A konzolbiznisz alapvetően úgy működik, ahogy a borotvagyártók próbálják eladni a termékeiket: viszonylag jó áron hozzánk vágják a borotvát, aztán ehhez hosszú ideig vásároljuk majd a pengéket, amiből végső soron az igazi haszon származik. Ehhez hasonló a konzolok helyzete: magán a gépen jellemzően viszonylag keveset (vagy kezdetben inkább semmit se) keresnek a gyártók,
viszont utána az online játékhoz szükséges előfizetéseken, valamint a játékok eladásaiból származó részesedéseken húzzák be a hasznot.
Ez azt is magával hozta, hogy a konzolok a múltban jellemzően nem változtak: egy generáció körülbelül 5-6 évig tartott, addig pedig a hardver ereje ugyanaz maradt. Így a gyártó egyrészt az idő előrehaladtával, a gyártás olcsóbbá válásával előbb-utóbb azért magán a konzolon is elkezdett pénzt keresni, másrészt folyamatosan csökkenteni tudta az árat, harmadrészt pedig a játékfejlesztőknek is csak egyféle hardverre kellett koncentrálniuk, ami hatalmas előny a PC-k ezerféle lehetséges hardverkombinációjával szemben.
Ebben a generációban azonban a 4K-s felbontás előretörése némileg megváltoztatta ezt, és mind a Microsoft, mind a Sony igyekezett kihasználni a helyzetet, és frissített, erősebb hardverrel rendelkező variánsokat adott ki az Xbox One-ból és a PlayStation 4-ből, hogy a 4K-t ki tudják szolgálni. Az előbbi felturbózott változata az Xbox One X, az utóbbié pedig a PlayStation 4 Pro. Azt azonban érdemes leszögezni, hogy az a fajta konzolos alapelv nem változott, miszerint minden játék kompatibilis a családon belül minden konzolverzióval:
vagyis ha megveszünk egy játékot PS4-re, az futni fog az alapgépen és a Pro-n is mindenféle további teendő vagy trükk nélkül, és ugyanez igaz az Xbox One-ra is.
De ha már a játékoknál tartunk, még egy dolgot fontos megemlíteni. Míg a nagy kiadók (Electronic Arts, Ubisoft, Activision stb.) játékai többnyire megjelennek Xbox One-ra és PS4-re is, így tehát az olyan játékok, mint a FIFA, az Assassin's Creed, vagy éppen a Call of Duty mindkét gépen elérhetők, addig mind a Sony, mind a Microsoft készít saját játékokat is, amik csak a saját platformjukra jönnek, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék azt.
Ebben a Sony hagyományosan mindig is jobb volt, ez pedig most hatványozottan érvényes: PS4-re sokkal több, és többnyire kiváló minőségű exkluzív anyag jelenik meg.
Ezt tehát mindenképp érdemes figyelembe venni a vásárláskor, azonban a döntés előtt tekintsük át magukat a konzolokat.
Xbox One S
Az alap, simán csak "Xbox One"-nak nevezett konzol gyártásával már leállt a Microsoft, ezt az Xbox One S váltotta. Ez hardveres erőben szinte teljesen megegyezik az eredetivel, viszont jóval kisebb és kevesebbet fogyaszt annál, valamint támogatja a HDR-t, és le tud játszani UltraHD Blu-ray filmeket is.
Mivel ez a belépőszint, az ára már viszonylag kedvező: akár 80 ezer forint környékén is hozzá lehet jutni, de csomagtól függően (néhány hozzá adott játékkal vagy nagyobb merevlemezzel) ez akár 110-120 ezerig is elmehet.
Mellette: kicsi, csendes, 4K-s Blu-ray lejátszó, jó ár
Ellene: kevés exkluzív játék
Xbox One X
A Microsoft a világ legerősebb konzoljaként reklámozza az Xbox One X-et, és ez jelen állás szerint igaz is. A kifejezetten 4K-s felbontáshoz készített konzol mindent tud, amit az alap Xbox One S, így tehát van benne UltraHD Blu-ray lejátszó és HDR-támogatás is, csak a hardvere annyival táposabb, hogy ne okozzon neki problémát nagyobb felbontásban kitolni a játékokat, adott esetben még szebb grafika mellett is.
Az ára a kiskereskedőknél nagyjából egységesen 165 ezer forint, csomagok pedig még nem nagyon léteznek belőle.
Mellette: erős, kicsi, csendes, 4K-s Blu-ray lejátszó
Ellene: kevés exkluzív játék, drága
PlayStation 4
A jelenlegi generáció messze legnépszerűbb konzolja, közel háromszor annyit értékesítettek már belőle világszerte, mint az Xbox One-nól. A megjelenése óta a Sony is frissített már egyet rajta: ettől kicsivel vékonyabb lett, és kevesebbet fogyaszt a gép, de a változást a névben nem fedezhetjük fel. Mindenesetre a boltokban nagy eséllyel már csak ilyet fogunk kapni úgyis. Az Xbox One S-sel ellentétben ez nem játssza le az UltraHD Blu-ray filmeket, viszont a HDR-t támogatja.
