Az Európai Unió hat hónappal azután adott ki figyelmeztetést, hogy az amerikai nagy internetes cégek önként aláírták az EU gyűlöletbeszéd elleni kódexét, melynek értelmében 24 órán belül fellépnek az online terjedő gyűlöletbeszéd, a gyűlölködő kommentek ellen. Az ügy a migránskrízis és a terrortámadások miatt vált különösen sürgetővé.
Az önkéntes kódex aláírásával az internetes cégek vállalták, hogy
eltávolítják a bántó tartalmakat felületeikről,
szorosabban együtt működnek a civil jogvédő szervetekkel, és nyilvánosan is támogatják a gyűlöletbeszéd elleni harcot.
Ez egyben folytatása is a cégek eddig tevékenységeinek: többen fejlesztették eszközeiket az utóbbi időben, és egyszerűbbé vált a sértő tartalmak jelentése is. Mindez úgy tűnik, mégsem elég.
Az Európai Bizottság szerint még mindig nem elég hatékonyak a vállalatok, és ha nem bizonyítanak, hamarosan törvényben fogják őket kötelezni a vállaltak teljesítésére, melynek halasztása büntetést is vonhat maga után. Az erkölcsi kódexnek önmagában nincs jogi kötőereje, önkéntes alapú.
Vera Jourova, az Európai Bizottság igazságügyekért felelős biztosa szerint a kódokba való belenyúlás nem hoz kielégítő eredményt.
Bírálta a cégek gyorsaságát: gyakorlatban sokkal tovább tart az intézkedés, mint kéne, és
csak a jelentett esetek 40 százalékát vizsgálják felül 24 óra leforgása alatt
– közölte vasárnap.
Két nap, azaz 48 óra alatt sikerül eljutni a bejelentett tartalmak nyolcvan százalékának feldolgozásához. Szerinte ez is mutatja, hogy a feladat nem lehetetlen, de ehhez több energiát kell belefektetniük a cégeknek.
„Ha a Facebook YouTube, Twitter és Microsoft meg akar győzni arról, hogy a kódexben vállaltak működőképesek, akkor sokkal hatékonyabban kell teljesíteniük az elkövetkező hónapokban" - mondta el a Financial Timesnak.