Európában is pusztít a kiberstressz

A female entrepreneur and businesswoman is working on her start up company in her office. She has fallen asleep at the office with her head on her desk. Empty coffee cups are on the table.

A Kaspersky Lab tanulmánya azt találta, hogy az adatlopásokról szóló híradások és több online fiók párhuzamos kezelésének nyomása fokozza a stresszt Európa népességében.

A tanulmány, amelyben 1000 európai vett részt, a következő eredményeket hozta:

• az emberek 63 százalékát stresszelik az adatlopásokról szóló híradások;
• 72 százaléknak terhes a különböző jelszavak megjegyzése;
• 70 százalék stresszt érez, amikor készülékeik védelméről van szó;
• 62 százalékot nyomasztja az érzékeny adatok növekvő mennyisége.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/FatCamera/Oliver Fernandez

Ezek a stresszszintek nem indokolatlanok; a fogyasztók 59 százaléka számít valamilyen kiberbiztonsági problémára az elkövetkezendő 12 hónapban és jogos az aggodalom, hiszen 54 százalékuk esett a kiberbűnözés áldozatául az elmúlt 5 évben.

Boris Charpentier, francia pszichológus és coach így nyilatkozik: "a kiberbűnözésről és áldozataik tapasztalairól beszámoló médiamegjelenések tudatosabbá teszik az embereket a rájuk leselkedő kockázatokról és, ahogy a fenyegetettség egyre elterjedtebbé válik a mindennapi életben, még könnyebb az embereknek belátni, hogy milyen hatással lehet rájuk egy lehetséges feltörés. Ez növeli a kortizol szintet, ahogy a veszélytől való félelem nyomasztóvá válik és stresszhez vezet. Ezért bármilyen feltörés, legyen annak célpontja állami intézmény vagy cég, azt jelenti, hogy a bizonytalanság és sebezhetőség érzése megemelkedik".

A megnövekedett stresszszintek eredményeképpen csökken a szervezetekbe és a technológiába vetett bizalom.

A Kaspersky Lab arról kérdezte az embereket, hogy mely alkalmazásokban bíznak a legkevésbé adatvédelem szempontjából és az eredmények azt mutatták, hogy a közösségi hálózatok (32%) és az üzenetküldő alkalmazások (25%) a legkevésbé megbízhatóak. A képmegosztó, telekocsi és zene appok megbízhatóbbnak tűnnek: az emberek kevesebb, mint 10 százaléka mondta, hogy nem bízná rájuk adataikat, annak ellenére, hogy ebben az iparágban is hírhedt adatfeltörések voltak.

A kockázat és a bizalom közötti ellentmondást szemlélteti az a tény, hogy az európaiak több, mint fele (56%) rábízná partnerére bejelentkezési adatait. Habár az emberek csupán 11 százaléka használna jelszókezelő megoldást, annak ellenére, hogy a kiberbiztonságban

mindig az ember bizonyul a leggyengébb láncszemnek.

"Manapság az adatfeltörések címlapsztoriknak számítanak és szektortól függetlenül esnek különböző cégek áldozatul, ezért nem meglepő, hogy a cégekbe vetett bizalom ilyen alacsony és, hogy növekednek a stresszszintek. Az embereket nyomasztja a róluk szóló online információmennyiség és ennek megfelelő védelme. Én azt tanácsolom, hogy próbálják meg átvenni az adataik feletti irányítást és amennyire csak lehet csökkentsék a fenyegetettséget felelős kiberbiztonsági viselkedéssel - erős és egyedi jelszavak megadásával, kiberbiztonsági megoldások használatával, a kéretlen linkek és a nem biztonságos WiFi hálózatok elkerülésével és csak megbízható helyekről töltsenek le alkalmazásokat".

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!