A balhé itt arról szólt, hogy a főhősnek muszáj volt heteroszexuális kapcsolatban befejezni a sztorit, még akkor is, ha egész végig a saját nemébe tartozó karakterekkel incselkedett. A botrány kirobbanása után a történet elment teljesen más irányba, hiszen
közéleti, aktuálpolitikai színezetet kapott, azaz megérkeztek azok is a vitába mindkét oldalról, akik életükben nem vettek még kontrollert a kezükbe.
Ekkorra az egész ügy már akkorára dagadt, hogy elérte a játékokkal általában csak érintőlegesen foglalkozó újságok, televíziós műsorok ingerküszöbét is, ami még jobban felkorbácsolta a kedélyeket.
Az Assassin's Creed története egyáltalán nem egyedi.
A játékvilágot időről időre hatalmas botrányok rengetik meg, ezek közül mutatjuk be a legszaftosabbakat!
A rettenetesen népszerű Call Of Duty széria, Modern Warfare 2 című epizódja például még ennél is komolyabb vihart kavart, nem is ok nélkül. Az egyik pályán egy, a terroristák közé beszivárgó rendőr bőrébe bújhatunk, aki nem fedheti fel magát, és részt kell vennie egy igen véres merényletben. Egy repülőtér várócsarnokában kell szó szerint lemészárolni az ártatlan, fegyvertelen civileket, ami azért már tényleg túlmegy minden határon. Az egész annyira sokkoló volt, hogy sokan (így a cikk szerzője is) itt abba is hagyta az úgynevezett játékot.
Sok mindent bevesz a gyomor, de amikor KÖTELEZŐ nőket és gyerekeket gyilkolászni, az már tényleg túlmegy minden határon. Ezt egyébként nem csak mi gondoljuk így, hiszen a BBC például egy egész riportfilmet szentelt az ügynek. Végül a fejlesztő, az Infinity Ward megpróbálta korrigálni a hibát, átléphetővé és értéktelenné tette az adott küldetést azzal, hogy eltüntetett a játéktérről minden felvehető tárgyat, de ez már nem számított túl sokat. A bélyeg örökre rájuk égett.
A japán Konami a világ egyik legjelentősebb játékfejlesztő cége, amelynek nagyságát jól mutatja, hogy a tavalyi évben a bevételeik elérték a 45,2 milliárd dollárt. A vállalat egyik legnevesebb, legbefolyásosabb programozóguruja az a Hideo Kojima volt, aki három évtizedet lehúzott a cégnél, és több nagy sikerű sorozat (pl. Metal Gear Solid) mögött is ő állt. 2015-ben a Silent Hill nevű játékon dolgozott, ennek meg is jelent és igen hamar rendkívül népszerűvé vált játszható előzetese, azonban a kapcsolat egy másodperc alatt semmivé foszlott.
A Konami példátlan módon egyik pillanatról a másikra eltüntette a Metal Gear Solid játékokból Kojima nevét, a Silent Hill fejlesztését leállították, és visszavonták Kojima nevezését a 2015-ös Év Programfejlesztői díj jelöltjei közül. Tehát szó szerint ki akarták törölni a cég történelméből. A legdurvább a sztoriban, hogy ennek az okai máig nem ismertek. A pletykák szerint akkoriban a tervek szerint a cég a mobilos fejlesztés irányába fordult volna, amivel Kojima nem értett egyet, ezt pedig a tradicionális beállítottságú cégvezetés egyszerűen nem tolerálta. De bárhogy nézzük, az, hogy így bánjanak el a vállalat egyik őskövületével, tényleg szokatlan, hihetetlen, és nem csoda, hogy felkapta a sztorira a fejét a világ. Azóta is internetes fórumok garmadáján vitatkoznak, okoskodnak a témáról, de a Bölcsek Kövét eddig senki sem lelte meg.
De a legdurvább csattanót az élet a végére tartogatta ezúttal is: Kojima végül természetesen lelépett a Konamitól, sőt, vitt magával néhány nagy koponyát. Alapított egy saját céget, és végül ezzel nyerte el az Év Programfejlesztőjének járó kitüntetést.
Amikor a Batman Arkham Knight megjelent először Xboxra és PlayStationre (tehát játékkonzolokra), az egész világ el volt ájulva a nagy, szabadon bejárható játéktértől, a szuper grafikától, a remek kezeléstől és a pazar sztoritól. A kritikusok és a játékosok is imádták, így a PC-sek már a nyálukat csorgatva várták, hogy mikor jön ki az ő platformjukra is a cucc.
