Számítógépes kódok köré terveztek vadászgépet

Ezek már repülő számítógépek, szoktak viccelődni az F–35-rajongók. Nem járnak messze az igazságtól. A szoftver az agy és a vér, ami a gépben kering, amely irányítja a teljes fegyverrendszert. Az amerikai légierő dollármilliárdokat költött az operációs rendszerre, mégis tele van hibákkal. A vadászgépek bevethetősége is veszélybe került emiatt.

Ha a híres A–10-es csatarepülőgépet a VW Bogár-méretű gépágyúja köré tervezték, akkor az F–35 Lighnting II-es családot a számítógépes kódok köré. Kis hunyorítással talán láthatóvá is válik:

nem is a repülőgép, hanem az azt irányító programcsalád a lényeg.

Ez pedig egyben a méregdrága, ötödik generációs, nehezen felderíthető vadászbombázó repülőgép Achilles-sarka is. Persze az óvatosság most is javasolt: a magabiztos véleménynyilvánítást minimum megnehezíti, hogy - mivel a világ egyik legmodernebb harcászati repülőgépéről van szó - meglehetősen szűkmarkúan bánnak a gépről szóló információk közlésével.

Szoftverhiba miatt nem repültek

Az amerikai légierő meglehetősen kemény tapasztalatokat szerzett a 34. vadászrepülő-század F–35A repülőgépeivel. Hat gép az Idaho állambeli Mountain Home légibázison vett részt egy hadgyakorlaton. A gépek teljesítménye azonban erősen elmaradt a várakozásoktól. Volt olyan eset, amikor a hat, a feladat végrehajtására felkészített repülőgépből

csak egyetlenegy tudott végül felszállni.

A másik öt a földön maradt, "szoftverstabilitási problémák" miatt.

Magyarán a repülőgépek számítógépes vezérlőrendszere többé-kevésbé összeomlott. Olyan hibákat produkált, ami miatt a repülőgépek képtelenek voltak feladatukat elvégezni. Ezt gyakran csak egy teljes rendszerleállítással, majd újraindítással lehet orvosolni. Most ezt képzeljük el a légtérvédelmi feladatokra használt készültségi vadászgépek esetén...

Gondja van az ellenség észlelésével

A jelenlegi, legstabilabbnak tekintett szoftvercsomagnak a tengerészgyalogság F–35B gépein használt 2B változatot lehet nevezni, amely átlagosan

akár 8 órát is kibír részleges vagy teljes újraindítást igénylő hiba nélkül.

Az újabb, korai 2F változat még sikeres felszállás után is erősen küzd, ha valós elektronikai harci feladatokat kell végrehajtania. Azaz gondja van az ellenséges radarok, légvédelmi rendszerek észlelésével, értékelésével, illetve az észlelt fenyegetések megosztására a kötelék többi repülőgépével.

Pedig az eredeti menetrend szerint még 2016 augusztusa és decembere között meg kellene érkeznie a végleges alapváltozatnak szánt, a repülőgép minden rendszerét és fegyverzetét kezelni képes 3i változatnak.

A tesztelés alatt álló program 30 felszállás és 76 repült óra alatt 27-szer omlott össze.

Összeomlik a vadászgépeket irányító szoftver Forrás: USAF

A program nélkül repülő sincsen

Az is ismert már, hogy nem csupán a repülőgép több millió soros, saját vezérlő programjával vannak komoly problémák, hanem a 2.0.2-es változatnál járó, az F–35 szerves részét képező autonóm Logisztikai Információs Rendszerrel (ALIS).

A program hibáinak kijavításán és fejlesztésén gőzerővel dolgoznak.

Nem véletlen az igyekezet. Ha nincs ALIS, akkor nincs, vagy csak elméleti szinten van működőképes F–35 Lightning II-es.

Az ALIS gyakorlatilag a repülőgép ápolója, edzője és lélekbúvára: segíti a feladatok tervezését és előkészítését, a teljes karbantartásért, a repülés közben fellépő hibák észleléséért, sőt, azok előrejelzéséért is felel.

Az ALIS dolga az automatikus alkatrész-utánpótlás és a logisztika menedzselése. A karbantartáshoz szükséges segítséget, dokumentumokat is az ALIS mutatja meg a műszakiaknak.

Csúszik a vadászgépek hadrendbe állítása

A katonai repülés történetében először kapott egy vadászgép ilyen komplex, az ígéretek szerint valóban autonóm módon működő számítógépes támogató rendszert. Kár, hogy egyelőre inkább nem működik.

Az F–35 Lightning II az első, amely ilyen összetett rendszert kapott Forrás: USAF/Sgt. Joseph Swafford

A program hibái miatt az üzemeltetők próbálnak mindent okosba' megoldani, ami azért a világ legfejlettebb vadászbombázó repülőgépének 1500 milliárd dolláros programjánál sajátosnak mondható.

A jelenlegi információk szerint

az ALIS hibái miatt akár 60 napot is csúszhat az F–35A hadrendbe állítása

az amerikai légierőnél, így októbertől érhetik majd el a részleges hadrafoghatóság szintjét.

Izrael saját szoftverrel repül

Hogy az ALIS azért nem teljesen megkerülhetetlen, arra is van már bizonyíték. Izrael ugyanis saját C4 (command, control, communications, computing) fedélzeti számítógéppel felszerelt változatot állít hadrendbe, F–35I Adir néven.

Az izraeli szoftvercsomag az előző generációnál (F–15 és F–16) használt programok továbbfejlesztett változata. Így az "új fiú" és a több háborút megjárt, régebbi gépek együttműködése zökkenőmentes lesz.

Izrael gyakorlatilag egy saját appot készített a repülőgéphez,

lecserélve a Lockheed Martin eredeti megoldásait. Az F–35I "operációs rendszere", azaz a repülőgép irányításáért, a navigációért, a harcászati rendszerekért felelős programok maradtak eredeti amerikaiak.