Azt még a Telekom is hangsúlyozta, hogy az 5G alapvetően nem egy teljesen új technológia, hanem inkább az LTE továbbfejlesztésének egy része - ami persze nem is csoda, hiszen a rövidítés a Long Term Evolutionből, vagyis a hosszú távú fejlődésből fakad. Ennek megfelelően az 5G építőelemeinek egy része már megtalálható a jelenlegi 4G-s hálózatban,
ezek kibővítésével, továbbfejlesztésével alakul majd ki az a hálózat, amit aztán 5G-nek fogunk hívni.
Mindez több mint elmélet, azonban kell még néhány év hozzá, hogy tényleg ki is tudjuk majd használni. Egyrészt egyelőre még nincsenek 5G-képes készülékek forgalomban (amik megtervezése önmagában kihívás, hiszen sokkal több antenna beépítésére lesz szükség), másrészt pedig egyelőre még a Deutsche Telekom is a kísérletezés fázisában tart.
Igaz, ez már tovább lépett a laboratóriumnál: Berlin egyik negyedében már három ténylegesen felszerelt, működő bázisállomással tudják tesztelni a rendszert a külön ehhez használt 3,7GHz-es frekvencián.
Míg korábban a 3G és 4G közötti váltás leginkább a sávszélesség növekedéséről szólt, aminek következtében aztán az okostelefonunkon gyorsabban töltődtek le a tartalmak, az 5G célja már nem egyszerűen ennek a folytatása.
Egyre inkább számolni kell az embernek a használt holmik mellett az internetre kapcsolódó eszközök garmadájával, az okosotthonkütyüktől kezdve az önvezető autókon át, a virtuális- és kevert valóságon keresztül az üzleti felhasználásig mindennel.
Az IoT (Internet of Things, vagyis a dolgok internete) a jövő, ám a különböző eszközök és felhasználási módok különböző igényeket támasztanak. És valójában ez lesz az 5G igazán nagy újdonsága: többé nem beszélhetünk majd egyetlen hálózatról, illetve csak fizikai értelemben,
logikailag azonban az egyes igények mentén az 5G felszeletelhető lesz.
Vagyis míg korábban mindenki egyforma cipőt hordott a lábméretétől, valamint attól függetlenül, hogy színházba vagy a kocsmába ment, most ezek szépen elkülöníthetővé válnak.
A Telekom várakozásai szerint például komolyan el fog terjedni a kevert valóság: biciklizés közben a szemüvegünk fontos információkat vetít majd elénk, túrázás közben látjuk majd az utat, és persze komoly szerepet kap majd az iparban is. Mindkettőre láthattunk gyakorlati példát: a hétköznapi felhasználást például egy távirányítósautó-pályával igyekeztek demonstrálni. Mindenki el tudja képzelni az egymás mellett, fix pályán köröző kisautókat, azonban ahogy felvettük a kevert valóságos szemüveget (ez jelen esetben a Microsoft-féle HoloLenset jelentette) máris egy környezetet láthattunk a pálya körül, és az autók pozícióját is jelezték nekünk a fölöttük elhelyezkedő nyilak. Az ehhez szükséges információkat pedig az 5G-s hálózatról szedte le élőben.
Nyilván nem nehéz ezt elképzelni valós körülmények között, például egy Forma 1-es futamot nézve, ahol a körözgető autók mellé-fölé-alá a szemüveg mindenféle hasznos információt közöl a számunkra. Az ipari felhasználást egy bázisállomás javításával próbálta demonstrálni a Telekom. Az előttünk két méterrel álló szervizes, a szcenarió szerint egy újonc gyakornok volt, aki odaült egy bázisállomás elé, de azt se tudta, hogy melyik szerszám mire jó, és valójában mit kellene csinálnia.
A szemüveg azonban élőben elé vetítette a teljes munkafolyamatot lépésenként, hogy melyik eszköz mire való, és hogy pontosan milyen sorrendben mit kellene tennie.
