A legtöbb embernek a mesterséges intelligencia szóösszetételről valamilyen robot jut eszébe, ami persze nem is meglepő, hiszen a filmekben, könyvekben az AI (Artificial Intelligence - mesterséges intelligencia) legtöbbször ilyen teremtmények képében jelenik meg. A valóság azért nem ennyire meseszerű, szó nincs arról, hogy Terminátorok kaszabolnák a kártevőket.
A mesterséges intelligencia meglehetősen unalmas külsejű számítógépekben dolgozik, a külső szemlélő számára láthatatlanul.
A jelen állás szerint az ilyen technológiák fő feladata, hogy gyűjtsék, rendszerezzék és elemezzék az adatok olyan mennyiségét, amelyre a humán erőforrás, azaz az emberi munkaerő nem lenne képes. Fontos az öntanulási képesség, tehát hogy az ilyen rendszerek állandóan vizsgálják a már elvégzett munkájukat is, tökéletesítsék munkamódszereiket, és végül a lehető legteljesebb mértékig automatizáltan, önállóan működjenek emberi beavatkozás nélkül.
Ennek következtében a mesterséges intelligencia technológiák képesek saját döntéseket hozni, nincs szükségük minden esetben jóváhagyásra, és minden egyes lépéssel hatékonyabbá teszik magukat. Ennek a metódusnak számos előnye van, például egy ilyen gépnek nincs szüksége szabadságra, 0-24 órában képes működni, amennyiben biztosítják a megfelelő körülményeket és feltételeket ehhez. Emellett olyan összefüggéseket is feltárhat a hatalmas számítási kapacitásának és hatékonyságának köszönhetően, amire az emberi elme csak sokkal később bukkanna rá. Több területen is bevethető lehet.
A mesterséges intelligencia technológiák folyamatosan monitorozzák a különféle információforrásaikat (híradások, orvosi jelentések, halálozási számok stb. stb.), és ennek alapján képesek a járvány korai szakaszában figyelmeztető jelzést adni. A kanadai BlueDot névre hallgató mesterséges intelligencia rendszer 2019. december 31-én jelzett "szokatlan tüdőgyulladásos esetekről" az előfizetőinek. A 9 millió dollárból létrehozott rendszer bebizonyította, hogy a COVID-19-hez hasonló járványok előrejelzése, vagy korai felismerése igenis lehetséges lehet a technológia által. Ez pedig milliók életét mentheti meg a közeljövőben. Egészen biztos, hogy épp emiatt a jövőben minden korábbinál nagyobb figyelmet fordítanak majd az ilyen feladatokat ellátó AI megoldások fejlesztésére, és a kapacitásuk bővítésére.
A mesterséges intelligencián alapuló rendszerek közül jelenleg is több foglalkozik a különféle betegségek nyomon követésével, és a terjedés ütemének, illetve irányának a megjósolásával. Ma már igen komoly tapasztalatokkal rendelkeznek az ilyen területen dolgozó állami intézmények, illetve magáncégek.
Többször bizonyítottak is, többek között a 2015-ös Zika-járvány, vagy az éves rendszerességgel felbukkanó influenzajárványok esetében is jó hasznukat vették.
Az idei koronavírus-pandémia alatt is megbízható előrejelzéseket produkáltak az AI megoldások. Például ezek jósolták meg, hogy hogyan alakul a járványgörbe, illetve hogy milyen intézkedések milyen hatással lesznek a terjedés ütemére, a fertőzött terület nagyságára, valamint a betegek számára. Mindez pedig kulcsfontosságú a védekezés megszervezése során. Persze ez nem varázslat, hiszen tényekből és elérhető adatokból dolgoztak a számítógépek. Például felhasználták a kórházaktól, orvosoktól származó információkat, és összevetették ezeket azzal, hogy hányan, milyen irányba távoztak a járvány sújtotta országokból, városokból, hogy csak egy egyszerű példát említsünk. A már említett öntanulási folyamatok ebben a pillanatban is zajlanak, így az ilyen feladatokon dolgozó mesterséges intelligencia ökoszisztémák, például az Oxfordi Egyetemen futó Future of Humanity projekt, már most "okosabb", azaz pontosabb, mint mondjuk egy hónappal ezelőtt.
Az elképesztő információtömeg automatizált beszerzése, feldolgozása, a releváns adatok kiszűrése és a megfelelő helyekre történő továbbítása is egyre inkább az AI feladatává válik. Ez persze tökéletesen érthető, hiszen a világon elképesztően sokféle és eltérő nyelvű adatbázist használnak a hivatalok, állami- és privát egészségügyi intézmények. Ezekből kell kibányászni a megfelelő információkat, rendszerezni és elérhetővé tenni a különféle szervek, kutatóintézetek és nem utolsósorban a kommunikációért felelős hivatalok, illetve médiumok számára.
Ez utóbbi is nagyon fontos szempont, hiszen ha sikerül gyorsan, a megfelelő csatornákon a megfelelő információt eljuttatni az állampolgárokhoz egy vírussal és a védekezési metódusokkal kapcsolatban, az komoly fegyver lehet a járvány elleni harcban. Ez 2020-ban is bebizonyosodott, hiszen ahol nem figyeltek erre, és az emberek nem vették komolyan a figyelmeztetéseket, továbbra is összejártak, fertőzve egymást, ott nagyon terjed a fertőzés. Magyarország például ebből a szempontból is jól vizsgázott, a kevés eset annak is köszönhető nagyrészt, hogy az emberek többsége megértette, hogy egyszerűen muszáj otthon maradnia.
A különféle mesterséges intelligencia eljárások a jelenlegi koronavírus-járvány alatt bebizonyították, hogy van létjogosultságuk ezen a területen is, hogy nagyon hasznosak lehetnek.
Egyrészt konkrétan milliók életét menthetik meg, valamint segíthetnek mérsékelni a gazdasági nehézségeket.
Emiatt egészen biztos, hogy a jövőben még komolyabb szerepet kapnak az AI alapú technológiák a tömeges megbetegedések ellen vívott világméretű harcokban. Még nagyon az út elején járunk, és az is száz százalék, hogy a későbbiekben újabb és újabb területeket hódítanak meg az ilyen megoldások.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!