Magyarországon (és a világ jelentős részén) messze az egyik legtöbbet használt online csevegőalkalmazás a Facebook Messenger. A vállalat újra és újra megtalálja a módját annak, hogyan tegye egyre kényelmetlenebbé, lassabbá és nehezebben használhatóvá. A sok felesleges "újdonság" mellett ugyebár megjelentek a reklámok, amiket jellemzően akkor látunk, ha a kapcsolataink nevei között lefelé görgetünk.
Ezek felett könnyű volt átsiklani, hiszen csak sima, egyszerű, képes reklámokról beszélhetünk, amit a legtöbbünk agya egyszerűen csak kiszűr.
Azon kívül, hogy a helyet foglalják, sok vizet nem zavarnak. Ezen szeretne változtatni a Facebook azzal, hogy hamarosan elkezdi bevezetni az automatikusan induló videós reklámokat a Messengerben, amik a vállalat szerint egyáltalán nem lesznek zavaróak, és nem kavarnak be a felhasználói élménybe.
Igen, biztos sokan fognak örülni az extra akkumulátor-használatnak és adatforgalomnak.
A Facebook (főleg a mostani botrányok környékén) nagyon sokszor hangoztatta, hogy az alkalmazásai jelenleg semmilyen módon nem hallgatóznak utánunk a különböző eszközeink mikrofonjait használva. Ezt vagy elhisszük, vagy nem, mindenesetre azért nagyon úgy látszik, hogy legalábbis aktívan próbálkozik, vagy próbálkozna a jövőben a cég.
Fény derült ugyanis egy olyan egy most júniusban bejegyzett védjegyre, ami pontosan ebbe az irányba mutat.
A technológia lényege, hogy a Facebook a hanggal lejátszott reklámokba egy olyan magas frekvenciájú hangot rejtene el, amit az emberi fül már nem érzékel, azonban egy készülék (például a telefon) igen, és ennek hatására aktiválja a mikrofont.
Ezt követően arra utasítja a telefont, hogy rögzítse a környező hangokat és zajokat, és abból egy összegzett kivonatot küldjön vissza a Facebooknak. A vállalat persze igyekezett gyorsan leszögezni, hogy ezt az egészet soha eszükbe sem jutna ténylegesen megcsinálni, csak azért védették le, nehogy konkurens cégek visszaéljenek az általuk kifejlesztett technológiával...
A csoportok és az azokhoz való csatlakozás eddig ingyenes volt: vagy simán be lehetett lépni, vagy meghívásos alapon működött. Hamarosan azonban a közösségi oldal lehetőséget ad majd arra, hogy a csoportok vezetői fizetőssé tegyék a csatlakozást, vagy olyan új, elit alcsoportokat hozzanak létre a csoportokon belül, ahova csak pénzzel lehet bejutni.
Egyelőre ezt a lehetőséget nagyon szűk körben aktiválják, és olyan, rendkívül népszerű, leginkább főzéssel, házimunkával, és szülői dolgokkal foglalkozó amerikai csoportvezetőknek adnak rá lehetőséget, mint Sarah Mueller.
Aztán persze a tapasztalatok alapján majd bővítik a kört, egy idő után valószínűleg mindenki indíthat majd fizetős csoportokat, úgyhogy hamarosan a chemtrail hívők vezetője viszonylag gazdaggá válhat.
A Facebook szerint egy csoport fizetőssé tétele lehetővé teszi, hogy az abba sok időt fektető, igényes tartalmakat előállító adminisztrátorok pénzt kereshessenek, maga a közösségi oldal pedig ebből semmilyen sápot nem von le magának. Nem akarunk rosszindulatúak lenni, de mivel a csoportokban nem jelennek meg reklámok (mint például a hírfolyamban), nem nehéz belelátni ebbe az egészbe azt, hogy hosszú távon majd azért innen is le akar majd húzni egy-két dollárt a Facebook.
A Facebook még tavaly januárban hozott nagyon szigorú intézkedéseket annak érdekében, hogy ne lehessen mindenféle kamu kriptovalutával, és hozzá kapcsolódó ügyeskedésekkel (például az ICO-val, ami körülbelül a kezdeti tőzsdei kibocsátás és a közösségi finanszírozás egybeoltva, többnyire garantált bukással) átverni a népet.
