A kifejezetten repülésre szánt robotok fejlesztésében sokat segít a kutatóknak az, ha valódi állatok mozgását veszik alapul. Számos robotot modelleztek már madarakról, vagy méhekről, de a denevérek lemodellezése eddig túl bonyolult feladatnak tűnt.
Az Illinois Egyetem három szakembere egy olyan könnyűsúlyú robotot épített, ami nemcsak hogy lemásolja a denevérek testfelépítését, de képes repülni is, és utánozni az emlősök egyedi akrobatikus tehetségét.
A denevérmozgást imitáló Bat Bot a kutatók szerint a légi robotika szent grálja.
A denevérek repülési módja ugyanis rendkívül összetett. Az állat egyszerre 40 aktív és passzív ízületet mozgósít repülés során, valamint a rugalmas bőr membránt, ami az ujjai közt nyúlik ki.
A robotdenevérnek nincsen ennyi ízülete, a kutatók csak a kulcsfontosságú elemeket vették át. Felépítésének köszönhetően az egyik legrugalmasabb autonóm repülő robotja: 93 grammjával nyom, és 47 centiméteres szárnyfesztávolságával képes a repülési mintáit utánozni. Úgy fordul és csap le, akár a valódi párja.
A csontvázat szénszálból és 3D-nyomtatással készült műanyagból állították össze, ezt vonták be puha, könnyű szilikon membránnal. A membránnak köszönhetően a robot képes repülés közben változtatni szárnystruktúráját.
Rendkívül halk, így nem zavarja meg az élővilág megfigyelését, képes közel repülni épületekhez, így a jövőben
felderítésben, építkezési felügyelésben, szállításban lehetne hasznosítani.
Mivel nincsenek éles propellerei, ezért nem képes komolyabb sérüléseket sem okozni.
Azonban még mielőtt élesben is bevetik, némi finomítást igényel a fejlesztés, az elektronikákat ellenállóbbá kell tenni, hogy egy ütközés esetén azok ne szenvedjenek nagy károkat. Az üzemidőn is javítani kell, mivel az akkumulátorok teherbírása jelenleg korlátozott, és az a jó, ha minél könnyebb az eszköz. A cél, hogy a denevérrobot könnyűsúlyú, energiatakarékos és biztonságos is legyen egyben.