Sokan rejtőzködnek a főnökük elől a Facebookon

A young female job candidate is shaking hands with her prospective employer. She is smiling confidently and looking him in the eye . She is holding her cv resume . they are both standing in a modern office interior.

Minden második alkalmazott figyelmet fordít a szelektív posztolásra.

Mivel az alkalmazottak 90%-a naponta többször is használja az internetet, a legtöbb munkavállaló számára nehéznek bizonyul a magánélet és a munka szétválasztása egy átlagos munkanap során (és azon túl is). A Kaspersky Lab által a közelmúltban közzétett Globális Adatvédelmi Jelentés szerint minden második (59%) felhasználó dönt úgy, hogy elrejti közösségi médiás tevékenységét főnöke elől. Ez a titkolózás a kollégákra is vonatkozik: az emberek 52%-a inkább nem osztja meg online tevékenységét munkatársaival sem.

Forrás: Getty Images/iStockphoto/sturti/

Egy átlagos alkalmazott 13 évet és két hónapot tölt az életéből munkával. Ez az idő azonban nem teljes mértékben kapcsolódik a munkafeladatok elvégzéséhez vagy az előléptetések megszerzéséhez: a felhasználók közel kétharmada (64%) ismeri el, hogy minden nap felkeres munkájához nem köthető weboldalakat is az irodában. Nem meglepő, hogy a munkavállalók közel egyharmada (29%) ellenzi, hogy a munkáltatójuk is tudjon róla, hogy milyen webhelyeket látogatnak meg munkaidőben.

Ugyanakkor, ami még érdekesebb, hogy minden második munkavállaló (52%) azt sem szeretné, ha a kollégái tudnának online tevékenységéről.

A közösségi médiában folytatott tevékenység kevésbé számít privát területnek, ezért alkalmasabb a kollégákkal való tartalommegosztásra - bár a főnökökre ez sem vonatkozik. Ez valószínűleg azért van, mert a munkavállalók félnek attól, hogy rontják a vállalatról kialakított nyilvános képet, vagy a személyzet eredményességének csökkenése miatti félelem okán a vállalat monitorozza a munkavállalók közösségi médiás tevékenységét, és annak alapján karriereket befolyásoló döntéseket hozhat.

Az ilyen gyakorlatok miatt a megkérdezettek fele (59%) nem akarja nyilvánosságra tenni közösségi médiás tevékenységét a főnöke, 54% pedig még a kollégái előtt sem.

További 34% nem szeretné üzeneteinek és e-mailjeinek tartalmát megosztani a munkáltatójával. A megkérdezettek 5%-a mondta azt, hogy pályafutása is visszavonhatatlanul károsodott a személyes adatok kiszivárgása következtében. Jól látható, hogy az embereket aggasztja, hogy miként lehet kedvező belső hírnevet kialakítani, és a meglévő munkahelyi kapcsolatokat megóvni.

„Mivel az online munka napjaink szerves részét képezi, a határvonalak egyre jobban elmosódnak munkahelyi és privát digitális életünk között. És ez se nem jó, se nem rossz. Így élünk a digitális korban. Azt kell észben tartani, hogy munkavállalóként egyre óvatosabbnak kell lennünk azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit teszünk közzé a közösségi médiában, vagy milyen webhelyeket keresünk fel a munkahelyünkön. Egy félreértett internetes aktivitás visszavonhatatlan és hosszú távú hatást gyakorolhat még a leginkább ambiciózus munkavállaló jövőbeni karrierterveire is."- nyilatkozta Marina Titova, a Kaspersky Lab fogyasztói termék-marketing vezetője.

Ahhoz, hogy a munkavállalók ne essenek internetes fenyegetés áldozatául munkahelyükön, az alábbi irányelvek betartása javasolt:

• Ne tegyen közzé semmit, ami rágalmazó, obszcén, szerzői joggal védett vagy becsületsértő. Ha kétségei vannak, ne tegye közzé.
• Vegye figyelembe, hogy a rendszergazdák legalább elméletben tájékozódhatnak a webböngészési szokásairól.
• Ne zavarja, ne fenyegesse, ne diszkriminálja és ne sértse meg kollégáit, partnereit, versenytársait vagy ügyfeleit. Sem a közösségi hálózatokon, sem üzenetekben, sem e-mailekben, sem más módon.
• Előzetes írásbeli engedély nélkül ne posztoljon fotókat más alkalmazottakról, ügyfelekről, szolgáltatókról, beszállítókról vagy cégtermékekről.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!