40 másodpercenként támadják zsarolóvírusok a cégeket

Semmiképp nem szabad fizetni a kiberbűnözőknek

2016-ban háromszorosára nőtt a zsarolóprogramok általi támadások száma a vállalatok ellen, ami azt jelenti, hogy míg januárban 2 percenként észleltek támadást, addig októberben már 40 másodpercenként következett be. Eközben az egyéni felhasználók elleni támadásokat év elején 20 másodpercenként, míg a harmadik negyedévben már 10 másodpercenként regisztrálták. Több mint 62 új zsarolóprogram-család mutatkozott be az év során.

Miközben 2016-ban a zsarolóprogramok tovább tomboltak az egész világon, egyre kifinomultabbá és változatosabbá váltak és olyan mértékben erősödtek, hogy képesek visszatartani az egyéni felhasználók és vállalatok adatait és eszközeit - derül ki a Kaspersky Lab éves „Kaspersky Biztonsági Jelentés" című vizsgálatából.

A vállalatok elleni támadások száma jelentős mértékben nőtt.

Világszerte minden ötödik vállalkozást ért már zsarolóprogramok általi támadás,

és minden ötödik kisebb vállalkozás soha nem kapta vissza a blokkolt fájlokat, annak ellenére, hogy kifizették a zsarolók által meghatározott összeget.

Az idei évet jellemző főbb számok Forrás: Kaspersky Lab

A legnagyobb arányú támadást az oktatási szférában (23%), míg a legalacsonyabbat a kiskereskedelemben és a szabadidős szolgáltatásoknál (16%) tapasztaltak.

Új szelek fújtak

Idén először olyan új megközelítéseket alkalmaztak a támadók, mint például a merevlemez-titkosítás, ahol a támadó blokkolja vagy titkosítja a hozzáférést nemcsak egy-két fájlhoz, hanem mindhez egyszerre, ilyen például a Petya nevű trójai.

A Dcryptor vagy más néven Mamba nevű program egy lépéssel még ennél is tovább ment: lezárta a teljes merevlemezt egy brutális jelszóval.

Semmiképp nem szabad fizetni a kiberbűnözőknek Forrás: Kaspersky Lab

A Shade nevű zsarolóprogram bizonyította, hogy az új kártékony programok már képesek egyedi változtatásokra. Ha például az áldozat fertőzött számítógépén pénzügyi szolgáltatásokat észlelt, akkor nem titkosította a fájlokat,

hanem kémprogramot telepített a gépre és így nyert ki felhasználható adatokat.

Feltűnő növekedés tapasztalható az alacsony minőségű kártékony programoknál: az egyszerű trójai zsarolóprogramok szoftveres hibákkal és hanyag váltságdíj utasításokkal növeli a valószínűségét annak,

hogy az áldozatok soha nem kapják vissza az adataikat.

Megindult a harc is

Szerencsére idén az is kiderült, hogy a szegmens különböző résztvevői egyesítik erőiket a kibercsapdák elleni harcban. A No More Ransom projekt júliusban indult és összefogta a bűnüldöző szerveket valamint a biztonsági cégeket, hogy leleplezzék és megzavarják a nagy zsarolóprogram-családokat, támogassák az egyéni felhasználókat adataik visszaszerzésében.

A teljes jelentés szövege a "2016-os Kaspersky Biztonsági Jelentés – Az év kibertörténete: A zsarolóprogramok forradalma" elolvasható itt.