfaj egyértelmű királya, az Indiával egyre szorosabb viszonyt ápoló Egyesült Államok és az egykori haditengerészeti világhatalom, az Egyesült Királyság is meghívást kapott a pályázatra.
A Vikrant-osztály második hajóegysége az előzetes tervek szerint rengeteg fejlesztést kap elődjéhez képest. Fedélzetéről
elektromágneses katapultrendszer indítaná a vadászbombázó repülőgépeket.
Érdemes megjegyezni, hogy ezzel az új technológiával jelenleg csak az Egyesült Államok rendelkezik. Elsőként a Gerald R. Ford-osztály leendő hordozóin használják majd a gőzkatapultokat felváltó fejlesztést.
Oroszország a tavaly júniusban megszellőztetett, de egyelőre csak makettek és tervrajzok formájában létező Projekt 23000E Storm-osztályú repülőgép-hordozót szeretné eladni Indiának.
A Krilovszkaja Állami Kutatóközpont mérnökeinek elképzelése szerint a repülőgép-hordozó 100 ezer tonnás vízkiszorítású lenne. A hajó 90-100 merev- és forgószárnyas repülőgépből álló ezredet tudna üzemeltetni.
Két hagyományos sísánc alakú, a gépet a levegőbe "feldobó" állás mellett immár két elektromágneses katapultrendszer is indíthatja a repülőket. A hajó méretei hasonlóak az amerikai nukleáris meghajtású szuperhordozókéhoz: 330 méter hosszú, 40 méter széles.
Kötelékével 120 napot tudna egyhuzamban a tengeren tölteni.
Meghajtása lehet nukleáris vagy hagyományos, a megrendelő igényeinek megfelelően.
A maximálisan 30 csomós, azaz körülbelül 55 kilométer per órás sebesség mellett követelmény a megfelelő tengerállóság, azaz a 6-9 méteres hullámok elviselése, csakúgy, mint a trópusi és sarkvidéki környezet elviselése.
A hajó és a repülőezred működtetésére, kiszolgálására 4-5000 ezer tengerésznek kell helyet biztosítani majd. A fedélzetre orosz elképzelések szerint a MiG-29K Fulcrumok mellé Oroszország új, ötödik generációs Pak Fa T-50-es vadászgépének átalakított változata kerülne.
A Pak-Fa gépek ugyanis
nem rendelkeznek a repülőfedélzeti üzemeltetéshez szükséges rendszerekkel,
mint például fékezőhorog a becsapódásszerű leszállások elviseléséhez, a katapultáláshoz szükséges, megerősített futóművek, vagy éppen a tárolás közbeni helyigényt csökkentő, felhajtható szárnyak.
Orosz részről a Jakovlev Jak-44 két hajtóműves légtérellenőrző radarrepülőgép is felmerült, mint üzemeltethető típus. Habár ez a gép még nem emelkedett levegőbe: ugyanúgy csak tervrajzokon létezik, mint a Storm orosz szuperhordozó.
Az oroszok reményei szerint a technológiai transzfer, azaz a fejlesztési, kutatási, technológiai eredmények átadása lehet az, ami feléjük billenti a mérleg nyelvét.
Moszkva ugyanis sokkal nagyobb engedményekre hajlandó,
mint az Egyesült Államok vagy a két európai ország.
Márpedig a jelenlegi miniszterelnök, Narendra Modi által, 2014-ben indított "Make in India" program kifejezetten nagy hangsúlyt helyez az indiai ipar fejlesztésére, a külföldi kutatási eredmények, technológiák átvételére.
Vagy itt gyártjátok, vagy nem vesszük meg"
- ez a kampány lényege.