A transznemű szivárogtatónak sikerült, ami Snowdennek nem

A közlegényről 2013 augusztusában készült kép, immár Chelsea-ként

A katonai titkokat szivárogtató Chelsea Manning kegyelmet kapott Barack Obamától, amire korábban még nem volt példa az Egyesült Államokban. A republikánusok félnek attól, hogy ez precedenst teremthet, és később más szivárogtatók büntetése is enyhülhet. A Fehér Ház szóvivője arról beszélt, Manning miért kapott enyhítést, míg Snowden esetében ez valószínűleg nem fog megtörténni.

Barack Obama amerikai elnök három nappal a hatalomátadás előtt elengedett 29 évet a 35 év börtönre ítélt Chelsea Manning büntetéséből, aki így már májusban szabadulhat.

Ilyen mértékű engedékenységre korábban még nem volt példa az Egyesült Államokban.

Bradley Manning közlegény neve arról lett világszerte ismert, hogy több mint 700 ezer katonai és kormányzati iratot szivárogtatott ki a Wikileaks portálnak, többek közt az afganisztáni és iraki háborúval kapcsolatos érzékeny részleteket, felvételeket.

A katonai bíróság a 25 éves katonát még 2013 júliusában 20 vádpontban – köztük a kémkedés elleni törvény hatrendbeli megsértésében – találta bűnösnek.

A vád 60 évnyi börtön kiszabását kérte a bíróságtól, hogy ezzel másokat is elrettentsenek a katonai iratok kiszivárogtatásáról. A végül kiszabott 35 év így is

a leghosszabb idő, amit eddig szivárogtató valaha is kapott

az Egyesült Államokban.

Obama emlékezetes beszéddel búcsúzott az amerikaiaktól Forrás: AFP/Joshua Lott

A leköszönő Obama elnök mégis úgy döntött, hogy enyhíti Chelsea Manning büntetését. Manningen kívül még 209 elítéltnek enyhítette kedden a büntetését, 64-et pedig kegyelemben részesített, köztük James Cartwright tábornokot, aki egy, az iráni atomprogrammal összefüggő FBI-nyomozás ügyében szivárogtatott ki információkat a sajtónak.

A precedens miatt aggódnak

Obama döntését élesen kritizálják a republikánusok, de még Ashton Carter védelmi miniszter is, mert az precedenst teremthet a szivárogtatókkal kapcsolatos későbbi ügyeknek.

Ennek nyomán akár kegyelmet kaphatna Edward Snowden,

az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási módszereit leleplező amerikai informatikus is, bár azt már most elárulták: ő biztosan nem fog.

Snowden maga is Manning enyhítése mellett kampányolt. A Twitteren üzente meg a leköszönő elnöknek: ha egyetlen embernek megkegyelmezne, mielőtt még elhagyja a Fehér Házat, az Chelsea Manning legyen. „Egyedül Ön tudja megmenteni az életét” – írta az elnöknek.

2017. január 11.

Manning ügyvédje elmondta a Newsweeknek: „Az Obama-kormány sok dicséretes dolgot tett azért, hogy megvédje az LGBTQ közösség embereit, de Chelsea Manninget rendszeresen bántalmazták.

Chelsea nem élne még további öt évet sem a börtönben, főleg nem harmincat.

Obamának kilenc napja van, hogy jót cselekedjen és enyhítse ítéletét.”

Obama döntése után meg is köszönte neki a Twitteren, és egyben Manningnek is üzent: „Öt hónap, és szabad leszel. Köszönjük, amit mindenkiért tettél, Chelsea. Légy erős még egy kicsit.”

2017. január 17.

Snowdennek miért nem?

Idén Edward Snowden, az NSA egykori alkalmazottja érdekében is petíciót indítottak az emberjogi aktivisták, azt kérve, hogy Obama kegyelmezzen meg neki, és engedje vissza az Egyesült Államokba. Hazatérése és bírósági tárgyalása esetén ugyanis

harminc évig tartó börtön várhat rá,

Donald Trump pedig nemrég elmondta: ő egyenesen kivégeztetné a szivárogtatót hazaárulás miatt.

