Fontos változás az Androidban a büntetések hatására

A Google változtat gyakorlatán, és beépít egy keresőmotor- és böngészőválasztót az Androidba. Az Európai Bizottság szerint túl sokáig korlátozta a versenyt az amerikai cég, ráadásul egy másik ügyben újra több milliárd eurós bírságot kapott.

Az egész ügy még 2018 júliusában indult, amikor az Európai Bizottság rekordösszegű, 4,84 milliárd dolláros bírságot szabott ki a Google-re. Mindez abból indult ki, hogy az amerikai óriáscég gyakorlatilag kötelezte a telefongyártó partnereit arra, hogy a Google saját böngészőjét és keresőjét alapértelmezetté tegyék a készülékeiken.

Ezt annak idején némileg cseles módon érte el a vállalat, például a Play Áruház licencelését kötötte ahhoz, hogy a Chrome böngészőt és a keresőt alapból beépítsék a gyártók.

Érthető, hogy ez miért probléma: az áruház nélkül egy modern androidos telefon nem sokat ér, hiszen a felhasználók nem tudnak letölteni új alkalmazásokat, vagy frissíteni a már meglévőket.

A keresővel és a Chrome böngészővel is gondja volt az Európai Bizottságnak Forrás: Digital Trends

Ezzel a gyakorlattal a Google tulajdonképpen teljesen magához bilincselte a gyártókat, hiszen azt nyilvánvalóan senki nem merte bevállalni, hogy Play Áruház nélküli telefont dobjon piacra. De van még tovább is: a Google azt is kikötötte a partnereknek, hogy ha a cég további alapvető alkalmazásait is meg szeretnék kapni, akkor egyáltalán nem készíthetnek olyan okostelefont, amin az Android egy más gyártó által készített variánsa (forkolt verziója fut) - ilyen például az Amazon által készített FireOS.

Ezenkívül kiderült akkor az is, hogy a Google adott esetében még anyagi ösztönzőket is biztosított a gyártóknak, hogy még véletlenül se jusson eszükbe más megoldásokkal kacérkodni.

Mivel az Android mára gyakorlatilag az egyetlen széles körben elterjedt, szabadon licencelhető mobilos operációs rendszerré vált, az Európai Bizottság megállapítása szerint a Google gyakorlata erősen korlátozta a piaci versenyt, választási lehetőséget vett el a vásárlóktól, és visszavetette az innováció lehetőségét.

Fellebbezés után változás

Az Európai Bizottság akkor 90 napot adott a Google-nek arra, hogy a jogsértő gyakorlatot megszüntesse, azonban a vállalat fellebbezett, így az ügy azóta is húzódott. Igaz, közben a Google egy gesztust már tett az Unió felé: külön és ingyenesen licencelhetővé tette a Chrome-ot és a keresőt, így azokat nem kötötte többé a Play Áruházhoz.

A mostani változtatással azonban a Bizottság további megállapításaira reagált a cég, bejelentette ugyanis, hogy hamarosan alapból beépítik az Androidba annak lehetőségét, hogy a felhasználók több alapértelmezett böngésző és kereső közül választhassanak.

Vajon mit kínál majd fel az Android a Chrome mellett? Forrás: Techjaja

Hogy ez pontosan milyen formában valósul majd meg, azt egyelőre nem részletezte a vállalat, de az biztos, hogy nem csak az új androidos telefonok üzembe helyezésekor fogja megkérdezni a rendszer, hogy milyen böngészőt és keresőt szeretnénk használni, hanem a már régebb óta aktív készülékeknél is.

Az sem ismert továbbá, hogy milyen böngészőket és keresőket fog felkínálni az Android.

Kent Walker, a Google globális ügyekért felelős alelnöke így kommentálta a bejelentést: "Az androidos telefonokra mindig is lehetett bármilyen keresőmotort vagy böngészőt telepíteni, attól függetlenül, hogy mi került fel alapból a készülékre. Valójában egy átlagos androidos felhasználó körülbelül 50 alkalmazást telepít az okostelefonjára. Ezzel együtt további lépéseket teszünk annak érdekében, hogy az androidos készülékek tulajdonosai megbizonyosodjanak róla, hogy milyen széles körben választhatnak keresők és böngészők közül".

Röpködnek a milliárdok

Nem most szórta meg először nagy bírsággal az Európai Bizottság a Google-t, az első ilyen esetre 2017 júniusában került sor, amikor 2,42 milliárd dolláros büntetést kapott a cég. Akkor úgy találta a versenyhatóság, hogy a Google a keresők közötti piacvezető (kvázi egyeduralkodó) pozícióját kihasználva igyekezett a felhasználókat a saját ár-összehasonlító szolgáltatása, a Google Shopping felé terelni.

Ezt a vizsgálat eredménye szerint a Google úgy érte el, hogy egész egyszerűen a konkurens szolgáltatásokat hátrébb sorolta a találatok között, sőt, a Shopping tulajdonképpen úgy jelent meg, mintha a keresőmotor szerves része lenne.

Sőt, valójában az amerikai vállalat ezzel is védekezett: szerintük ezt nem egy különálló termékként kell nézni, hanem a kereső egy olyan elemeként, ami rögtön és kényelmesen segít a felhasználóknak az online boltok termékei között válogatni.

Margrethe Vestager versenyügyi biztos Forrás: John Thys/AFP/Getty Images

A Google akkor hozzátette, hogy az európai ár-összehasonlító szolgáltatók nem a Shopping miatt gyengélkednek, hanem az olyan erős vetélytársak megjelenésének következtében, mint az Amazon és az eBay. Az Európai Bizottságot ez nem hatotta meg, és közölte a Google-lel, hogy a kereső találatait minden esetben azonos elbírálással kell rangsorolnia a motornak, és kötelezte a céget, hogy mutassa be, hogyan módosította az erre vonatkozó programkódot.

Végül a legutóbbi gigabírságot épp a minap kapta a Google az Európai Bizottságtól, az AdSense nevű hirdetési platformjuk egy bizonyos része miatt.

Egészen pontosan az AdSense for Search-ről van szó, ami a külsős, nem-Google weboldalakon elhelyezett Google-keresődoboz által kiadott találatokhoz helyez el reklámokat.

Az ebből származó bevételen a Google és a külsős oldal tulajdonosa osztozik, azonban az amerikai vállalat számos nagy partnerrel (közvetlen partnerek) egyedi megállapodásokat kötött, amikkel a Bizottság szerint megsértették az Európai Unió trösztellenes szabályozását. A Google itt is igyekezett kiszorítani a versenytársakat azzal, hogy kikötötte, a nagy partnerek nem jelentethetnek meg hirdetéseket a Google versenytársaitól, majd azt is kötelezővé tette, hogy a saját hirdetései kiemelt pozíciót kapjanak.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!