Nem sok kellett, hogy a HTC megint nagyot alkosson

Menetrendszerűen érkezett meg a HTC aktuális csúcskészüléke, az U12+. Habár elsőre úgy látszik, hogy a tajvaniak végre több ponton is felzárkóztak a prémium kategória nagyon erős konkurenciájához, azonban használat közben hatalmas csalódások fogják érni a vásárlót, és az készülhet az idegösszeroppanásra.

Amikor tavaly befutott a szerkesztőségbe a HTC aktuális csúcstelefonja, az U11+, nem nagyon értettük, hogy pontosan mit is látunk. Az egykor legendás gyártó egy olyan készüléket tett le az asztalra, ami már ránézésre is legalább egy évvel volt lemaradva az aktuálisa trendekről, az árazásában viszont makacsul ragaszkodott a prémium kategória legtetejéhez.

Azt nem lehet mondani, hogy rossz telefon lett volna, mert távolról sem volt az. Csak éppen ez már akkor és ott kevésnek bizonyult.

Reménykedhettünk azonban, hogy az U12+-szal összeszedi magát a vállalat, hiszen viszonylag kevés hiányzott hozzá, hogy ténylegesen megérdemelten emlegessük egy lapon a legjobbakkal. És első ránézésre úgy is látszik, hogy minden rendben van: a készülékház szép és elegáns, teljesen üvegből és fémből. A kijelzőt végre a modern trendeknek megfelelően kihúzták alul-felül, így minimalizálva a kávákat, habár még mindig nem annyira, mint mondjuk a Samsung.

Forrás: Expertreviews

Jack-csatlakozó persze ezúttal sincs, amit mindig szomorúan veszünk tudomásul, de manapság sajnos egyre inkább kénytelenek vagyunk hozzászokni. Más említésre méltó dolog pedig nincs a külsőben: semmi fölösleges cicoma, csak a szükséges ki-bekapcsoló gomb, a hangerőszabályzó, valamint elöl is és hátul is két-két kamera.

Aztán elkezdjük használni, és szépen-lassan darabjaira esik minden. Hiába szuper és tűéles a 2880x1440-es felbontású, HDR10-et is támogató kijelző képe, ha a konkurensek ebben az árkategóriában már AMOLED-kijelzőt adnak az LCD helyett, még szebb színekkel és sokkal jobb fényerőkkel. De az igazi sokk akkor jön, amikor megpróbáljuk megnyomni az oldalsó gombokat, de azok nem igazán akarnak megnyomódni.

Ennek az oka elég egyszerű: azok bizony nem gombok, csak annak látszanak.

A HTC úgy gondolta, hogy feltalálja a melegvizet, és a normálisan működő gombok helyére kvázi díszgombokat tett, amik nyomásérzékenyen működnek, és rezgős visszajelzést adnak. A gyártó szerint ezzel még jobb víz-és porállóság érhető el, ami nyilván marhaság, mert semmivel nem jobb, mint a hasonló IP68-as minősítésű telefonok. De legalább rögtön több probléma is akad az egésszel. Egyrészt teljesen bizonytalan, hogy milyen erővel kell megnyomni őket, minden második próbálkozás más eredményt ér el, ettől pedig rendkívül frusztrálóvá válik az használat. A másik, hogy a rezgős visszajelzés nem a gomboktól érkezik, hanem a telefon aljából, ami egyszerűen érthetetlen.

Mert ugyebár a HTC U12+ alját (ahogy az a tavalyi modell nagy újdonsága volt) továbbra is össze lehet szorongatni, és így (beállítástól függően) elindítani vele különböző alkalmazásokat, például a kamerát.

Ezen kívül van lehetőségünk duplán megkocogtatni az egyik oldalt, amire szintén más akciókat állíthatunk be, alapból például az egykezes módot aktiválja így a készülék, ami roppant hasznos tud lenni. És a telefon ezen részeiről nagyon részletes, remekül működő rezgős visszajelzések érkeznek, így nehezen fogható fel, miért nem sikerült ezt (vagy legalább valami hasonlót) megvalósítani az oldalsó gomboknál is. Aztán persze minél inkább próbálkozunk a gombok erősebb megnyomásával a megfelelő visszajelzés hiánya miatt, annál nagyobb az esélye, hogy a készülék alját is összeszorítjuk és ezzel akaratlanul elindítunk valamit, és jön a teljes idegösszeomlás.