Na, most ezzel kapcsolatban némileg visszatáncoltak, talán ráébredve arra, hogy azért az erkölcsi szürkezónából származó pénz is pénz.
Azt mindenesetre nem lehet mondani, hogy annyira szabad kezet kapnának az ügyeskedők, az olyan dolgok, mint például az ICO hirdetése továbbra is tiltva vannak, ha pedig kriptovalutával kapcsolatos dolgokat szeretnénk reklámozni, akkor ki kell töltenünk egy hat részből álló regisztrációs ívet. Mondjuk az ilyen jellegű ellenőrzéseket a Facebook eddig pont olyan lazán kezelte, mint a felhasználói személyes adatait, úgyhogy teljesen nyugodtak azért nem lehetünk.
Továbbra is csak azt tudjuk mondani, mint a világ legnagyobb pénzügyi szakemberei: igyekezzenek kerülni a kriptovalutákat, mint a pestist.
A Facebook még tavaly indította el (eddig kizárólag az Egyesült Államokban) a Messenger Kids nevű alkalmazását, amit kifejezetten 6-12 éves gyerekeknek készítettek. Ezzel azt szerették volna elérni, hogy azok a gyerekek is tudjanak kommunikálni a közösségi oldalon, akik jogilag még nem regisztrálhatnak a rendes Facebookra (az ugyanis csak 13 év felett lehetséges). A Messenger Kids regisztrációt a szülők kezelik, és ők határozhatják meg, hogy gyermekük kivel kommunikálhat, maga a program pedig mindenféle, kifejezetten fiataloknak szánt matricával és vicces szűrővel van tele.
A programot nem csak szülők, hanem kifejezetten ezzel foglalkozó szakértői csoportok is sokat szidták, ám ennek ellenére a Facebook most úgy döntött, hogy megkezdi a terjeszkedést: egyelőre az Egyesült Államokon kívül Peruban és Kanadában válik elérhetővé.
Mindenesetre számos szakember és szervezet szerint összességében ez negatív hatással lesz a családokra és a társadalomra, és nyomást gyakorol majd a gyerekekre, hogy mindenképp csatlakozzanak a közösségi hálózathoz. A szakértők nyílt levélben fogalmazták meg, hogy az ilyen fiatal gyerekek nem állnak készen arra, hogy közösségi média hozzáférésük legyen, nincs kialakult fogalmuk a privát szféráról, és nem tudják, hogy mit illik és mit nem illik megosztani másokkal, legyen szó képekről vagy videókról.
Kiemelik, hogy hatalmas felelőtlenség ennyire fiatalok kezébe adni egy ilyen platformot abban az időszakban, amikor a kutatások nyomán egyre több bizonyíték van arra, hogy még a serdülőkre is komolyan negatív hatással lehet a közösségi média használata. Meg persze arra sem ördögtől való gondolni, hogy a Facebook ezzel a módszerrel igyekszik már a legkisebbeket is berántani a saját ökoszisztémájába.
A Facebook harca a hamis hírek ellen körülbelül olyan, mint amikor a malac küzd a jégen. A közösségi oldal kevés sikerrel tudja felvenni a harcot az álhírekkel, ezzel párhuzamosan pedig megpróbál küzdeni a (cég szerint) bizonytalan forrásból érkező politikai hirdetésekkel is. Az utóbbit májusban úgy regulázta meg a vállalat, hogy a politikai hirdetések feladóinak igazolniuk kell, hogy ki finanszírozza őket, és eleve egy Facebook által felülvizsgált fiókkal lehet csak ilyeneket elindítani.
Na, most az utóbbi időben több nagyobb lap, köztük a Reveal és a New York Times is arról panaszkodott, hogy a különböző újságcikkeiket, melyeket hirdetésekkel igyekeztek megtolni, a Facebook politikai reklámként értékelte, és eltávolította azokat.
És akkor itt liberális lapokról van szó, arról még nem is beszéltünk, amit Ted Cruz szenátor nekiszegezett Mark Zuckerbergnek a Cambridge Analytica-botrány utáni kongresszusi meghallgatáson, hogy miért akadályozza a Facebook sorra a konzervatív oldal megjelenéseit.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!