Az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériuma elnöki rendelet alapján májusban döntött úgy, hogy a kínai Huawei rákerül az úgynevetett "entity list" nevű listára, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vállalat nemzetbiztonsági kockázatot jelent, így az amerikai cégek nem kereskedhetnek vele.
Felmerült a kérdés, hogy a Huawei ezzel a döntéssel hogyan használhat Androidot az okostelefonjain a továbbiakban, melyek az utóbbi években már nem csak Ázsiában, de Európában is rendkívül népszerűvé váltak. Hamar tisztázódott, hogy mivel az Android nyílt forráskódú szoftver, azt kereskedelmi licenc nélkül lehet használni,
azonban a Google saját alkalmazásaihoz szükséges Google Mobile Services (GSM) már fizetős szolgáltatás, így tehát a kereskedelmi embargó hatálya alá esik. Enélkül pedig nem lehet a telefonon sem Google Play Áruház, sem pedig olyan alkalmazások, mint a YouTube vagy a Gmail.
Végül az embargót kétszer 90 nappal meghosszabbította az Egyesült Államok, a hivatalos indoklás szerint pontosan azért, hogy lehetőséget adjon az amerikai vállalatoknak a felkészülésre. Ennek ellenére a Huawei legújabb csúcstelefonjai,
a Mate 30-család már a Google szolgáltatásai nélkül jelentek meg, és ez ugyan Kínában nem gond (ott eddig is így volt), Európa számára viszont hatalmas érvágás.
A jelen állás szerint az Egyesült Államok láthatóan nem tervezi teljesen elzárni az amerikai cégeket a Huawei-től, így lehetőséget adott arra, hogy a vállalatok ideiglenes kereskedelmi licencért forduljanak a kereskedelmi minisztériumhoz.
Elyeőre több, mint 300 kérelem érkezett be a minisztériumhoz, melynek eddig körülbelül a felét vizsgálták meg a szakértők, és nagyjából minden második esetben döntöttek úgy, hogy megadják a kereskedelmi licencet. Fontos hangsúlyozni, hogy
ideiglenes licencekről van szó,
melyeket időről-időre meg kell majd újítani.
Arról egyelőre szinte semmit nem tudni, hogy pontosan milyen vállalatok fordultak a minisztériumhoz licencért, és milyen elbírálásban részesültek, egyedül a Microsoft erősítette meg hivatalosan a Reuters számára, hogy ők a minap megkapták az engedélyt arra, hogy "széles piaci elérhetőségű" szoftvereket értékesítsenek a Huawei számára.
Habár konkrétan nem nevezték meg a szoftvereket, minden bizonnyal a Windows és az Office is köztük van,
ami azt jelenti, hogy a laptopok esetében már nem kell alternatív rendszert keresnie a Huawei-nek. A Google-ről viszont nincs hír egyelőre,
Eközben a Huawei - nyilván kényszerűségből - úgy döntött, hogy egy teljesen saját mobilszolgáltatási-rendszert fejleszt Huawei Mobile Services (HMS) néven, ami a saját eszközein biztosítaná a teljeskörű ökoszisztémát az alkalmazások számára. A pénzt nem sajnálják rá, több mint 100 millió dollárt terveznek elkölteni arra, hogy meggyőzzék a fejlesztőket, igenis érdemes a Huawei szolgáltatási rendszerébe is áthozni alkalmazásaikat. Már több mint 1 millió fejlesztő regisztrált a HMS rendszerébe, és több mint 45 ezer alkalmazás vált elérhetővé a Huawei saját alkalmazásboltjában.
Mindez jól hangzik, de eszünkbe juthat róla egy másik történet, ami elég gyászosan végződött:
a Windows Phone.
A Microsoft hiába szórta két marokkal a pénzt annak érdekében, hogy meggyőzze az alkalmazásfejlesztőket, egész egyszerűen nem értékesítettek elég telefont, így nem volt felhasználói bázis, így pedig a fejlesztőknek nem érte meg foglalkozni a platformmal (és mivel nem voltak elérhetők alapvető alkalmazások, a vásárlók inkább nem is vették a Windows Phone-os telefonokat, szóval ez egy ördögi kör).
A helyzet itt annyiban más, hogy a Huawei telefonjai eddig rendkívül népszerűek voltak, a felhasználói bázissal tehát látszólag nincs gond, a kérdés már csak annyi, hogy az eddigi vásárlók ragaszkodnak-e a Huawei márkához, és így hajlandóak lesznek lemondani a Google szolgáltatásairól a jövőben, és átnyergelni egy teljesen új ökoszisztémára, vagy ragaszkodnak az Android-Google kombinációhoz, és inkább más márka készülékeit választják majd?
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!