Így omlott össze az okostelefon-őrület elindítója

Ám az Apple mobiljai és az Android alapú készülékek túlnőttek a BlackBerry készülékeken.

Már kamaszkorba léptek azok, akik úgy nőttek fel, hogy az okostelefonok mindig is léteztek, de mi, idősebbek tudjuk milyen volt az élet nélkülük. A kilencvenes évek elején-közepén még a mobiltelefon, az internet, a chatelés és az email is nagy dolognak számított a tömegek számára, ezen dolgok mixelése pedig sci-fi kategóriába tartozott.

2000-ben azonban megtört a jég, hiszen egy kis kanadai cég, a Research In Motion (RIM) bemutatott egy terméket, amelyről már tudjuk, hogy megváltoztatta az egész világot. Ez volt a BlackBerry 957, az (egyik) első okostelefon, amelyben ötvözték a vállalat korábbi, hordozható eszközökre tervezett fax-, email- és üzenetküldő szolgáltatásait a telefonok által kínált lehetőségekkel.

Forradalom a telekommunikációban

A RIM azzal húzott nagyot, hogy saját rendszert használt, amiben kiemelt figyelmet fordítottak a vállalati és kormányzati ügyfelek igényeire. Megoldották a titkosítást, bevezették a csoportos chatelést, az üzenetek és emailok kezelését, a dokumentumok küldését, illetve tárolását, úgy, hogy ezen szolgáltatások egy telefonon keresztül elérhetővé váltak.

A BlackBerry telefonokat a beépített billentyűzetük tette naggyá. Forrás: Origo

Ma már mindezekre totális alapfunkciókként tekintünk, amelyek még a legolcsóbb okostelefonokban is megtalálhatóak a különféle applikációk révén, de akkoriban tényleg forradalmi húzásnak számított. Pláne úgy, hogy mindehhez egy minden korábbitól totálisan eltérő kialakítású modellt alkottak: Ennek legnagyobb különlegessége a szokatlanul készülékházra épített teljes értékű, fizikai gombokra épülő QWERTY billentyűzet volt, amelynek segítségével minden korábbinál gyorsabban, hatékonyabban lehetett a telefonon írni. Ez pedig óriási előrelépés volt a korszak jellemzően 12 gombos termékeihez képest, amelyekkel egy email vagy üzenet megírása is borzasztóan körülményes lett volna.
Ráadásul az általánosan elterjedt viszonylag karcsú, és kisméretű kijelzővel ellátott telefonokhoz képest meglepően nagy méretű és felbontás képernyővel látták el, amelyen akár ikonok megjelenítése is lehetségessé vált.

Az aranykor

A BlackBerry első készülékét nagyon pozitívan fogadták az üzleti- és államigazgatási szférában szerte a világon, és a vállalat ezt követően gőzerővel kezdte fejleszteni az újabb modelleket. Beköszöntött az aranykor a RIM számára, hiszen rengeteg nagy vállalatnál, hivatalnál és kormányzati körökben is használták a BlackBerry okostelefonokat. A modellek egyre szebbek, gyorsabbak, nagyobbak, jobb felbontásúak lettek, és természetesen robbanásszerűen bővült az elérhető offline és online szolgáltatások köre is.

Az első modell, a a BlackBerry 957 elképesztő változásokat hozott a mobilos iparágba. Forrás: Origo

Mindenki őket akarta másolni, de az előnyüket meg tudták tartani, köszönhetően a fejlett titkosítási eljárásoknak, ami miatt a legbiztonságosabb telefonok között tartották termékeiket számon. A kétezres évek közepére a BlackBerry vált a mobiltelekommunikációs iparág egyik királyává. Az egyébként kifejezetten drága termékeik státusszimbólummá váltak, és a "hétköznapi", "átlagos" felhasználók körében is egyre népszerűbbé, divatosabbá váltak.

A csúcsra már árnyék vetül

2007-ben azonban felbukkant a végzet árnya, és a BlackBerry nagy tragédiája, hogy ezt csak későn vették észre. Ebben az évben minden nagy cégnek volt már BlackBerry klón készüléke, nagy képernyővel, és rendes billentyűzettel. És ez volt az az esztendő, amikor az Apple bemutatta az első teljesen érintőképernyős iPhone-t, amire a RIM csak legyintett, mondván ez gyerekjáték, de komoly emberek ilyesmit nem használnak. Nem is fejlesztettek ebbe az irányba, így mikor az iPhone óriási sikert aratott, ott álltak lemaradva. A trendeket diktáló cég hirtelen ott találta magát a követők táborában, és bár 2008-ban bemutatta saját érintőképernyős modelljét, a Storm nem sok vizet zavart.