Azok a fránya nem-is-gomb gombok. Forrás: Expertreviews

És akkor erre jön még az Android 8-ra épülő Sense, ami ugyebár a HTC saját felülete a Google rendszerére, és ami mintha megrekedt volna egy szinten, ahonnan képtelen tovább lépni. Se nem kifejezetten elegáns, se nem letisztult, néhol nagyon buta grafikai elemekkel, néhol pedig a nyers Androidból átvett szekciókkal operál. Az optimalizációja sem sikerült kifejezetten jól, a bivaly hardver ellenére is hajlamos meg-megakadni és véletlenszerűen összeomlani, az üzemidő pedig elég kellemetlen (habár ez nem írható teljesen a szoftver számlájára): a legnagyobb konkurensek, mint a Samsung Galaxy S9 és a Huawei P20 Pro közel kétszer ennyi ideig képesek működni hasonló használat mellett.

A lényeg, hogy igazából nem szerettük használni a HTC U12+-t. A jobb napokon. A rosszabb napokon legszívesebben kalapáccsal semmisítettük volna meg.

Utóbbi azért kár lett volna, mert egyébként ha nagyon mélyre ásunk, akkor ez egy egészen kiváló telefon, több szempontból is. A dupla hátlapi kamerája a következő felállással jelentkezik:

• 12 megapixeles lencse, optikai képstabilizálás, lézeres autófókusz, f/1.75-ös rekeszérték
• 16 megapixeles zoom lencse, 2x-es optikai zoommal, f/2.6-os rekeszérték

és valami elképesztően jó képeket készít: nappal a fotók tele vannak csodás színekkel, és minden tűéles, és rosszabb fényviszonyok között is szépen tartja magát. Annyira, hogy a kamerákat értékelő legnagyobb szakmai portál, a DxOmark rögtön a második helyre sorolta be a Huawei P20 Pro után, így megelőzi például a Samsung Galaxy S9+-t és az iPhone X-et is.

Aztán ott vannak a hangos képességei. Nem csak, hogy alapból jól szól a sztereó hangszóróknak köszönhetően (az egyik a készülék alján lévő, ez inkább a mélyekre koncentrál, míg a másik a beszédhangszóró, ami inkább a magasakra), de a beépített hardvereinek köszönhetően a füllhallgatókön is kiemelkedő minőséget produkál. Az alapból hozzá járó, USB-C-n csatlakozó USonic füles is szuper, viszont ha 3,5-ös jacken csatlakozó fülest szeretnénk használni, akkor kénytelenek leszünk vásárolni egy átalakítót, ez ugyanis kimaradt a csomagból.

Forrás: Expertreviews

De érdemes rátérni a videófelvételre is, ami önmagában még nem nagy szám (az iPhone X vagy a Galaxy S9 képstabilizálása például jobb), viszont a HTC úgy telerámolta mikrofonnal a telefont (talán ezért nem maradt hely rezgőmotoroknak a gombokhoz?), hogy elérhető a teljesen térbeli rögzítés, valamint a hangfelvétel koncentrálása egy hangforrásra. Ráadásul a sztereó hangrögzítést kérhetjük a rendszertől teljesen tömörítetlenül is, elképesztően jó minőséget elérve ezzel.

Hardveresen pedig semmi nem akadály: az U12+-ban az idei csúcs, a Snapdragon 845-ös központi processzor dolgozik, 6GB memóriával és 64 vagy 128GB tárhellyel megspékelve, így semmilyen alkalmazás vagy játék nem tudja megfektetni. Persze akkor, ha a Sense felület is úgy akarja.

Ezzel együtt nehéz igazán ajánlani a 260 ezer forintba kerülő HTC U12+-t, mert összességében ennyit nem ér.

A HTC-t egykor úgy tartottuk számon, mint az androidos gyártók Apple-jét, mára azonban a tajvani cég teljesen beleszürkült a mezőnybe. A technológiai tudásuk pedig láthatóan megvan, csak mintha hiányozna egy igazi vízióval rendelkező vezető a telefonos részleg éléről. Már a tavalyi U11 sem érdekelt igazából senkit, és nagyon meg lennék lepve ha ez idén másként lenni. Ennyi pénzért tessék inkább a Huawei P20 Pro és a Samsung Galaxy S9+ irányába fáradni.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!