Habár az Android történetének első pár évében a kezelés többször is megváltozott kisebb-nagyobb mértékben, az utóbbi években azért a legtöbb gyártó beállt a Google által berögzített alapsémára: vagyis volt három gombunk a képernyő alján, a vissza, a home és a multitask. Ez egy viszonylag egyszerű és egyértelmű rendszer, amit mindenki megszokott az évek során, hamarosan azonban úgy látszik, hogy ennek vége.
Az Android P ugyanis az iPhone X útjára lépett, és szinte teljesen átáll a gesztusvezérlésre. Mostantól a home gomb egy fektetett, hosszúkás kis cukorkára hasonlít, és ha erről felfelé húzunk, akkor megjelennek a legutóbb használt alkalmazásaink, valamint öt másik ikon azokkal az alkalmazásokkal, amiket a rendszer szerint valószínűleg meg akarunk nyitni. Ha másodszor is felhúzunk, akkor előjön az alkalmazásindító. A korábbi multitask gomb teljesen eltűnik, helyette a megnyitott alkalmzások között úgy váltogathatunk, hogy jobbra-balra húzogatunk a home gombon. A vissza gomb még néha megjelenhet, de csak akkor, ha arra az adott alkalmazásban szükség van.
Elsőre nem egészen látni, hogy mennyi értelme van ennek, hiszen az iPhone X-szel ellentétben itt ezzel nem spórol helyet a rendszer, a képernyő alját ugyanúgy elfoglalja a sáv, ahol a home gomb és az esetenkénti vissza megjelenik. Jelenleg nem tudni, hogy ez a fajta vezérlés kötelező lesz-e az Androidban, vagy mellé megmarad opciónak a régi is (mi ez utóbbira gyanakszunk).
A Google úgy véli, hogy manapság az Android felhasználóinak egy jelentős részét a folyamatosan érkező értesítések idegesítik a leginkább. Ezek ellen eddig is próbált már tenni a vállalat, azonban az Android P-vel még tovább merészkednek. Először is, kibővítik a Do Not Disdurb, vagyis a "ne zavarj" módot azzal, hogy ha bekapcsoljuk, akkor egyáltalán nem jelennek meg az értesítések, sem a záróképernyőn, sem pedig a felülről lehúzott értesítési sávban. Továbbá ez az üzemmód egyszerűen bekapcsolható lesz azáltal, ha lefelé fordítjuk a telefont az asztalon.
A másik frissítés ezzel kapcsolatban, hogy a rendszer fel fogja ajánlani azon alkalmazások értesítéseinek elnémítását, amivel kapcsolatban azt tapasztalja, hogy jellemzően meg sem nézzük őket, csak elhúzzuk oldalra, rögtön törölve azokat.
Az Android P egyik leghasznosabb újdonságának tűnik az egyelőre csak Dashboard néven futó funkció. Ez egyrészt képes tájékoztatni minket arról, hogy egy nap mennyi időt töltünk el egy adott alkalmazás használatával, és az mennyi üzenettel, értesítéssel bombáz minket. Ezt követően ha a felhasználó elszörnyülködött azon, hogy a napja jelentős részét a Facebookkal tölti, akkor beállíthat egy napi időlimitet az adott alkalmazásra.
Ha ez a használati limit letelik, akkor az adott applikáció ikonja kiszürkül, és hiába kattintunk rá, nem fog elindulni - a rendszer tájékoztat majd minket, hogy lejárt mára, és nem is mondhatjuk neki azt, hogy hagyja figyelmen kívül. Persze a beállításokba visszamehetünk, és levehetjük a limitet. De akad még egy újdonság is, ami nagyjából ehhez kapcsolódik: az új Android (miután megtanulta, hogy nagyjából mikor szoktunk lefeküdni) fokozatosan elkezdi majd kiszürkíteni a telefon kijelzőjét, ha úgy gondolja, hogy már ideje lenne ágyba bújnunk.
A Google bevetette a házon belüli DeepMind-féle gépi tanulásos eljárásokat annak érdekében, hogy minél inkább a felhasználói szokásainkhoz alkalmazkodjon. Ettől elméletileg nem kell nagyon félni, mert a vállalat ígérete szerint ez a funkció kizárólag a telefonon belül működik, semmi közük a felhőhöz, minden tanulási folyamatot a saját készülékünk végez el.