Az meg is érkezett, és gyakorlatilag el volt benne baltázva minden! Az optimalizálást nem oldották meg, így a grafika szaggatott, ronda volt, a program állandóan kifagyott, elfelejtette a mentett állásokat, szóval egy kész katasztrófa volt minden téren. Nem csoda, hogy az emberek őrjöngeni kezdtek, és csalással vádolták és perrel fenyegették a szoftver kiadóját, a Rocksteadyt. Hiába jött a rengeteg frissítés, javítás, nem sikerült befoltozni a lyukakat, és így a Rocksteady arra kényszerült, hogy mindenkinek visszafizesse a játék árát, a Batman Arkham Knight PC verzióját pedig nemes egyszerűséggel eltávolították a boltokból.
Itt Magyarországon elképzelni se tudjuk nagyon, hogy milyen őrület övezi lassan másfél évtizede Dél-Koreában az e-sportot. Az egyik legnépszerűbbnek a Starcraft számít, ami egy valós idejű stratégiai játék, és amivel rengetegen, konkrétan tízmilliók játszanak rendszeresen az országban.
Sportcsarnokokban, arénákban zajlanak a mérkőzések, tévécsatornák közvetítik az összecsapásokat, a játékosokat pedig úgy kezelik, mint a popsztárokat, A-listás színészeket vagy sportbálványokat.
Két igen kedvelt és nagyon jónak számító, ezáltal amúgy is rengeteget kereső Starcraft-játékos, Lee „Life” Seung Hyun és Bung „Bbyong” Woo Yong egy napon úgy döntöttek, hogy kicsit javítanak pénzügyi mérlegükön, és előre megbeszélték, hogy mi lesz kettejük meccsének végeredménye, illetve természetesen fogadtak is összekötők révén a bukiknál.
Magyarul bundáztak.
Csakhogy a trükk kiderült, ami alapjaiban rázta meg 2016 végén a korai játékos buborékot. Hirtelen mindenki arról kezdett beszélni, hogy már más meccsek sem voltak tiszták, így komolyan megingott a bizalom az e-sportban.
A rendőrség nagyon komoly erőket mozgósított, és egy hosszú időn át tartó nyomozást követően végül felgöngyölítették a hálózatot. Összesen nyolc embert tartóztattak le, és közülük többen, köztük Lee „Life” Seung Hyun börtönbüntetést kaptak.
A Mortal Kombat azon kevés játék közé tartozik, amely már évtizedekkel ezelőtt is át tudta törni a falakat. A belőle készült film, illetve a körülötte támadt hisztéria révén pedig olyanok is hallottak róla, akik életükben nem játszottak egy percet sem vele. Ez persze nem is csoda, hiszen az 1992-ben felbukkant verekedős program minden korábbinál véresebb és brutálisabb volt. A gerinckitépés, élve elégetés, fagyasztás viszonylag realista ábrázolása akkoriban ugyanis még teljesen szokatlannak számított. Nem csoda, hogy hamar igen-igen sokan kezdték csapkodni az asztalt azzal, hogy veszélybe került a gyermekek jövője, akik most már a Mortal Kombat hatására kicibálják majd egymás csontjait ésatöbbi, ésatöbbi.
Ráadásul minden jel arra utalt, hogy a végfelhasználók igénylik ezt a fajta vizuális erőszakot. A Nintendo csak úgy volt hajlandó forgalmazni a Mortal Kombatot, ha a figurákból kifröccsenő „vér” zöld színű, a Sega viszont nem volt ilyen finnyás, és ennek köszönhetően ötször annyit adtak el a saját verziójukból, mint a nagy rivális. Ez persze csak tovább fokozta az erkölcsökért aggódók háborgását, akiknek sikerült bevonniuk a buliba a családvédő szervezeteket és rajtuk keresztül a politikusokat is. A Mortal Kombat, tehát Sub-Zero, Sonya, Liu Kang és a többiek ügye végül az Egyesült Államok szenátusa elé került, azaz a legmagasabban szinten kezdtek foglalkozni a játékkal és persze annak veszélyeivel.
Ennek eredményeként született meg az úgynevezett ESRB (Entertainment Software Rating Board) szabályozás, aminek értelmében a játékok ugyanúgy életkorhoz kötött besorolást kapnak, mint a filmek. Azt azért túlzás lenne állítani, hogy a Mortal Kombat nélkül minderre soha nem került volna sor, de ettől még tény, hogy a legnagyobb felzúdulást ez, a mai szemmel is brutálisnak tűnő játék keltette.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!