Minden várakozást felülmúl a magyar tervezésű adatközpont

Februárban a helyszínen, a svédországi Bodenben látogattuk meg azt a különleges adatközpontot, mely magyar vezetéssel készült el. A közel mínusz 30 fokos hidegben, az északi sarkkörtől mindössze pár kilométerre felhúzott létesítmény több szempontból is különleges volt: egyrészt európai uniós pályázatra készült, melynek célja olyan új módszerek megtalálása, melyekkel hatékonyabbá, és így kevésbé környezetszennyezővé tehetők az adatközpontok, másrészt pedig az egész egy nemzetközi konzorcium keretein belül valósult meg, melynek tagjai akadémiai és piaci szereplők egyaránt. De talán a legfontosabb, hogy az egész projekt levezénylését a magyar H1 Systems vállalta magára.

Amiből a résztvevők nem engedtek, hogy a végeredmény a piacon értékesíthető termék legyen, ne csak egy hosszúra nyúlt, aztán a semmibe vezető kutatási projekt. Persze a kutatási része fontos a dolognak, ezért február óta, meg a következő hónapokban még kísérleti jelleggel fut az adatközpont, a résztvevők pedig ezerrel gyűjtik az adatokat. Ezért is lényeges, hogy az épületben kialakított három különálló tesztterületet, "szobát" minél hamarabb feltöltsék egymástól eltérő hardverekkel és megoldásokkal: míg az első szobában a Facebooktól kapott szerverek működnek, melyek segítségével a projekttagok gyűjtik a hasznos információkat, addig a másik kettő feltöltésére igyekeztek piaci szereplőket találni az adatközpont valós körülmények közötti tesztelésére.

Forrás: H1 Systems

Végül egy hosszú tárgyalási sorozatot követően a harmadik szobába már találtak egy partnert, aki blokklánc-technológiával foglalkozik, és hajlandó részt venni a tesztelésben, vagyis a szerverekkel kapcsolatos információkat a kutatás részére bocsátja. Itt egy nagy újdonság rögtön képbe került, ugyanis az épület hűtési megoldásaiért felelős brit cég, az EcoCooling egy teljesen új, holisztikus megközelítést alkalmazott: a hármas teremben a központi hűtést összehangolták maguknak a számítógépeknek a hűtésével a még nagyobb hatékonyság érdekében. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy átlagos adatközpontnál 100 kW-nyi IT-fogyasztás lehűtéséhez nagyjából 50-60 kW hűtésre lenne szükség, míg egy kiemelkedő adatközpontnál ez az érték körülbelül 10-20 kW.

Na, most a kiemelkedő adatközpontokhoz képest is töredékére sikerült csökkenteni a hűtés energiaigényét, le tudták vinni egészen 1 kW közelébe.

Előző cikkünkben már kifejtettük, hogy az adatközpontok hatékonyságát jelenleg a PUE-mutatóval mérik, ami végső soron a hatékonyságot igyekszik megmutatni, tehát hogy az elhasznált energiából mennyi megy ténylegesen a számítógépek működtetésére, és mennyi megy el minden más kiegészítő dologra (tehát leginkább a hűtésre). Ha ez a bizonyos PUE-érték 1,0 lenne, az azt jelentené, hogy semennyi energia nem kell az IT-rendszerek kezeléséhez, hűtéséhez. Európában jelenleg az adatközpontok többsége 1,6 és 2,0 közötti értékeket tud hozni, és az utóbbi ugyebár azt jelenti, hogy az IT által felhasznált áram több mint fele megy el egyebekre.

Most a február óta tartó mérések alátámasztották, hogy a Boden Type DC-One névre keresztelt adatközpont nemcsak beváltotta, de túlszárnyalta a konzorcium reményeit,

ugyanis az 1,028 környéki PUE-értékeket stabilan sikerült elérni, amihez hasonló valószínűleg máshol nem létezik a világon.

Ráadásul úgy, hogy a fent leírt, a harmadik szobára kialakított új megoldásokat még nem ültették át az elsőbe, azonban a következő időszakban ez is meg fog valósulni.

A harmadik "szoba". Forrás: H1 Systems

Kozma László a H1 Systemstől egyenesen azt mondja, hogy már olyan finomhangolásokat végeznek a rendszeren, amiket a mai tesztelési környezet nem képes lekövetni. Annyira hatékonyra sikerült a Boden Type DC-One, hogy még egy-két villanykörte felkapcsolása is azonnal meglátszik az értékeken, így viccesen hangzik ugyan, de az EcoCoolingot vezető Alan Beresford arra kérte őket,

hogy azt az egy-két izzót kössék ki a mérési rendszerből, mert ezek működtetése elfedi a hűtésen nyert hatékonyságot.

Jó hír, hogy már a második szobára is van jelöltjük, így hamarosan oda is elkezdődhet a beköltözés, majd a következő nagy lépést egy szimulációs modell megalkotása jelenti. A végső cél ugyanis az, hogy a 22 hónapos tesztidőszak után a Boden Type DC-One részben vagy egészben megismételhető legyen a világ különböző pontjain, ne csak az adatközpontok szempontjából rendkívül ideális északi sarkkörön. Hogy más területeken hogyan teljesítene a konzorcium által létrehozott központ, azt eltérő környezeti feltételek között lefuttatott szimulációkkal szeretnék demonstrálni a tagok, ezek fejlesztése pedig már elindult.

A konzorcium képviselői közösen ünnepelték meg az eredményeket. Forrás: H1 Systems / Biroszalan

Ráadásul úgy tűnik, hogy az igazi végcéllal sem lesz probléma, vagyis hogy a 22 hónapos kísérleti időszakot követően a Boden Type DC-One-ból egy piacképes termék legyen, ugyanis már most nagy az érdeklődés iránta. A harmadik szobát elfoglaló, blokklánccal foglalkozó vállalat például már jelezte, hogy további kapacitásokat vásárolna, ha erre lenne lehetőség,

valamint a második szobába tervezett beköltöző is érdeklődését fejezte ki további helyiségek vagy akár teljes épületek iránt.

Kozma László zárásként hozzátette, hogy egyébként a teljes projekt az ütemtervnek megfelelően halad, minden gördülékenyen megy, és az Európai Bizottság is kifejezetten elégedett az eddigi eredményekkel, úgyhogy jelenleg minden esély megvan arra, hogy hatalmas sikerrel záruljon a magyarok által vezetett konzorciumi projekt.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!