Az NSA egykori dolgozója jelenleg Moszkvában él, 2017-ig van menedékjoga Oroszországban. Az Egyesült Államokban legalább 30 év börtönre számíthatna. Ennél borúsabb kilátások is képbe jönnek Donald Trump megválasztásával. A jövőbeni republikánus elnök ugyanis korábban elmondta:
ő egyenesen kivégeztetné Snowdent,
aki nagy kárt okozott Amerikának a szivárogtatással.
Snowden viszont nem tart attól, hogy Vlagyimir Putyin kiadatja őt az Egyesült Államoknak Donald Trump kérésére. "Ha aggódnék a biztonságom és a jövőm miatt, akkor még mindig Hawaiin lennék" – utalt a szivárogtatás előtti életére. "Nem aggódom, benne van a pakliban."
Viszont hozzátette: Oroszországban nem árulóként tekintenek rá, hanem az emberi jogok védőjeként.
Szerinte az amerikaiaknak nem kellene túl nagy bizalmat fektetniük egy elnökbe, de túl erős félelmet sem kellene érezniük egyik politikus iránt sem, és ezt anno Obamával kapcsolatban is így kellett volna kezelni.
Amint átvette a helyét, onnantól már nem teljesítette ígéreteit.
Elárulta, hogy Trump sok nagyon aggasztó kijelentést tett, de ennek ellenére ő optimista a jövővel kapcsolatban. "Ez egy sötét pillanat a nemzetünk történelmében, de még nem a vég. Ha egy jobb világot akarunk, nem reménykedhetünk egy Obamában, és félhetünk Trumptól, magunknak kell felépítenünk."
Mivel Donald Trump nyíltan magánszféra-ellenes, és támogatja a polgárok tömeges lehallgatását nemzetbiztonsági okokból, sokan már a privacy végét vizionálják, és tartanak Trumptól, aki még a Patriot Actet,
a tömeges lehallgatást lehetővé tevő hazafias törvényt is visszahozná.
Snowden szerint az állampolgároknak maguk kell gondoskodniuk saját maguk és adataik védelméről ahelyett, hogy a politikusoktól várnák a változást. Azt ajánlotta, mindenki használja a napi szintű kommunikációhoz is a titkosított csatornákat: böngészéshez Tort, levelezéshez Signalt.
Kifejezte aggodalmát a privacy globális eróziójával kapcsolatban is, ami egyes országokban valóban aggasztó mértékű: Oroszországban nemrég bólintott rá Vlagyimir Putyin elnök a terrorelhárítási törvénycsomagra, amivel valójában elindul náluk is a tömeges lehallgatás.
Kínában pedig új kiberbiztonsági törvény lép érvénybe jövő év közepén, ami nem csak Kína internetes cégeit, de a netezőket is szigorúbb állami ellenőrzés alá helyezi.