Ekkor fordult elő első alkalommal, hogy a piaci elemzők kételyeiket fejezték ki a RIM és a BlackBerry jövőjével kapcsolatban, ám még egy darabig úgy tűnt, hogy a károgóknak nincs igazuk. 2009 a RIM második helyet szerezte meg a Fortune magazin 100 leggyorsabban növekvő cégének listáján, 2010 szeptemberében pedig az egyik legfontosabb régiónak számító Egyesült Államokban 37,3 százalékos piaci részesedést könyvelhettek el, a részvényárfolyamok az egekben jártak. Ám ez volt az utolsó pillanat a csúcson....

2011-ben szabadalmi perekbe bonyolódott a konszern, amely egy új, és később katasztrofális kudarcnak bizonyuló operációs rendszerrel állt elő. Közben az androidos és Apple telefonok szépen lehagyták a céget, amelynek a piaci részesedése 2012 őszére 7,3 százalékra zuhant az Egyesült Államokban. Innen pedig már nem lehetett felállni. Mert bár sokan a fél karjukat is odaadták volna egy ekkora szeletért a tortából, ekkorra már a RIM-nek gyakorlatilag nem maradt értékelhető jövőképe. Az emberek kiszerettek a gombokkal ellátott telefonokból, amelyek ekkora már kifejezetten elavult külsejűnek számítottak, hiába próbálták a dizájnerek mindenféle trükkökkel vonzóbbá tenni őket, nem jártak sikerrel.

A vég

2014-ben a BlackBerry felkerült a veszélyeztetettek listájára. Egy évvel később pedig már arról pletykáltak, hogy a Samsung felvásárolná a brandet. Ez végül kacsának bizonyult, de csak a vevő személye miatt, hiszen a komoly terveket dédelgető

TCL konszern vásárolta meg a márkát a névhasználati jogokkal és a technológiák egy részével együtt.

A TCL ezután pont annyira tudta kihasználni a névben rejlő erőt, mint az áltluk korábban már megszerzett Alcatel és Thomson esetében, azaz semennyire. Lehet, hogy azt gondolták, hogy a BlackBerry név önmagában vevőcsalogató mágnes lehet, de tévedtek. Hiába léptek színre új, androidos modellekkel, azok nem zavartak sok vizet, ugyanis a márka pont a legfőbb varázsát vesztette el azzal, hogy egy olyan holdinghoz került, ami a kínai kormányhoz ezer szállal kötődik.

Végül az Apple mobiljai és az Android alapú készülékek túlnőttek a BlackBerry készülékeken. Forrás: Origo

2020 augusztusában lejárnak a licenszjogok, a TCL pedig bejelentette, hogy azokat nem kívánja meghosszabbítani teljesen érthető módon. Befejezik a gyártást, és nagyon úgy fest, hogy ezzel a komplett telekommunikációs iparág egyik nagy alakjának története véget ér. A BlackBerry ezzel meghal, bár hosszú agóniája egyébként sem volt méltó a régi nagy híréhez. Az eredeti anyacég, a RIM egyébként továbbra is él és virul, de mostanra már átpozicionálták magukat, és különféle vállalati biztonsági szolgáltatásokkal foglalkoznak, illetve szoftvereket is fejlesztenek.

Tanulság?

A BlackBerry megjárta a mennyet és a poklot is, és történetéből rengeteget lehet tanulni. Bebizonyította, hogy a technológiai szektorban pillanatok alatt lehet valaki meghatározó tényező a semmiből érkezve, azt is, hogy a jó ötlettel és megfelelő kivitelezéssel a piaci rést meglelve óriási sikereket lehet aratni. De emellett azt is, hogy még a legnagyobbak is elbukhatnak szinte mindent felfoghatatlanul rövid idő alatt, és hogy ebben az iparágban a dicső múltból egyáltalán nem lehet megélni.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!