Tovább szigorodik a kínai online cenzúra

hacker illusztráció

Az új kínai kiberbiztonsági törvény nemcsak a kínai netezők, de a külföldi techcégek helyzetét is megnehezíti.

Új kiberbiztonsági törvényt fogadott el a kínai kormány, mely többek közt az adatok lokalizációjára, az online megfigyelésre és a valós nevek megadására vonatkozik. Kína szerint mindezzel a cél a terrorizmus és a kiberbűnözők elleni védekezés, az aktivisták szerint viszont az új szabályozás még komolyabb korlátokat állít az online véleménynyilvánításnak.

A törvény szerint a csevegőszolgáltatások és más internetes cégek felhasználóinak

kötelező lesz a valódi nevükön regisztrálni,

amit személyes adatokkal kell igazolniuk. A valós név megadása nemcsak az online anonimitást lehetetleníti el, de egyben öncenzúrát is segít elő az online kommunikációban.

A kiberbiztonsági törvény azt is előírja, hogy a felhasználók adatait Kína határain belül kell tárolniuk a "kritikus információs infrastruktúrák üzemeltetőinek". A Human Rights Watch szervezet szerint a szabályzás nem definiálja tisztán az infrastruktúra-üzemeltetőket, ezért sok cég beleeshet abba.

Az online szólásszabadságot lehetetleníti el a kiberbiztonsági törvény dreamstime

„A törvény nemcsak Kína internetes cégeit, de több millió netezőt helyez még szigorúbb állami ellenőrzés alá" – mondta Sophie Richardson, a Human Rights Watch kínai igazgatója. A szervezet szerint ugyan sok szabály nem teljesen új, de eddig csak alacsony szintű törvényekben voltak jelen, vagy nem volt hivatalos előírás.

A cégeknek ezenfelül kötelező lesz jelenteni a hálózati biztonsági incidenseket és a felhasználókat érintő adatszivárgásokat a kormány felé, valamint "technikai segítséget" kell nyújtaniuk a nyomozások során. Utóbbit szintén nem pontosították, de valószínűleg azt jelenti, hogy hátsó ajtót kell biztosítaniuk a titkosított kommunikációhoz.

A Kiberbiztonsági Törvény többféle kategóriájú tartalmat is tilt, például azokat, amelyek a szocialista rendszer megdöntésére bátorítanak, megtévesztő információkkal zavarják meg a gazdaságot, vagy sértik a nemzeti egység szemléletét. A szabályozás 2017 júniusától lép érvénybe.