Edward Snowden 2013-ban hozott nyilvánosságra szigorúan titkos dokumentumokat arról, hogy az amerikai kormányzat különböző programok keretében megfigyeli az amerikai állampolgárokat és külföldi vezetőket, köztük európai szövetséges országok politikusait is.

Snowden sosem tekintett magára bűnösként Forrás: AFP/Lotta Hardelin

Snowden akkor Oroszországba menekült, ott kapott menedékjogot – ez idén járt volna le. Január 18-án az orosz külügyminisztérium bejelentette, hogy több évvel meghosszabbították, így Snowden egy ideig még biztosan Oroszországban maradhat.

Az Obama-kormány kedden közölte: teljesen kizárta a lehetőségét annak, hogy Snowden még azelőtt kegyelmet kapjon, hogy Obama helyét Donald Trump veszi át az elnöki székben.

Felmerül a kérdés, hogy ha Chelsea kegyelmet kapott, azt miért nem sikerült elérni Snowden ügyében, akiért szintén petíciót indítottak. A Fehér Ház szóvivője, Josh Earnest tisztázta a különbséget a két szivárogtató ügye közt.

A Chelsea-vel szembeni enyhítés egyik oka, hogy a közlegény beismerte bűnösségét.

Snowden viszont Oroszországba menekült. "Abba az országba, amelyik az utóbbi időben erőfeszítéseket tett az amerikai demokrácia aláásásáért" – fogalmazott a szóvivő. Ráadásul Snowden sosem gondolt a tettére bűnként, bűnösségét nem ismeri el – úgy gondolta, a szivárogtatással az emberek javát szolgálja.

Ő nem ártott vele

A szóvivő kiemelte, hogy míg a Manning által a Wikileaksnek átadott dokumentumok károsak a nemzetvédelemre nézve, addig Snowden sokkal komolyabb és veszélyesebb információkat tett nyilvánossá.

Az NSA tavaly márciusban kijelentette, hogy

Snowden miatt ezer célpontjuk tűnt el a radarról 2013 óta,

köztük feltehetően egy terrorcsoport tagjai is.

Manning ügyében nincs bizonyíték, hogy bárkinek is baja esett volna a szivárogtatás miatt, vagy veszélyeztette volna az állampolgárok életét az információkkal.

Korábban az ügyészek úgy vélték: a nyilvánosságra hozott fájlokat olyan csoportok is megkaparinthatták, mint az al-Kaida, ezzel pedig Manning az ellenséget segítette. Végül azonban a hazaárulás vádja alól felmentették, így a halálbüntetés helyett börtönbüntetést kapott.

A közlegényről 2013 augusztusában készült kép, immár Chelsea-ként Forrás: AFP/Ho

Manning több ezer katonai incidensről szóló iratot másolt át az afganisztáni és iraki háborúról, köztük egy olyat is, amiből kiderült, hogy sokkal több civil halt meg, mint amennyit az amerikai kormány közölt. Továbbá egy videót is átadott a Wikileaksnek a Bagdad ellen elkövetett helikopteres támadásról, amely során a Reuters két újságírója meghalt.

A szivárogtatás évében így vallott: „Remélem, hogy ezzel világméretű párbeszédet és vitát indíthatok el, ami reformokat hozhat.”

Problémákkal küzdött

Manning a bírósági tárgyaláson bevallotta, hogy nem akarta kockáztatni a katonák életét. Amikor döntését meghozta, több személyes problémával küzdött. Vallomása szerint akkoriban

mentális és érzelmi krízisen ment keresztül a háborús övezetben tapasztalt stressz hatására.

Erre rátett az is, hogy nemi diszfóriával küzdött. Dühkitörései voltak, katatónia jelentkezett nála – ilyet a tudathasadásos elmezavarban szenvedőknél lehet megfigyelni. Egy alkalommal fotót küldött magáról női parókában a felettesének. Manning keresztneve akkoriban még Bradley volt, a seregben diagnosztizálták nemi identitászavarát.

Egy kansasi börtönben, ahol a büntetését töltötte, kétszer is öngyilkosságot kísérelt meg, és többször írt kérvényt, hogy vigyék át női börtönbe, de hiába.