A Financial Times belsős értesülésekre hivatkozva az írja, hogy júliusban gyakorlatilag elsőfokú ítélet születhet az Európai Bizottság és a Google legújabb csörtéjében, ráadásul ezúttal a tavalyi 2,4 milliárd eurósnál is jóval nagyobb versenyhatósági bírságra számíthat a vállalat. Papíron az EU akár 11 milliárd dolláros büntetést is kiszabhatna a cégre.
A 2016-ban indult vizsgálat lényege, hogy az Európai Bizottság gyanúja szerint a Google versenyellenes és versenytorzító módon kierőszakolta az androidos eszközök gyártóinál, hogy az okostelefonokhoz, táblagépekhez és okostévékhez hasonló eszközeikre telepítsék elő a Chrome-hoz, a Gmailhez, vagy éppen Youtube-hoz hasonló alkalmazásait. Emellett azt is kikötötte, hogy gyári állapotban tolják azokat előtérbe a gyártók, például tegyék ki az ikonjaikat az Android kezdőképernyőjére.
Emellett állítólag anyagi előnyök is jártak azért, ha előtelepítették a Google kereső használatának megkönnyítésére kitalált appot.
Mint közismert, az Android ingyenes és nyílt forráskódú, azonban ez szigorúan véve csak az alap operációs rendszerre igaz. Amennyiben a gyártók nem fogadták volna el a Google extra feltételeit, akkor például a zárt forráskódú Play Áruházat sem telepíthették volna elő a készülékeikre.
A szerződést nem volt kötelező aláírni, de abszurd mértékű versenyhátrányt jelentett volna a gyártók számára, ha az eszközeiken nem érhető el az Android hivatalos programboltja.
A Google tagadja, hogy az elektronikai gyártókkal aláíratott szerződései versenytorzító hatással bírtak volna.
Az ügy kiemelt jelentőségű a Google számára, hiszen a szerződések óriási mértékben javíthatták az európai keresőpiacon és hirdetési piacon betöltött pozícióját. Jelenleg az okostelefonnal rendelkező uniós polgárok körülbelül háromnegyede használ androidos mobilt.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!