A 2006 nyarán alapított Twitter egy olyan ismeretségi hálózat és mikroblog-szolgáltatás, ahol bejegyzésenként 140 karakternyi szöveg áll a felhasználók rendelkezésére, hogy kifejezzék magukat, továbbá adott a linkek, videók, képek és gifek „csatolásának" lehetősége is.
Publikus profil esetén a twitteresek friss bejegyzései a felhasználó profilján jelennek meg, mindenki eldöntheti, hogy a saját üzenőfalán kinek a posztjait szeretné látni (őket kell bekövetni), a bejegyzéseket tovább lehet osztani, lehet rájuk reagálni, illetve
mondandó hiányában pusztán egy szívecskével is jelezhetjük, hogy tetszett a megosztott tartalom.
Hazánkban a Twitter nem futott be olyan karriert, mint a Facebook, az ország lakosságához mérten csak egy nagyon szűk réteg használja, viszont a világ többi részén, például az Egyesült Államokban megkerülhetetlen szolgáltatás.
A hétköznapi emberek milliói mellett a Twitteren jelen van az összes híroldal, a legnagyobb márkák és cégek, szinte minden sztárnak van profilja, sőt az állami hivataloknak, politikusoknak is, köztük a legismertebb: az amerikai elnök mindenkori fiókja.
Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke már politikai karrierjének beindítása előtt is jelen volt a Twitteren, kampányában hihetetlenül fontos szerepet játszottak a mindössze 140 karakterben megfogalmazott üzenetek, így beiktatását követően sem hagyott fel a "csiripeléssel".
Habár az elnöknek van mindenkori saját Twitter-fiókja, Trump továbbra is használja személyes profilját is. Naponta ír bejegyzéseket, amelyek nem csak a Twitteren keltenek nagy hullámokat, de bekerülnek a hagyományos médiába is:
foglalkoznak velük a tévés hírműsorok, a híroldalak és a nyomtatott magazinok is.
Hiába a fokozott figyelem, a Twitter nem tudott abból profitálni, hogy azokhoz is eljutott a szolgáltatás híre, akik egyébként nem használják, vagy nem is hallottak a közösségi média ezen ágáról.
Az ember azt gondolná, hogy egy amerikai elnökválasztás fináléja, a beiktatás, Donald Trump elnökségének kezdete rengeteg embert ösztönzött arra, hogy saját profilt nyitva első kézből értesüljön a legfrissebb hírekről,
a Twitter negyedéves jelentése másról tanúskodik.
Bár a napi aktív felhasználók száma 11%-kal nőtt az előző évhez képest, az év utolsó három hónapjában
mindössze 2 millió új regisztráció született a rendszerben,
ami komoly visszaesés, hiszen az első negyedévben még öt, a másodikban három, míg a harmadikban négymillió ember csatlakozott a szolgáltatáshoz.
Ehhez képest a Facebook 2016 utolsó negyedévében 72 millióval növelte a havi aktív felhasználók számát, ami azért fontos, mert a Twitter is pénzből él, és a hirdetőket meg kell győzni arról, hogy
Mark Zuckerberg birodalma mellett náluk is érdemes költeni.
Ezen a fronton viszont szintén nem teljesít túl jól a Twitter, hiszen az éves árbevételük csökkent az előző év hasonló időszakához képest.
A hirdetésekből befolyó pénz mindössze 638 millió dollár volt az utolsó negyedévben, ami azért is aggasztó, mert a csiripelős szolgáltatásnak
már nemcsak a Facebookkal kell megküzdenie, hanem a Snapchattel is,
akik előreláthatólag márciusban vonulnak majd a tőzsdére, és ahhoz képest, hogy öt évvel a Twitter után, 2011-ben bontottak vitorlát, tavaly már 400 millió dolláros bevételt hasítottak ki a reklámtortából.
A nem túl pozitív negyedéves eredményeket a Twitter értékpapírjai is megsínylették, a 11%-os esés valószínűleg nem érintette túl jól a részvényeseket, és a cégnek igencsak
fel kell kötnie az alsóneműt,
ha azt szeretnék, hogy a szolgáltatásuk felhasználószámban és bevételben is úgy növekedjen, hogy a pénzemberek továbbra is befektetésre érdemes vállalatként tekintsenek rájuk.