Nem fogják kedvelni a terroristák a Facebookot

Uniós országok nyomására a Facebook és a többi közösségi oldal is egyre komolyabban veszi a terrorizmus és a szélsőségesek elleni harcot. A kérdés már csak az, hogy mindez nem fog-e a szólásszabadság rovására menni?

Ezen a ponton az már valószínűleg senki számára nem újdonság, hogy a Facebook remek platformot nyújt a terroristák a szélsőségesek nézeteket vallók egymásra találásához és kommunikációjához. Nem csoda, hogy Mark Zuckerberg vállalatát egyre több oldalról szorongatják annak érdekében, hogy komolyabb részt vállaljon a terrorizmus, a szélsőségek és a gyűleletbeszéd ellen, legutóbb például éppen az Európa Unió kérte fel a nagy internetes vállalatokat, hogy legyenek partnerek a küzdelemben.

Nem mintha egyébként a Facebook eddig nem tett volna semmit.

Jellemzően mesterséges intelligenciára építve automatikusan fedezik fel és távolítják el a fenyegetést jelentő személyeket és tartalmakat,

ha pedig valamit a szoftver nem vesz észre, akkor remélhetőleg a világszerte alkalmazott több száz moderátor igen. A vállalat igyekszik hangsúlyozni, hogy a fejlesztés még nem ért véget, sőt: az eddigieknél használt újabb technológiákat fognak bevetni annak érdekében, hogy felvegyék a harcot az ISIS, az al-Kaida és a hozzájuk kapcsolódó szervezetek ellen. Később pedig ezt kibővítenék más terrorszervezetekre is.

Az egyre fejlettebb mesterséges intelligenciával felruházott szoftverek képesek arra, hogy a feltöltött képeket elemezve összevessék azokat a terroristákról készült fotókkal, felfedezzenek olyan gócpontokat, vagy személyeket, akik körül gyanúsan nagy a terrorgyanús, vagy szélsőséges tevékenység, és az ezekhez kapcsolódó felhasználói fiókokat automatikusan kitiltsák. Ráadásul igyekeznek jobban felismerni és komolyabban megbüntetni a visszatérő vétkeseket.

Továbbá a moderátori gárda mellett most már 150 embert kizárólag arra alkalmaznak, hogy főleg a terrorizmust próbálják meg felderíteni a Facebookon.

A még nagyobb hatékonyság érdekében a Facebook egyeüttműködik majd a kormányzatokkal, a különböző iparági szereplőkkel, valamint civil szervezetekkel is. A helyzet nem különbözik sokban a virtuális közösségeken belül, mint a valóságban: a cél az lenne, hogy minél hamarabb észre tudják venni a korai jeleket, és azelőtt lecsapni, mielőtt még valami komolyabb alakulna ki ebből az egészből.

Egyre fontosabbá válik a nagy internetes vállalatok részvétele a terrorizmus elleni harcban. Forrás: Factor Daily

Kezdték elveszíteni a türelmüket

A Facebook reakciója nem véletlen, több ország ugyanis már komolyan kezdte elveszíteni türelmét. Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Theresa May például többször is azzal vádolta a közösségi médiumokat, köztük a Facebookot, vagy éppen az olyan, végpontok között teljes titkosítással működő csevegős alkalmazásokat, mint a WhatsApp, hogy biztonságos helyet nyújtanak a terroristáknak és a szélsőségeseknek.

Ráadásul May álláspontja mögé beállt az új francia elnök, Emanuel Macron is, és a két ország együttműködve tervezi majd egy olyan törvény megalkotását, ami az ilyen jellegű tartalmak felderítésére és eltávolítására kötelezné a nagy technológiai vállalatokat , különben komoly büntetésekkel kell majd szembenézniük. A két fél szerint már eleve komoly az együttműködés a brit és a francia titkosszolgálatok között, ezt pedig komolyabban ki kell terjeszteni, hogy hatékonyabban tudjanak fellépni az online fenyegetések ellen.

Ezzel párhuzamosan a németek még tovább mentek: egy olyan törvény elfogadását tűzték ki célul, amely alapján akár 50 millió euróra büntethetnék azokat a technológiai vállalatokat,

melyek nem távolítják el 24 órán belül a teljesen egyértelműen illegális, erőszakos vagy szélsőséges tartalmakat. A kevésbé egyértelmű esetek kivizsgálására egy hetet kapnának a cégek.

A probléma azonban, hogy egyelőre nem nagyon látszik, mi számít egyértelműnek vagy kevésbé egyértelműnek, így szakértők, politikusok és civiljogi szervezetek szerint ez az egész ahhoz vezethet, hogy a Facebook és társai előbb fognak lőni, majd utána egyébként nem kérdezni semmit. Vagyis inkább lelőnek kérdés nélkül bármilyen tartalmat, mintsem bevállalják az esetleges büntetést,

ami pedig felveti, hogy ez hosszú távon alapvetően a szólásszabadság rovására megy majd.

Ez szakértők szerint azt jelentheti, hogy a szólásszabadság megítélése privatizálódik, és a nagyvállalatok fennhatósága alá kerül az igazságügy helyett. A megoldás az lenne, hogy az eltávolított tartalmak tulajdonosa „fellebezhetne” a Facebooknál, és megvédhetné magát, valamint az általa közölt tartalmat, erre azonban a közösségi oldal jelenleg nem nagyon ad lehetőséget.

A legutolsó fejlemény, hogy a Facebook most már az Egyesült Királyságban is elindította a Németországban és Franciaországban bevezetett programját, melynek keretén belül helyi szervezeteket képeznének ki arra, hogy hatékonyabban felismerjék a gyűlöletbeszédet, a szélsőséges viselkedést és a terrorirsta propagandát a közösségi oldalon. Ha pedig ilyet észlelnek, egy külön, dedikált csatornán léphetnek kapcsolatba a Facebookkal, ráadásul extra hirdetési krediteket kapnak, hogy promotálni tudják a saját ellenüzeneteiket a propagandával szemben.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!