Bárhogy is alakuljanak a dolgok, 2019 mindenképpen a változások éveként kerül majd be a televíziós iparág történetébe. Ez volt az az esztendő, amikor olyan kínai márkák a (Huawei, Honor, OnePlus, stb), léptek be ebbe a szektorba termékeikkel, amelyek korábban a mobilos iparágban építettek ki igen komoly pozíciókat. Ilyen fajta népvándorlásra pedig eddig nem volt példa. De vajon ez egyben azt is jelenti, hogy a tévés szektor gyökeres átalakulására kell számítanunk? Hamarosan itt is Kínáról fog szólni minden? Ezt a témát jártuk körbe egy kicsit.
Kezdjük a legforróbb témával: 2018 végén hirtelen elkezdték komolyan pletykálni, hogy a mobilfronton igen hamar iszonyatosan erős szereplővé váló, tradicionális szereplőket minden nehézség nélkül kiszorító Huawei elkezdett kacsintgatni a televíziós szektor felé is. Az iparági résztvevőkben ennek hallatán pedig biztos megfagyott a vér is, hiszen a kínai vállalat könyörtelenül söpörte félre útjából a kisebb vetélytársakat a mobilszegmensben, és a legutóbbi időkben történt megtorpanása előtt már a piac két óriása, az Apple és a Samsung irodáiban is biztos szóba került a neve pár kellemetlen meeting során.
A híresztelések igaznak bizonyultak, hiszen kereskedelmi háború, és korlátozások ide vagy oda, a holdinghoz tartozó Honor nyár közepén bemutatta első televízióját a Vision Smartot. Szeptember elején, az "anyacég" is bejelentette, hogy hamarosan érkezik a Vision névre keresztelt modellje. Ráadásul nem sokkal később egy másik feltörekvő telefongyártó, a magának hamar kultikus státuszt kivívó OnePlus is lerántotta a leplet első televíziójáról, amelyet hamarosan meg is lehet már vásárolni.
A három márka stratégiája nagyon hasonlónak tűnik:
Egyelőre csak egy-két új termékkel lépnek színre, és a hagyományos tévés funkciókat látványosan hanyagolják, cserébe viszont óriási figyelmet fordítanak az intelligens szolgáltatásokra.
Azaz a különféle vezeték nélküli adatátviteli szabványok támogatására, és a fejlett okostévé rendszerekre. A Huawei és a Honor tévéje a saját fejlesztésű Harmony OS platformra épül, a OnePlus pedig egy megbolondított Android TV rendszerrel próbálkozik, de mindegyik brand kihangsúlyozta, hogy nagyon fontosnak tartják, hogy a készülékek együtt tudjanak működni más IoT (Internet of Things) eszközökkel, azaz integrálhatóak nagyobb okosotthon, vagy okosiroda ökoszisztémákba is.
Emellett támogatják a különféle, mesterséges intelligencián alapuló személyi asszisztens - eljárások alkalmazását, a Huawei és a Honor készülékekbe pedig beépített kamera is került, amelynek révén mód nyílik videótelefonálás mellett speciális alkalmazások, például mozgáson alapuló játékok, vagy fitnesz alkalmazások futtatására is.
A Huawei és a OnePlus az elmúlt egy-két évben nagyon erős modelleket is piacra dobott, és idén a Honor is elkezdett ebbe az irányba indulni. Tehát láthatóan odafigyeltek arra, hogy a hardverben elit szintet nyújtsanak, azonban a tévéknél jelenleg nem ezt az utat követik.
Sokan arra gondoltak például, hogy a mostanában nagyon menőnek és trendinek számító, dizájnban is nagyobb szabadságot adó OLED képalkotási eljárás mellett teszik majd le a voksukat az új fiúk, de ehhez képest némi csalódást okoztak azzal, hogy mindhárman a hagyományosabb LED LCD technológia mellett tették le a voksukat. A 4K felbontás és a nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak megjelenítése természetesen megoldott, de ez ma már lassan a belépő kategóriában is alapkövetelménynek számít.
Ráadásul arról egyáltalán nincs is szó, hogy e cégek előálltak volna saját képfeldolgozó chipekkel, pedig ma a tévés univerzumban ezek a komponensek legalább olyan nagy szerepet játszanak a képminőség megteremtésében, mint maguk a panelek.
Tehát kicsit olyan érzése van az embernek, mintha maga a kép minősége - legalábbis egyelőre - még nem lenne kiemelten fontos.
Ezek a cégek ismertek, sőt hírhedtek erőszakos árpolitikájukról a mobilszektorban, ezért számítani lehetett arra, hogy a debütáló tévék is olcsóbbak lesznek a kategóriájukban megszokottnál. Nos, e tekintetben is csalódást okoztak, hiszen nagyjából hozzák az átlagot. Ezzel akkor nem is lenne baj, ha már jól bejáratott, régi márkákról lenne szó, de az új versenyzőktől azért joggal lehetett elvárni, hogy árfronton valami nagyot gurítsanak. Elképzelhető persze, hogy a Huawei és a Honor esetében ez volt a terv, de most a kavarások miatt nem akarnak vagy tudnak erre extra összeget elkülöníteni. Félő, hogy ezt már sohasem fogjuk megtudni.
Kicsit olyan érzése van az embernek, mintha nem lennének biztosak száz százalékig a dolgukban ezek a vállalatok. Szó sincs ugyanis egyelőre arról, hogy letarolnák a tévés piacot, inkább csak óvatos tapogatózásról van szó, egyfajta tesztidőszakról. Csak hát itt nem kezdő kis cégekről van szó, hanem komoly márkákról, amelyek így elherdálják az "első csapás" által biztosított plusz energiát. Annak ugyanis komoly hírértéke van, ha azt mondjuk, hogy "jön a Huawei első tévéje", de a második vagy pláne a harmadik kör már sokkal kevésbé veri majd fel a hullámokat.
Egyelőre tehát nem tűnik úgy, hogy komoly átrendeződéstől kellene tartani a televíziós piacon a mobilos kínai brandek színre lépésének köszönhetően.
Ráadásul mivel sokkal nagyobb múltú termékcsaládról van szó, ezért a márkahűséggel is valószínűleg meg kell majd küzdeniük. Nehéz elképzelni, hogy aki eddig mondjuk mindig Panasonic vagy Sony tévét vásárolt, az hirtelen most OnePlusra váltana. Meglátásunk szerint félnivalójuk inkább az olyan szintén feltörekvő és szintén kínai konszerneknek lehet, mint a TCL, a Skyworth vagy a Hisense, mert meglátásunk szerint az új szereplők legkönnyebben tőlük rabolhatnak majd piaci részesedést.