Az árat tekintve, már ehhez is hozzájuthatunk 80-90 ezer forint körül, de csomagtól függően itt is elmehetünk a 110-120 ezer forintos sávig.
Mellette: rengeteg szuper minőségű exkluzív játék, jó ár, a generáció legnépszerűbb konzolja
Ellene: hangosabb az Xbox One-nál, nincs 4K-s Blu-ray lejátszó
PlayStation 4 Pro
A PlayStation 4 erősebb hardverrel szerelt változata, a fő cél itt is a 4K-s felbontás volt. Összességében a konzol gyengébb, mint az Xbox One X (viszont egy évvel hamarabb jelent meg), és sima PS4-hez hasonlóan sajnos ebből is kimaradt UltraHD Blu-ray lejátszó, ami két szempontból is furcsa: egyrészt a Blu-ray szabvány mögött a Sony áll, másrészt pedig ha már 4K-hoz, vagyis az UltraHD felbontáshoz készítették a konzolt, igazán beférhetett volna. A Sony magyarázata a dologra az volt, hogy ez egy játékgép, és filmeket meg már amúgy is mindenki streamelve néz.
Az ára viszont barátságosabb, mint az Xbox One X-é, ehhez akár már 120 ezer forint környékén is hozzá lehet jutni, ami tulajdonképpen megegyezik azzal, amennyiért az eredeti PS4 a boltokba került 2013-ban.
Mellette: rengeteg szuper minőségű exkluzív játék, tudásához képest jó ár
Ellene: kifejezetten hangos modelleket is ki lehet fogni, itt sincs 4K-s Blu-ray lejátszó
Nintendo Switch
A felhozatal kakukktojása. A Nintendo mindig is külön utakon járt, nyers hardveres erő és grafika tekintetében sosem akarta felvenni a versenyt két vetélytársával. Az idén megjelent Switch azonban másban is eltér a normától, ez ugyanis egyszerre otthoni és hordozható konzol. A Nintendo ezt úgy oldotta meg, hogy mellékel egy tévére köthető dokkolót, amibe hazaérkezve becsúsztathatjuk a konzolt, és máris a tévén folytathatjuk a játékot. Az irányításra szolgáló két kis kontroller pedig lecsatolható a konzol oldalairól, így ezzel sincs gond. Aztán ha magunkkal akarjuk vinni, csak visszacsúsztatjuk rá, és már mehetünk is.
Ezzel együtt a Switch egy kompromisszumos gép. Hardveres erőben nem veheti fel a versenyt a többiekkel, hiszen mégiscsak egy kicsi, hordozásra is alkalmas kütyü. Viszont hordozhatóságban sem az igazi, mert oda meg azért viszonylag nagy, az akkumulátora pedig egy megterhelőbb játékot csak 4-5 órán át bír el.
Viszont nem is igazán kell versenyeznie a többiekkel, hiszen a Nintendo konzoljait mindig is a saját gyártású, fantasztikus minőségű játékai adták el, amik remekül néznek ki és nagyon szórakoztatóak gyerektől felnőttig mindenkinek.
Mellette: egyszerre otthoni és hordozható konzol, a Nintendo kiváló saját játékai
Ellene: kompromisszumos, a nagy kiadók legújabb csúcsjátékai nem fognak megjelenni rá
A helyzet tehát nem egyszerű, főleg akkor nem, ha még azt is belevesszük, hogy az alapvetően 4K-s tévékhez készített frissített konzoloknak lehetnek előnyeik sima FullHD tévén is: kaphatunk például jobb grafikát, szebb képminőséget, stabilabb képfrissítést. Ez azonban többnyire esetleges, a fejlesztők ritkán használják ki a lehetőséget, így nem feltétlenül érdemes megfizetni ezért a felárat.
De ha ezt kihúzzuk az egyenletből, akkor sem próbálnánk meg egyetlen konzolt javasolni mindenkinek. Inkább különböző szituációkat említenénk, amiből remélhetőleg mindenki a sajátjának fogja érezni valamelyiket:
Van 4K-s tévém (vagy a közeli jövőben tervezek venni), és kifejezetten érdekelnek az exkluzív játékok:
Van 4K-s tévém (vagy a közeli jövőben tervezek venni), de az exkluzív játékok többnyire hidegen hagynak, a minden platformra elérhető játékokat szeretném tolni a lehető legjobb minőségben:
Van 4K-s tévém, de a játékok mellett mindenképp fontos lenne, hogy az UltraHD Blu-ray filmgyűjteményemet is vigye a konzol:
Nincs 4K-s tévém:
Jolly joker: Nintendo-rajongó vagyok, a grafika, 4K, meg ilyen marhaságok nem érdekelnek, egy szórakoztató kis gépet akarok szórakoztató játékokkal: