Aggasztja a szakértőket és aktivistákat az Európai Bizottság által kedden kiadott magatartási kódex, amelynek célja az online gyűlöletbeszéd visszaszorítása lenne. Az ugyanis szerintük kormányzati döntési jogköröket ad az olyan magánvállalatok kezébe, mint a Facebook, a Twitter, a Google és a Microsoft, amelyek aláírták az uniós dokumentumot.
Ezzel vállalták, hogy
24 órán belül felülvizsgálják a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszok többségét, és szükség esetén eltávolítják a vitatott tartalmakat.
"A közelmúltbeli terrortámadások emlékeztettek bennünket arra, hogy sürgős lépéseket kell tennünk az online gyűlöletbeszéd visszaszorítására. A közösségi média sajnálatos módon az egyik olyan eszköz, amelyet a terrorista csoportok a fiatalok radikalizálására, a rasszista csoportok pedig az erőszak és a gyűlölet terjesztésére használnak" - fogalmazott Vera Jourová igazságügyért, fogyasztóvédelemért és esélyegyenlőségért felelős uniós biztos.
Az európai kormányok a közösségi média felületein elharapódzó iszlamista, antiszemita vagy éppen
bevándorlóellenes radikális tartalmakat próbálják meg visszaszorítani
a korlátozásokkal. Azonban a szakértők és aktivisták aggódnak az internetes szólásszabadságot korlátozó trendek miatt.
Az uniós kódex ugyanis a techvállalatok kezébe adja a döntés jogát, hogy egy adott országban mi tartozik a legális közbeszéd kategóriájába, és mi nem. Ezáltal összemosódhatnak a határok a valóban illegális, illetve az adott cég szabályzata szerint tiltott tartalmak között, miközben ez utóbbi jóval szélesebb kategória.
A legnagyobb közösségi oldal hangsúlyozta, a megegyezés csupán egy kötelezettségvállalás az irányelvek betartására.
"Eddig is több millió jelentett tartalmat vizsgáltunk felül hetente, és világszerte számos többnyelvű csoportunk dolgozik ezen" - mondta Monika Bickert, a Facebook globális politikáért felelős munkatársa.
A szakértők azonban attól tartanak az EU-kódex túlteljesítésre fogja kényszeríteni a cégeket, amelyek puszta elővigyázatosságból törölnek majd olyan tartalmakat is, amelyek egyébként nem ütköznének törvénybe.
Veszélyes precedens áll előttünk.
A kódex nem foglalkozik azzal, hogy a különböző nemzeti szabályozások különböző tartalmakat tartanak jogellenesnek" - mutatott rá Danny O'Brien, az Elektronikus Szabadság Alapítvány nemzetközi igazgatója.
Ráadásul ez más országokat is követésre ösztönözhet. "Ez a megegyezés
felkeltheti az érdeklődését mindenkinek, aki bizonyos tartalmakat el akar távolítani az internetről
- hívta fel a figyelmet Daphne Keller, a Google volt tanácsadója, a Stanford Központ internet és társadalom kapcsolatával foglalkozó főmunkatársa.
A jelenlegi megegyezés részben hasonló aggályokat vet fel, mint az Európai Bíróság (EB) 2014-es döntése, amelynek értelmében
az uniós állampolgárok kérvényezhetik a róluk szóló hivatkozások eltávolítását
az olyan keresőmotorokról, mint a Google. (Űrlap)
A törvény életbe lépése óta a Google több mint 1,5 millió internetes címet vizsgált meg a "felejtéshez való jogukat" követelők kérvényei nyomán - megvizsgálva, hogy melyik tartalmaz "mértéktelen" vagy "oda nem illő" információkat -, és az esetek 43 százalékában el is távolította az érintett hivatkozást.
"A bizottság valójában arra kéri ezeket a cégeket, hogy a hatóságok munkáját végezzék el" - vélekedett Estelle Masse, egy internetes jogokat védő csoport munkatársa. "A magatartási kódex (ezzel)
a nemzeti jog fölé helyezi a vállalatok szolgáltatásainak szabályzatát."
Míg a kormányok csak hivatalos jogi kérvényt nyújthatnak be a cégekhez, ha el akarnak távolíttatni egy adott tartalmat, a közösségi médiafelületeken bármely felhasználó számára elérhető a tartalmak felülvizsgálatát kérő gomb.
Az EB erőfeszítéseihez csatlakozó cégek megpróbálták kisebbíteni a megegyezés jelentőségét, amely szerintük mindössze kiterjesztése annak a tevékenységkörnek, amelyet amúgy is folytatnak.
Az Egyesült Államokkal ellentétben Európa több országában a gyűlöletbeszéd számos formája - például a neonáci propaganda - tiltottnak minősül. Éppen ezért a nagyobb internetes vállalatok rendelkeznek az ország szerinti tartalomszűréshez szükséges technikai arzenállal.