A felmérés szerint a 2016-ban biztonsági incidenst elszenvedő vállalatok komoly bevételcsökkenésről és ügyfeleik elvesztéséről számoltak be. Harmaduknál a bevételkiesés és az ügyfelek elvesztésének aránya
meghaladta a 20 százalékot.
Tíz éve a vírustámadások emelkedését láthattuk, amelyekből leginkább a szervezett bűnözés profitált. Manapság a kiberbűnözés már üzleti alapokon működik. Kiépült egyfajta szolgáltatói háttér és szinte bárki számára egyszerűn és olcsón elérhetők az expoit kitek, zsarolóvírusok.
A biztonsági rések kihasználásához a kiberbűnözők sok esetben olyan már korábban bevált, „klasszikus" módszerekhez folyamodnak, mint az adware kártevők (reklámokat megjelenítő szoftver, amely általában vagy trójaiként, vagy kereskedelmi programok ingyenes változatainak részeként települ a számítógépre), vagy a kéretlen levelek, amelyek száma
újra a 2010-ben tapasztalt magas értékre emelkedett.
Az email üzenetek 65 százaléka spam, és ezek 8-10 százaléka rosszindulatú. A kéretlen levelek száma folyamatosan emelkedik, a terjesztésüket pedig gyakran nagy kiterjedésű bothálózatok végzik.
Egyre inkább előtérbe kerül a biztonsági megoldások hatékonyságának mérése. A Cisco folyamatosan dolgozik az ún. felderítési idő (time to detection - TTD) csökkentésén, ami a fertőzés és a kártevő felismerése között eltelt átlagos időt méri.
A felderítési idő lerövidítésével a támadók lehetőségei szűkülnek, az incidens által okozott károk pedig csökkenthetők. A Cisco a 2016 év elején mért átlagos
14 óráról a tavalyi év végére 6 órára csökkentette a felderítési időt.
2016-ban a kiberbűnözés egyre inkább vállalati jelleget öltött. A már bevált technológiák mellett a kiberbűnözők új módszereket is alkalmaznak, ezekkel pedig leginkább a vállalatok középvezetőit, menedzsereit célozzák.
Az új módszerek a vállalati hierarchián alapulnak: bizonyos hirdetési kártevők mögött álló személyek
középvezetőnek adják ki magukat,
így rejtve rosszindulatú tevékenységüket. A bűnözők a módszer révén gyorsabban terjeszkedhetnek, fenntarthatják működési területeiket és elkerülhetik a felderítést.
Megbújik a kockázat a felhőszolgáltatásokban is: az alkalmazottak által használt külső felhőalkalmazások 27 százaléka magas kockázatúnak számít, és jelentős aggályokat vet fel a biztonság területén.
A jól ismert adware kártevők továbbra is sikeresek,
a vizsgált szervezetek 75 százalékát fertőzték meg.
A jelentése rávilágít a vállalatokat érintő támadások lehetséges gazdasági következményeire. A szervezetek több mint felénél nyilvános vizsgálat zajlott egy-egy támadást követően. Ezek a vizsgálatok leginkább a működési és a pénzügyi rendszereket érintették, de a márka megbízhatósága és az ügyfelek megtartása is elemzés tárgya volt.
Az incidens hatásai jelentősek a cég működésének szempontjából.
„Magyarországon, elsősorban a zsarolóprogramok terjedése következtében, egyre nagyobb hajlandóságot látunk a biztonsági beruházásokra" - mondta Ács György, a Cisco regionális hálózatbiztonsági szakértője. „Ugyanakkor a hazai vállalatok biztonsági stratégiája sok esetben még mindig elsősorban a tűzfalakra épül. Itt komoly paradigmaváltásra van szükség: a megelőzésen túl legalább ilyen fontos, hogy mi történik a támadások alatt és után. Mindemellett a szakemberhiány illetve az európai adatvédelmi irányelvek bevezetése foglalkoztatja a biztonsági szakmát" - tette hozzá a szakember.
A jelentés szerint a biztonsági riasztások csupán 56 százalékát vizsgálják ki, és
a valós jelzések kevesebb mint felénél történik hatékony intézkedés.
A biztonsági szakemberek megbíznak az általuk alkalmazott eszközökben, azonban kihívást jelent számukra az összetett rendszerek kezelése és a munkaerőhiány. Így a támadóknak elegendő idő és hely áll rendelkezésére, hogy kihasználják a kínálkozó lehetőségeket.
A jelentés egészét itt olvashatja.
A felmérésről
A Cisco éves kiberbiztonsági jelentésének (Annual Cybersecurity Report - ACR) összeállítói több forrásra támaszkodnak. Ide tartoznak a Cisco Talos fenyegetéselemző szervezet adatai, továbbá a Cisco Security Capabilities Benchmark nevű kutatása is. Ez utóbbi egy kérdőíves felmérés, amelyben tavaly 13 ország közel 3 000 biztonsági vezetője (CSO) vett részt. A válaszadók az informatikai biztonság fejlesztésének legfőbb akadályaként a szűk költségvetést, a rendszerek kompatibilitásával kapcsolatos problémákat, illetve a képzett szakemberek hiányát jelölték meg. Emellett kiemelték a biztonsági megoldások komplexitását is: a szervezetek 65 százalékánál legalább 6, de akár több mint 50 biztonsági megoldást is használnak egyszerre, ami jelentősen megnöveli a biztonsági rések kockázatát.