Több hónapnyi pletykálás után végre bemutatkoztak a kölni Gamescom játékkiállításon az NVIDIA következő generációs videokártyái. A termékek a jelenlegi Pascalt váltó Turing architektúrára épülnek, amely már koncepcionális szinten is drámaian eltér a chiptervező által az elmúlt évtizedben használt megoldásoktól.
Az új Turing architektúra hatalmas teljesítménybeli áttörést hozott a gépi tanulásos és a ray tracing (sugárkövetési) feladatok terén, az NVIDIA szerint mindkettőt fel lehet használni a valós idejű 3D grafikát használó videojátékokban. A gépi tanulással például egy eddig kivitelezhetetlen élsimítási eljárást fejlesztett a cég, míg a sugárkövetéssel élethű megvilágítás, árnyékvetés és tükröződés készíthető.
A sugárkövetés lényege, hogy renderelő szoftver lemodellezi a fényforrásokból érkező fénysugarak megtörését és pattogását az objektumokon, de az eszement számítási igénye miatt eddig csak animációs filmekben és egyes tervezőszoftverekben használták a technikát. Természetesen az NVIDIA több játékfejlesztővel is szövetkezett, hogy a technológia legalább papíron elérhető legyen a játékosok számára, így például Battlefield V, a Hitman 2, a Shadow of the Tomb Raider, a Metro Exodus és a Control (a Remedy következő játéka) is alkalmazni fogja valamilyen formában és mértékben.
A fenti kedvcsináló videó ugyan lenyűgöző betekintést enged a valós idejű 3D grafika jövőjébe, azonban fontos tudni, hogy a ray tracing nem mostanában lesz szokványos jelenség a videojátékokban, hiszen a sugárkötési számítások a belátható néhány évben csak a GeForce RTX videokártyákon lesznek megfelelő sebességgel futtathatóak.
A jelenleg kapható GeForce modelleken, az AMD Radeon kártyákon, a jelenlegi játékkonzolokon, és szinte garantáltan a következő generációs konzolokon sem lesz elérhető a sugárkövetés.
Emiatt a játékfejlesztőknek nagyon sokáig nem éri majd meg komoly erőforrásokat fordítaniuk arra, hogy komolyan foglalkozzanak a technológiával, maximum a játékaik PC-s verziójában lesz néhány extra effekt erejéig bekapcsolható a ray tracing.
Hétfő este az NVIDIA három videokártyát jelentett be, a
A pletykák szerint az új RTX név használata ellenére nem fellegzett be teljesen a jól megszokott GTX jelölésnek, a vállalat középkategóriás gamer videokártyáin (GTX 2050 / GTX 2060) elvileg még feltűnhet a jelzés. Ebből feltételezhető, hogy az olcsóbb kártyák még papíron sem támogathatják majd a sugárkövetést, de persze majd kiderül, hogy mi igaz a híresztelésekből.
A számítógépes játékosok számára az egyik leginkább releváns kérdés az új GeForce RTX videokártyákkal kapcsolatban, hogy mégis milyen teljesítményre képesek a jelenlegi játékokban? Sajnos az égvilágon semmit sem tudunk mondani a témában, ugyanis az NVIDIA bizarr módon egy kukkot sem szólt erről az apróságról, valószínűleg csak a sajtómunkások által végzett tesztekből derül majd fény a rejtélyre.
RTX 2080 Ti | RTX 2080 | RTX 2070 | |
CUDA magok száma | 4352 | 2944 | 2304 |
Videomemória | 11 GB (GDDR6) | 8 GB (GDDR6) | 8 GB (GDDR6) |
Memóriasín szélessége | 352 bit | 256 bit | 256 bit |
Memória sávszélessége | 616 GB/s | 448 GB/s | 448 GB/s |
GPU órajel (normál / Boost) | 1350 / 1545 MHz | 1515 / 1710 MHz | 1410 - 1620 MHz |
TDP | 250W | 215W | 185W |
Végül érdekességként megemlítendő, hogy a hétfőn bejelentett GeForce RTX videokártyák a világon elsőként használnak GDDR6 videomemóriát, ráadásul nem is keveset: az RTX 2080 Ti-ra 11 gigabájt került, míg a társai 8 GB-tal gazdálkodhatnak.
Az új videokártyák közül elsőként az RTX 2080 és az RTX 2080 Ti kerülnek majd piacra, szeptember 20-tól lesznek kaphatóak, a kezdőáruk 699 és 999 dollár. Az RTX 2070 megjelenési dátumát még nem közölte az NVIDIA, a kezdőárát 499 dollárban határozta meg a vállalat.
Persze ezek nettó árak, az európai forgalmazás esetén hozzájuk adódik még például az ÁFA is, csak hogy a legnagyobb tételt említsük.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!