Egy évet töltöttek vele, hogy kiderítsék: nem hallgat le minket a telefonunk

A kutatók semmilyen bizonyítékot nem találtak a népszerű elméletre.

Ha az okostelefonokról, és főleg az okostelefonok és a közösségi média kapcsolatáról van szó, az emberek hajlamosak végtelenül paranoiásak lenni. Sokan eleve fel sem regisztrálnak például a Facebookra, nehogy már valami külföldi mamutcég kövesse minden lépésüket. Mondjuk ők valószínűleg nem tudják, hogy már azzal feladják a privát szférájuk egy jelentős részét, hogy egyáltalán okostelefont használnak.

Akárhogy is, egyre népszerűbb teória, miszerint az okostelefonok a maguk kis beépített mikrofonjaikkal hallgatóznak utánunk, és akkor is rögzítenek és küldenek felvételeket különböző alkalmazások gyártóinak, amikor mi ezt nem is engedélyeztük, sőt, egyáltalán tudomásunk sincs róla.

Mindezt persze a legtöbb fejlesztő tagadja, az olyan óriások, mint a Google és a Facebook is többször kijelentette, hogy nem alkalmaznak ilyen technikákat.

A Google vagy az Apple még mondhatja, hogy az ő asszisztenseik aktiválásához, és így potenciális hangfelvételhez előbb valamilyen kulcsszót kell kimondani, hogy a telefonunk egyáltalán figyeljen: ilyen például az "OK Google" vagy a "Hey Siri" is. Na, de mi a helyzet például a Facebookkal? Ott nem kell mondani semmit, mégis sokan egyértelműen azt gondolják, hogy a közösségi platform biztosan felveszi a baráti csevegéseiket.

Forrás: Activist Post

Bizonyíték még nincs, de szürke foltok vannak

Ennek az egész ügynek a végére szeretett volna pontot tenni az amerikai Northeastern Egyetem kutatói csapata egy több mint egy éven át tartó kísérlettel. A kísérlethez hat darab, Android rendszert futtató telefont használtak, és több mint 17 ezer népszerű alkalmazást próbáltak ki, ezek közül pedig 8 ezer olyan, ami valamilyen módon kapcsolódik a Facebookhoz.

A meglepetés az, hogy igazából nincs meglepetés: a kutatók semmilyen bizonyítékot nem találtak arra, hogy bármelyik program hangot rögzítene és küldene tovább, ha csak nem kifejezetten kérjük erre.

Ahogy az ilyen jellegű kutatásoknál lenni szokott, azért azt gyorsan hozzátették, hogy ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem létezik a jelenség, csak éppen ők nem tudták kimutatni. A végeredménybe több dolog is belezavarhat. A kutatás során ugyanis nem emberek használták ezeket a telefonokat, hanem automatizált programok, hiszen csak így tudtak ennyi különböző alkalmazást folyamatosan tesztelni egy éven keresztül. A másik, hogy a telefonok egy zárt környezetben voltak, senki nem vitte őket mindenfelé a városban, sem nyaralni, sem máshová.

A harmadik pedig, hogy a kutatók kifejezetten a kiküldött hanganyagokat akarták elcsípni, arra azonban nem figyeltek, hogy mi történik például akkor, amikor egy program a rögzített hangot átalakítja írott szöveggé, és azt küldi vissza az alkalmazás gazdájának. Pedig (mondjuk egy következő kutatásban) az utóbbit fontos lenne valahogy bevonni, hiszen számos "hallgatózós" technológia nem arra épül, hogy egy az egyben küldjenek el hangfelvételeket, hanem hogy a beszélgetésben hallható fontosabb kulcsszavakat (mondjuk, amik jól jönnek egy hirdetés pontosabb célzásához) egyfajta kivonatolt digitális lenyomatként továbbítsák.

A kutatásban részt vevő telefonokat egy évre bezárták egy szekrénybe. Forrás: Northeastern University

Nincs is szükség a hangunkra?

Az okostelefonok és a rajtuk futó alkalmazások, főleg a Facebook hallgatózásával kapcsolatos teóriákat még júniusban tolta meg alaposan a Vice egyik cikke. A szerző azzal indított, hogy ő és a barátja egy nem olyan rég megtett japán útjukról beszéltek, miközben mindkettejük zsebében ott lapult az iPhone-juk. Azt is megemlítették dumcsizás közben, hogy milyen jó lenne valamikor visszamenni, és láss csodát, másnap a Facebook már olcsó, Japánba szóló repülőjegyekről kezdett el reklámokat kiadni.

Ez a furcsa véletlennek tűnő dolog azonban annyira felkeltette a szerző érdeklődését, hogy maga is belevágott egy rövid kísérletbe.

Öt napon keresztül, naponta kétszer hangosan elmondott olyan mondatokat, amik szerinte aktiválhatják a hallgatózást. Olyan doldokra kell gondolni, mint hogy "Azon gondolkozom, hogy visszamegyek az egyetemre", vagy hogy "Szükségem lenne néhány olcsó ingre a munkámhoz".

Az újságíró ezt követően figyelte, milyen hirdetések jelennek meg a Facebookon, és meglepve tapasztalta, hogy a közösségi oldal már másnap kiadott reklámokat évközben induló egyetemi szemeszterekről és olcsó ruhaboltokról. Amikor egy barátjával pedig arról beszélgetett, hogy kezd kifogyni a mobilnetből, megjelentek kifejezetten előnyös hirdetések 20 gigabájtos adatcsomagokról.

Mindez ugyan inkább anekdotális bizonyítás, mintsem valódi kutatás, de első ránézésre kifejezetten gyanús, és még inkább olaj a tűzre azok számára, akik hinni szeretnének abban, hogy kedvenc alkalmazásaik rögzítik a beszélgetéseiket.

A valóság azonban vélhetően ennél sokkal egyszerűbb és sokkal ijesztőbb.

A kutatással kapcsolatban ugyanis több hirdetési szakértő is kifejtette a véleményét. Vegyünk például a fenti esetre reagálva egy utazásos sztorit. Tegyük fel, hogy összefutunk egy barátunkkal egy sörre, aki elkezd mesélni arról, milyen jól érezte magát két héttel ezelőtt Londonban. Mivel a sörözés közben valószínűleg mindketten megnézzük a Facebookunkat néhányszor, a közösségi oldal már tudja, hogy közel vagyunk egymáshoz, azt is tudja, hogy a barátunk Londonban volt (hiszen mondjuk becsekkolt ott, vagy fényképeket rakott fel, esetleg repülőjegyet foglalt oda), innentől pedig már egyszerűen csak összekapcsolja a dolgokat, és hamarosan elkezdünk mi is Londonba szóló repülőjegyekről és londoni szállodákról hirdetéseket kapni.

A Facebooknak egyáltalán nincs szüksége arra, hogy hallgatózzon, sőt, valójában ez egy jóval kevésbé hatékony és sokkal körülményesebb módszer lenne ugyanazon cél elérésére. A helyzet az, hogy a Facebook (és persze a Google, Microsoft, stb.) már eleve annyi adattal rendelkezik rólunk, a kapcsolatainkról, a szokásainkról, a tartózkodási helyeinkről, a kereséseinkről, és emellé a célzott hirdetéseket kihozó algoritmusok annyira profik, hogy mindenféle extra hangelemzős kémkedés nélkül is nagyon nagy eséllyel meg tudják tippelni, hogy mit kell nekünk reklámozni.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!