Az informatika hőskorában az adatok tárolására lyukkártyákat és mágnesszalagokat használtak, az utóbbival a mikroszámítógépek korában még az otthoni felhasználók is találkozhattak, a C64 és a társai esetében szimpla magnókazetták szolgáltak a célra. A szalagos adatmentés az olcsóságának hála felettébb praktikusnak bizonyult annak idején, azonban a körülményes használata és a lassúsága miatt idővel leváltották a szintén mágneses elven működő flopik és merevlemezek.
Sokak számára meglepő lehet, ám ettől függetlenül a mai napig rengeteg adatközpontban használnak mágnesszalagra való adatrögzítést a „cold storage" jellegű adattárolási helyzetekben. Ilyenkor olyan adatokat mentenek át szalagra, majd törölnek helyfelszabadítási célból a szerverek merevlemezeiről, amelyek azonnali elérésére várhatóan nem lesz szükség.
Ha idővel mégis kellenének az adatok, akkor persze vissza kell olvasni azokat a szalagról, ami idő- és munkaigényes, de nyilván tudják az illetékesek, hogy mit éri meg archiválni az adathordozóra.
Az IBM és a Fujifilm kutatói most bemutatták a legújabb szalagjuk prototípusát, az eszközre 580 terabájt adatot lehet archiválni, a jelenleg elérhető szalagokhoz képest 32× több információ tárolható rajta négyzethüvelykenként. Összehasonlítási alapul a jelenlegi legnagyobb kapacitású merevlemez 20 terabájtos, míg a legtöbb helyet kínáló SSD 100 terabájtos.
A bejelentés ellenére az adatközpontok beszerzési vezetőinek egyelőre nem kell előkeresniük a céges bankkártyát: a kutatók szerint közel 10 évbe is telhet, mire az összes szükséges fejlesztést és tesztelést követően piacra kerülhet az új szalag.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!