Bemutatta új internetes technológiáját a NASA, ami a jelenleginél sokkal gyorsabb adattovábbítást tesz lehetővé a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetéről, üzenjenek onnan a Földre, vagy űrhajókra, állomásokra.
A késleltetéses-, vagy megszakítás-toleráns hálózati protokollal (DTN) megoldható, hogy az adatcsomagot rövidebb idő alatt jutassák el a címzettnek. A hagyományos IP-alapú továbbítás hátránya, hogy minden egyes kapcsolódó pontnak (űr esetében műholdnak) aktívnak kell lennie a hálózaton ahhoz, hogy az információt sikeresen szállítsák -
azaz semmi se akadályozza útközben a továbbítást.
Az űrben pedig ez lehet egy bolygó, másik űreszköz, aszteroida, és sok más dolog, amivel nem számolnak az asztronauták. Legrosszabb esetben ezek miatt fontos üzenetek veszhetnek el útközben, az adatcsomag bizonyos része érkezik csak meg.
A DTN hálózatok a tárolás és továbbítás elvén működnek: képesek elraktározni egy adatcsomagot a résztvevő csomópontokban, amik akkor kerülnek továbbításra, amikor a legközelebbi pont is elérhetővé válik. Ehhez kiválasztja a legmegfelelőbb útvonalat, amelyen továbbít.
A kis csomagok végül a végpontban állnak össze újra egy egésszé.
Leginkább a torrentezéshez hasonló a megoldás, amikor több pontból érkezik meg egy helyre a sok kis adatcsomag - szemben a hagyományos letöltésnél az elejétől a végéig egy helyről érkezik az egész tartalom.
Hogy hogyan is kell elképzelni ezt, a NASA szemléletes animációján magunk is megnézhetjük: