Különösen a gyermekek vannak veszélyben, minden harmadik magyar fiatalnak volt már része internetes zaklatásban. A probléma globális és egyre szélesebb rétegeket érint, ám már apró lépé-sekkel is erősíthetjük saját és gyermekeink online biztonságát.
Kutatások szerint minden negyedik magyar fiatal egész nap elérhető online, 88%-uk pedig naponta több alkalommal is aktívan jelen van az interneten. Az Eurostat egy 2017-es jelentése továbbá rámutat arra is, hogy a magyar fiatalok használják a legnagyobb arányban a közösségi médiát az Európai Unió tagállamai közül.
Az olyan hagyományos cyberbűncselekmények, mint az adatlopások, vagy a zsarolóvírusos támadások mellett ráadásul egyre nagyobb méreteket ölt a gyermekek fejlődésére jelentős hatást gyakorló cyberbullying, vagy más néven online megfélemlítés, zaklatás.
Magyarországon minden harmadik gyermeknek volt már része internetes zaklatásban, például online kirekesztésben, magánjellegű információkkal való visszaélésben, internetes bántalmazásban. Felmérések szerint csupán minden tizedik gyermek kér segítséget, és a szülők mindössze fele tud arról, hogy gyermeküket bántalmazás érte.
A cyberbullying esetében az egyik legnagyobb probléma lehet, ha a szülők nem ismerik fel, milyen veszélyeket is rejt az online világ a gyermekek számára. Éppen ezért a fiatalok felvilágosítása mellett a hangsúlyt a szülők tájékoztatására kell helyezni. Hiszen már egyszerű lépésekkel is sokat tehetünk azért, hogy erősítsük gyermekeink, a fiatalok digitális biztonságát. Beszélgessünk, kérdezzük meg, milyen tevékenységet folytat az interneten, kikkel kommunikál, milyen információkat oszt meg. Hívjuk fel a figyelmet az adat-biztonságra, az internet adta veszélyekre is, és ha netán megtörtént a baj, ne féljünk segítséget kérni.
Erre a problémára hívja fel a figyelmet idén is az UNICEF most induló #nemvagyegyedül kampánya, mely a Generali Biztosító közreműködésével valósult meg.
A cybertámadások, az adatlopások és az online visszaélések földrajzilag globálissá váltak, célcsoportjukat tekintve pedig a kormányzati szerveket, a nagyvállalatokat és az egyéni felhasználókat is egyre nagyobb mértékben érintik.
Évente mintegy 500 millió fel-használói adatot lopnak el, 10 másodpercenként támadnak meg hekkerek egy otthoni számítógépet, a zsarolóvírusos támadások száma évente 350%-kal nő, és csaknem 30.000 bankkártyás visszaélést regisztráltak Magyarországon 2017-ben.
Mindeközben a vállalati rendszerek ellen irányuló cybertámadások száma is jelentősen növekszik, 2016-2017 között megduplázódtak, és előrejelzések szerint 2021-re 6000 milliárd dollárnyi kárt okoznak majd a világnak.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!