Mi az a 8K tévé, és miért jó nekünk?

A Sharp teljes 8K ökoszisztémával rendelkezik.

2018 elején a legfontosabb technológiai szakkiállításon, a Las Vegas-i CES-en több nagy piaci résztvevő is bemutatta saját, 8K televízióját. Sok gyártó, elemző és szakértő szerint ez lesz a jövő útja, és az idei évben már meg is vásárolhatóak az első ilyen modellek. De pontosan mi az a 8K? Miben rejlik az ereje? Érdemes várni rá? Ennek jártunk utána.

Mi az a 8K?

Aki azt hiszi, hogy a mostanában egyre inkább elterjedőben lévő 4K eszközökhöz hasonlóan ennek is a felbontáshoz van köze, az jó helyen kapiskál. A 8K ugyanis azt jelenti, hogy egy termék képes a legalább 7680×4320 képpont felbontású álló- vagy mozgóképek megjelenítésére. Ez pedig pontosan négyszerese a 4K-nak (3840×2160), magyarán a képernyőn 9 294 400 pixel helyett 33 177 600 pixelnek jut hely.

Ez pedig értelemszerűen nagyobb részletességet, azaz végeredményben valósághűbb képalkotást jelent, hiszen ugyanakkora helyen négyszer annyi képi információ fér el.

Új dolog a 8K?

Nem! Már lassan fél évtizede léteznek működőképes 8K televíziók és projektorok. Viszont a technológiai fejlesztés csak most jutott el odáig, hogy ezekért már ne kérjék el egy kisebb ország éves GDP-jét. Emellett gondok voltak a tömeggyártással, a stabilitással és a fogyasztással is, de ezen problémákat az elmúlt időszakban sikerült többé-kevésbé orvosolni.

Van értelme?

Egyenes a válasz: Igen, hogyne! Már maga a 4K kép rendes, valódi Ultra HD forrással sokkal szebb a Full HD-hoz képest (1920×1080 képpont), és ehhez képest a 8K még további előrelépést jelent. Ha a képernyőn például egy ház látható madártávlatból, akkor amennyiben az ember közelebb lép a képernyőhöz, másfél méteres távolságból mondjuk 15 centiméterre, akkor bekukucskálhat az ablakokon, és szemrevételezheti, hogy mi zajlik a kégliben. Nem egy, egyetlen vagy fél pixelből álló paca lesz az üveg helyén, mint egy Full HD vagy pláne HD kijelző esetén hanem polcok, asztalok stb.
Egy focimeccs közben olyan érzése van az embernek, hogy az egyes fűszálakat egyesével érzékeli, vagy, hogy látja az emberi bőr, szem legapróbb részleteit is. Mindez tényleg nagy élmény, úgyhogy ha csak ezen múlna a dolog, akkor a 8K-nak biztos lenne létjogosultsága.

A problémák

A helyzet azonban nem ilyen egyszerű.

A probléma ugyanaz, mint a 4K vagy anno a 3D esetén, magyarán, hogy nincs nagyon mit nézni a 8K megjelenítőkön.

Nagyon kevés a film, a sorozat vagy a magazinműsor. Az ilyen nagy részletességű tartalomhoz speciális és igen drága kamerák szükségesek, ezek megvásárlását pedig csak nagyon kevesen tudják és akarják bevállalni. Tehát ismét eljutottunk az ördögi körhöz: A szolgáltatók csak akkor fognak 8K tartalmakat előállítani, ha lesz irántuk kereslet, magyarán, ha már eladtak jó sok 8K tévét, projektort. A végfelhasználók pedig csak akkor vennének ilyeneket nagy számban, ha ki lehetne használni a bennük rejlő erőt, azaz ha van elég tartalom.
Ráadásul a helyzetet bonyolítja, hogy még hiányoznak az ilyen ultranagy felbontású anyagok kezelésére képes eszközök is.

A 4K is sok médialejátszót, asztali gépet megizzaszt mind a mai napig, 8K esetén pedig négyszer több az adat.

Azaz jóval erősebb hardver kell a filmek futtatásához, ami persze komoly extra költségekkel jár. És itt még nincs vége.... Csak most mutatták be az első olyan szabványt, amely egyetlen vezetéken képes keresztül továbbítani a 8K felbontású videojeleket. Ráadásul az sem az eddig a televíziókon általánosan alkalmazott HDMI, hanem a DisplayPort interfészre épül, azaz egy teljesen új csatlakozófajtát kell majd a jelek szerint bevezetni. És akkor még a vezeték nélküli adatátvitelről és az online streamről (Netflix és társai) még nem is beszéltünk, amit még a 4K esetében sem sikerült teljesen megoldani a mai napig.

Mit hozhat a jövő?

Mint említettük, ma már jó pár nagy cég, így például a Samsung, az LG, a Hisense, a Skyworth vagy épp a Sharp rendelkezik működőképes 8K kijelzővel. Közülük ez utóbbi pedig komplett ökoszisztémával is bír, azaz kamerát, és lejátszóberendezést is kifejlesztettek. A megoldás elméletben tehát a rendelkezésre áll, de az jó kérdés, hogy a hatalmas költségek miatt mikor indulhat meg a tömeges gyártás.

Az mindenesetre tény, hogy a Japán állam nagyon szeretné, ha a 2020-as tokiói olimpiára megindulna a 8K elterjedése, és a versenyszámokat ilyen felbontásban is közvetítenék.

Nyilván japán cégek, japán készülékekkel, így demonstrálva az ország gazdasági erejét, és technológia szegmensben betöltött vezető szerepét. E projekt sikerét pedig hajlandók távolról is szemmel látható összeggel támogatni, ami azért ösztönzőleg hathat. A távol-keleti ország hivatalos műsorszóró vállalata egyébként évek óta kísérletezik a 8K tévéadás továbbításával, de ők is számtalan falba ütköztek. Mindenesetre, ha minden igaz, 2018 végén elindul a 8K műsorszórás, ami azért megdobhatja, vagy beindíthatja a keresletet az ilyen készülékek iránt.
A Sharp a közelmúltban piacra dobta első 8K televízióját, és a példájukat hamarosan mások is követhetik. De ettől még túlzás lenne azt mondani, hogy ez a technológia jó eséllyel elterjedhet a közeljövőben. Még a 4K-ban is óriási lehetőségek vannak, és ezeket a gyártók biztosan nem fogják kihasználatlanul hagyni. Azaz nem fogják egyik napról a másikra minden energiájukat a 8K eszközökre koncentrálni. Tehát, hogy a bevezetőben feltett kérdésre válaszoljunk: aki tévévásárláson gondolkodik, ne várjon a 8K modellekre, mert könnyen beleőszülhet míg ezeket valóban érdemes lesz megvásárolni ember áron.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!