Nyilván a Telekomnak szolgáltatóként nem feladata a felhasználási módok kitalálása, inkább csak demonstrálni akartak két (egyébként valószínű) esetet, amikor az 5G lehetőségei megfelelően kihasználhatók. Mert (és akkor itt kanyarodunk vissza a hálózat felszeleteléséhez) egészen másra van szükség a kevert/virtuális valósághoz, a filmek streameléséhez, vagy a céges kommunikációhoz. Előbbinél a minél alacsonyabb késleltetés számít (különben rosszul leszünk), a középsőnél a nagy adatátvitel-sebesség a legfontosabb, míg utóbbinál a biztonság.
Az 5G-n belüli virtualizált hálózatok pedig ezeket tökéletesen ki fogják szolgálni. Van néhány előzetes adatunk is: a késleltetést sikerült garantáltan 6ms alá szorítani (ez még egy kábeles kapcsolattól is impresszív), az adatátviteli sebesség pedig a jelenlegi tesztek szerint (tehát a már említett berlini szekcióban) 2 gigabit/másodperc körül van egy eszközre.
Ennek az egésznek azonban van egy másik vetülete is. A Telekom szerint az adatok feldolgozásának és a számításoknak a felhőben kell történnie, egész egyszerűen azért, hogy maguk az eszközök egyszerűbbek lehessenek: míg ma egy kevert valóságos szemüvegben ott kell lennie a processzornak, a memóriának, az ehhez tartozó alaplapnak és segédegységeknek, meg persze az ezeket tápláló akkumulátoroknak, hogy helyben végezzék el a számításokat, addig az 5G-vel mindez áttehető a felhőbe,
így végső soron megvalósulhat majd például egy olyan szemüveg, ami mondjuk nem sokkal vastagabb vagy nehezebb, mint egy átlagos szemüveg.
De ugyanez vonatkozik az egyéb okoseszközökre, vagy például a robotokra is. Teljesen felesleges például egy robotba brutális számítási teljesítményt beépíteni a gépi tanuláshoz, mesterséges intelligenciához, hiszen attól csak drágább és képességeiben kötöttebb lenne. Helyette ezek a számítások elvégezhetők a felhőben.
Ennek a hatékony megvalósításához azonban az úgynevezett edge computingra van szükség, aminek a lényege, hogy ne egy központi szerver végezze el a számításokat valahol, sok ezer kilométerrel odébb, hanem az adott eszközhöz lehető legközelebb menjenek ezek végbe, egy kihelyezett felhőközpontban. Ehhez viszont többek között az optikai kábelhálózat drasztikus kiterjesztésére van szükség, így összességében a Deutsche Telekom már évente 5 milliárd eurót fektet be csak Németországban.
Dexter laboratóriuma a Telekomban
A bemutatót követően lehetőségünk volt kicsit betekinteni abba a laborba, ahol a Telekom az 5G és a robotika metszetével kísérletezik. Mivel a Telekom persze nem foglalkozik robotok gyártásával, így itt más vállalatok által leszállított, vagy egyszerűen az internetről letöltött nyílt forrású tervrajzok alapján házilag összerakott masinák voltak jelen. Meg a lentebbi képen látható cuki robot asszisztens, aki hangosan köszöntött minket, mikor beléptünk.
Itt is azt igyekeztek demonstrálni, hogy az egyszerű gépek az 5G-s kapcsolattal, és egy központi (felhős) aggyal milyen dolgokra képesek.
Ennek keretében a fejlesztés vezetője a Pepper nevű asszisztens robottal beszélgetett, akitől aztán rendelt egy narancsos üdítőt. Ez az információ aztán eljutott egy robotkarhoz, ami felemelte az üveget, és rátette egy másik robotra, ami aztán gurulva odavitte neki az üdítőt, pont R2D2, amikor a Star Warsban befogják felszolgálónak.
Úgy tűnik tehát, hogy az 5G komoly előrelépést nyújt, és képes lesz kiszolgálni mindenféle igényt az alacsony sávszélességet kérő, kis fogyasztású IoT-eszközöktől kezdve a reszponzivitást követelő kevert valóságon át az ipari komplexumok kiszolgálásig. Már csak egy kérdés maradt: mikor?
Nos, a Telekom jelenlegi tervei szerint jövőre már lezajlik a főpróba az ázsiai olimpiai játékokon, aztán további tesztelést és fejlesztést követően 2020-ban indulhat el az 5G kereskedelmi forgalomban is.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!