Az Oxfordi Egyetem egy friss kutatásából ugyanis az derül ki, hogy valószínűleg jóval kevésbé van hatással a gyerekek alvásának minőségére a napközben képernyő előtt töltött idő, mint azt korábban gondoltuk.
A kutatást vezető Andrew Przybylski leginkább azzal foglalkozik, hogy az internethasználat, a közösségi média és a videojátékok milyen hatással vannak hosszú távon az életminőségünkre. Azonban elmondása szerint szülőként különösen fontos téma számára, hogy a gyerekekkel is foglalkozzon, és egy ideje már azt próbálja kideríteni, hogy valójában mennyire befolyásolja a gyerekek alvását a digitális eszközök használata.
Przybylski ehhez olyan felmérést vett alapul, amit az Egyesült Államokban a szövetségi kormány rendszeresen elvégez a lakosságon. Egészen konkrétan 50 ezer olyan visszaküldött kérdőívet elemzett ki, melyet 18 éven aluli gyerekek szülei töltöttek ki, és küldtek vissza akár interneten, akár postán, és amelyben kifejezetten a gyerekek képernyő előtt töltött ideje és alvási szokásaik kerültek előtérbe.
Az amerikai felmérésből egyértelműen az olvasható ki, hogy a képernyő előtt töltött idő (legyen az televízió, számítógép, okostelefon, tablet) alapvetően befolyásolja az alvás minőségét és mennyiségét.
Azokban az esetekben, amikor az adott családban betartották az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia által javasolt 2010-es útmutatást, ami legfeljebb napi 2 óra képernyőidő javasolt a két évnél idősebb gyerekek számára, a szülők arról számoltak be, hogy gyermekük 20 perccel többet alszik éjszaka. Azok, akik már a 2016-os útmutatást vették alapul, ami már egy-két óra közötti időtartamot javasol 5 éves korig, és flexibilisebb időtartamot az ennél idősebbek számára, a szülők 26 perccel több alvást jelentettek a gyerekükről.
A dolog tehát viszonylag egyértelműnek tűnik: több képernyő előtt töltött idő, kevesebb és rosszabb minőségű alvás.
Csak éppen Przybylski szerint nem ilyen egyértelmű a helyzet. Ha ugyanis kiszűrte az olyan tényezőket, melyek szintén befolyásolhatják az alvást (mint például, hogy milyen környéken él az adott gyerek), és csak önmagában nézte a képernyőidő és az alvás összefüggését, azt találta, hogy valójában nem túl vészes a helyzet. Kutatása szerint az 5 évesnél fiatalabb gyerekek esetében minden képernyő előtt töltött óra körülbelül 8 perccel kevesebb alvást jelent, míg az ennél idősebbeknél ez már csak körülbelül 3 perc.
Przybylski úgy véli, hogy az alvás minőségére és mennyiségére összességében körülbelül 2%-nyi hatással van önmagában a képernyő előtt töltött idő.
Przybylski nem először foglalkozik hasonló témával. Tavaly a Cardiffi Egyetem kutatójával készített egy közös felmérést, melynek keretében 20 ezer szülőt kérdeztek meg arról, mennyi időt tölt a gyermekük különböző képernyők előtt, és ez milyen hatással van a viselkedésükre és a kedvükre. Akkor azt találták, hogy miután kiszűrték az olyan tényezőket, mint a gyerek etnikuma, neme, kora, a család bevétele és a szülők iskolázottsága, valójában szinte semmilyen összefüggés nem mutatható ki a két dolog között.
Éppen ezért Przybylski akkor azzal zárta a kutatását, hogy az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia által javasolt időkorlátok nem feltétlenül hatásosak, és a képernyő előtt töltött időnél sokkal fontosabb tényező például, hogy a szülők milyen szabályokat alakítanak ki gyerekeik számára a digitális eszközök használatát illetően, és hogy mennyire aktívan működnek közre abban, hogy a gyerek felderítse és megértse a digitális világot.
Przybylski a mostani kutatását azzal zárja, hogy sokkal többet segítene a gyerekek alvási idejével és minőségével kapcsolatban, ha az iskolák nem reggel 8-kor, hanem 8:30-kor vagy még később kezdenék el a tanítást.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!