A dolog lényege, hogy a rendszer megpróbálja megtanulni, hogy milyen alkalmazásokat használunk rendszeresen, és csak azokhoz rendel hardveres erőforrásokat. Ha egy jó ideje nem használtunk valamilyen alkalmazást, azt nem engedi futni a háttérben, hanem szépen leállítja. Egy bizonyos idő után pedig azt is tudni fogja, hogy mikor használjuk az egyes applikációkat: ha például rendszeresen hétvégenként kocogunk, és ehhez használunk egy fitneszalkalmazást, akkor az Android is tisztában lesz vele, hogy hétköznap úgysem lesz rá szükségünk.
A Google tapasztalatai szerint ezzel 30%-kal kevesebbszer kell felébreszteni a telefon központi processzorát alvó állapotból, ami jelentősen javítja az akkuidőt. De van itt más is, mégpedig az alkalmazkodó fényerő. Sokszor előfordul ugyebár, hogy a telefon által automatikusan beállított fényerő nem megfelelő, így manuálisan kicsit feljebb vagy lejjebb tekerjük azt. Az Android P igyekszik megjegyezni majd, hogy milyen külső fény mellett szoktuk elvégezni ezeket a kis utánállításokat, és magától elvégzi helyettünk, ami egyrészt kényelmesebbé teszi az életünket, másrészt pedig ha jellemzően inkább lefelé szoktunk húzni a fényerőből, akkor persze megint csak akkuidőt spórol.
A fenti kis bevágással (vagy ahogy külföldiül mondani szokás, "notch"-csal) rendelkező kijelzők hirtelen annyira népszerűvé váltak, hogy már a középkategóriától a csúcskészülékekig egy rakás gyártó ilyet alkalmaz, és vélhetően ez a trend nem mostanában fog megállni vagy visszafordulni. Fontos tehát, hogy az operációs rendszer natívan támogassa ezt a lehetőséget, így a gyártóknak valamint az alkalmazáskészítőknek is könnyebb dolga lesz.
A fejlesztők többféle bevágásméretet kérhetnek a rendszertől, ami alapján pontosan látják majd, milyen lesz a végeredmény. Érdekes, hogy az Android P-ben megváltozik a fenti értesítési sáv alapvető elrendezése is: az óra és az értesítési ikonok átkerültek a bal oldalra, míg a hálózat állapotát és az akku töltöttségét jelző ikonok a jobb oldalra. Erre is pont azért volt szükség, hogy a bevágást használó kijelzőjén szimmetrikus legyen az elhelyezkedés. Ha sok alkalmazástól jön értesítésünk, és azok a bevágás miatt már nem férnek el egymás mellett a bal felső sarokban, akkor megjelenik három pont, jelezvén, hogy van itt még folytatás, tessék szíves lenni megtekinteni.
Valószínűleg mindenki számára ismerős a helyzet, amikor mondjuk egy kép vagy videó megtekintéséhez vízszintesbe döntenénk a telefont, de a képernyőn a tartalom csak nem akar elfordulni, mert ugye nem kapcsoltuk be az automata forgatást a fentről lehúzható menüben. Máskor bekapcsoljuk az automata forgatást, akkor pedig azzal idegesít, hogy akkor is elfordul, amikor nem szerettük volna.
Na, ezen a problémán igyekszik segíteni az Android P egy új opcióval. Ha a menüben kikapcsoltuk az automata forgatást, és úgy fektetjük vízszintesbe a készüléket, akkor a navigációs sávban megjelenik egy kis ikon, amire rábökve elfordul a tartalom is. Ha nem bökünk rá, akkor pár másodperc múlva szépen eltűnik.
A Google Maps eddig is hasznos segítőtársunk volt, azonban GPS- és cellaadatok alapján kiszámolt navigáció nem nagyon működik belső térben, és nemcsak azért, mert könnyen lehet, hogy le vagyunk árnyékolva, hanem mert nem elég pontos.
Ezen segít a Wi-Fi Round-Trip-Time (RTT), ami lehetővé teszi, hogy az Android P-s telefonok pozícióját meg lehessen mondani a közeli Wi-Fi hotspotokhoz mért távolság által. Ehhez bekapcsolva kell lennie természetesen a Wi-Fi-nek, valamint a helymeghatározási szolgáltatásnak, és legalább három különböző hotspotot kell érzékelnie a közelben a készülékünknek.
A Google szerint ezzel a technológiával egy-két méteres pontossággal meg lehet határozni a felhasználó pozícióját, és persze ennek megfelelően rögtön lehet olyan reklámokat is küldeni, ami releváns lehet az épületen belüli tartózkodási helyünkkel.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!