Neumann János munkássága rendkívül szerteágazó, de szinte mindenki tudja, hogy neki köszönhetjük a róla elnevezett Neumann-elvet. A modern számítógép atyjaként azokat az alapelveket fogalmazta meg, melyek alapján
a számítógépek, okostelefonok, televíziók és hangrendszerek működnek mind a mai napig.
A Neumann-elvekben került rögzítésre például az, hogy a PC-kbe építsenek belső memóriát, és legyenek univerzálisak, azaz szinte bármilyen feladat elvégzésére legyenek képesek.
A hétköznapi emberek által használt kütyük rengeteget változtak az elmúlt évtizedekben. Az 1950-es években jelentek meg az első írógépek, 13 évvel később pedig az első nyomógombos, vonalas telefonok. Az 1970-es évek elején a floppy lemezek használata terjedt el, ekkor küldték ki az első e-maileket is.
Közel 10 évet kellett várni arra, hogy hódító útjára induljon a CD, és tizenötöt, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek a mai mobiltelefonok elődjei.
Az 1990-es évek elején elkészült az első weboldal,
pár évvel később a tintasugaras nyomtatók az irodai mindennapok fontos eszközeivé váltak.
A 2000-es évek a mobilkommunikáció fejlődéséről, az első táblagépek megjelenéséről szóltak. A jelenben pedig már mobil munkahelyek létesülnek a digitálisan felkészült cégeknél, s felhőszolgáltatásokat vezetnek be.
A gazdaság és a társadalom digitális fejlettségét mutató európai uniós DESI (Digital Economy and Society Index) szerint Magyarország napjainkban sajnos a lemaradó országok között foglal helyet.
A mutató öt szempontból vizsgálja egy ország digitális fejlettségét. Pontozza:
Ez alapján gyengén szerepelünk, ennek legfőbb oka pedig, hogy az index által mért területek az uniós átlagnál lassabb ütemben fejlődnek, illetve hogy a digitális kompetenciákat a közoktatásban még nem fejlesztik kellő mértékben.
Ezen éppen a Digitális Jólét Stratégiával: infrastruktúra fejlesztésekkel, az oktatás, a közszolgáltatások és a hazai cégek digitalizálásával kívánnak segíteni.
Optimizmusra ad okot, hogy több szempontból kitűnően szerepelt hazánk. Így például
vezetékes szélessávú internet a háztartások 95 százalékában érhető el,
mindössze 2 százalékkal lemaradva az uniós átlaghoz képest.
A magyar internetezők 83 százaléka napi szinten használja a közösségi oldalakat és olvas híreket, ezzel az élmezőnyben vagyunk az unión belül.