Drónvadászatra vállalkozik a német óriásvállalat a német Welt am Sonntag értesülése szerint.
Az elsősorban telekommunikációs megoldásairól ismert Deutsche Telekom az egyre nagyobb problémát jelentő, távolról irányított repülőgépek, azaz
drónok ellen használható védelmi rendszert dob piacra, méghozzá még 2016-ban.
Az értesülés szerint olyan, fontos objektumokat lesz majd képes oltalmazni a rendszer, mint a stadionok, repülőterek, börtönök, a kritikus infrastruktúra elemei: például az erőművek, gátak, az elektromos rendszer csomópontjai.
A hamarosan teljes erővel beinduló karácsonyi vásárlási szezon sztárjai lesznek idén is a távirányítású, kisebb-nagyobb teljesítményű repülőgépek. Egyre messzebbre és magasabbra képesek repülni az akár okostelefonról is irányítható, jellemzően helyből fel- és leszállni képes apró drónok.
A jogi szabályozás ugyanakkor sok helyen, így hazánkban is egyelőre képtelen lépést tartani a technológia fejlődésével. S persze a jogszabály sosem fog kézzelfogható védelmet jelenteni egy-egy gonosz szándékkal érkező drón ellen - márpedig ezekből is egyre több és több bukkan fel.
Ironikus módon a katonai, távolról irányított, gyakran felfegyverzett repülőgépek jelentik a legkisebb problémát. Ezek alaposan dokumentált bevetését, irányítását, az elérhető légtereket szigorú szabályok tartják kordában a nyugat-európai országok felett.
Az esetleges baleseteket vizsgálóbizottságok elemzik majd, és a felelősség szinte minden esetben megállapítható.
Egészen más és sokkal szövevényesebb terület az egyszerű, "valós" vagy online kereskedelmi forgalomban kapható drónoké. Ezek a gépek kamerával vannak felszerelve: már az alsó-közép árkategóriába tartozó gépek is képesek egy jó minőségű, 1080 p kamerát vinni magukkal.
Ezzel például semmissé tehető a kormányok azon igyekezete, miszerint a Google Föld, a Google Térkép vagy a Bing Térkép bizonyos területeit kipixelezett vagy régi képekkel takarták ki.
Nem látható a védett transzformátorállomás a műholdas képen?
Kis szervezés, és máris repülhet fölé a gépünk, HD-kamerával felszerelve, és az egész terület "színes-szélesvásznú" képe hamarosan a laptopunkon landolhat.
Nem elhanyagolható veszélyt jelent az, hogy a kamera helyére akár robbanótest is kerülhet. A házi pokolgéppel felszerelt drónok ellen már régen keresi a megoldást például az izraeli űr- és légierő, mely elsősorban
a Libanon és Szíria felől érkező "minibombázógépek" miatt fejleszti védelmi rendszereit.
Hogy ez mennyire valós veszély, jól mutatja az Iszlám Állam október másodikai akciója. Bár az ISIS rendszeresen publikált már olyan videókat, amelyeket kamerákkal felszerelt drónokkal készítettek el, októberben volt azonban az első dokumentált dróntámadás, amelynek során a megvásárolt gépet robbanószerkezettel látták el, majd az őket támadó kurd pesmerga erők ellen vetették be.
A drónt a hírek szerint ugyan sikerült a földre kényszeríteni, de miközben megvizsgálták, felrobbant. A támadás során két kurd katona meghalt, két francia katona megsebesült.
A dróntámadások komoly veszélyt jelenthetnek Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban is
a már említett technológiai fejlődése miatt: 30-40 dekagrammnyi, szögekkel, fémdarabokkal, csapágygolyókkal dúsított robbanóanyaggal már komoly pusztítást lehet végezni mondjuk egy stadionban tartott koncert közönsége fölé berepülve.
A drónok komoly anyagi kárt is okozhatnak. A német autógyártók például nem túl lelkesek a szigorúan zárt, "paparazzomentesített" próbapályákon köröző prototípusokat kereső, kamerával ellátott minigépek miatt.
Több vállalat is megkereste a Deutsche Telekomot egy drónelhárító rendszert kérve: a mérnökök pedig nekiálltak fejleszteni. A cég hivatalosan nem kívánta kommentálni a Welt am Sonntag tudósítását, de korábban már elismerte a rendszer fejlesztéséről szóló terveit.
A hetilap szerint a Deutsche Telekom többek között az amerikai Dedrone, az ausztrál Droneshield, a norvég Squarehead Technology, és az európai Airbus-csoportba tartozó Rohde&Schwarz cégeket kérte meg saját drónelhárító megoldásaik bemutatására.
Júniusi német lapértesülések szerint Németország legsikeresebb labdarúgócsapata, az FC Bayern München hasonló kéréssel kereste meg a német fegyveripari óriást, a Rheinmetall Defence (RDE) vállalatot. A klub egy elektromágneses elven működő
"drónvadász" rendszert szeretne telepíteni a stadionjába,
amely a focimeccsek alatt lenne képes tisztán tartani a stadion feletti területet.
Még fontosabb a repülőterek környékének "kitakarítása". Hiába a viszonylagosan kis tömeg, az utasszállító repülőgépekkel összeütköző drónok rossz esetben akár repülőgép-katasztrófát is okoznak.
Nem véletlen, hanem józan elővigyázatosság, hogy
egy-egy drónészleléskor akár az olyan megarepülőterek forgalmát is leállítják, mint a dubaji nemzetközi repülőtér.
Az Emirates legfontosabb központjaként ismert, és a világ legtöbb utasát (2015-ben 78 millió főt) fogadó repülőteret idén több alkalommal (csak június óta háromszor) kellett leállítani a tiltott légtérbe berepülő drónok miatt. Október 29-én 80 percre zárták le a repülőteret egy veszélyes helyre berepült drón miatt.
Ez nem csupán utasok százezreinek jelentett késéseket, de óriási károkat okoz, hiszen ha a finomhangolt menetrendek felborulnak, napokba-hetekbe telik, míg sikerül minden, a földön ragadt vagy kitérő repülőtérre kényszerült repülőgépet és járatot a "helyére tenni".
Nem véletlen, hogy az Emirates vezetése most a sokkal szigorúbb büntetések és az elkövetők hatékonyabb felderítése mellett a dubaji repülőtérre telepített, hatékony drónelhárító rendszert követel.