Az eredeti Star Trek, azaz a magyarul kicsit bizarrul hangzó Űrszekerek című sorozatot 1966-ban kezdték vetíteni. Akkor még senki sem gondolta volna, hogy micsoda elképesztő sikert arat majd ez az univerzum, és hogy még hatvan év múlva is új és új részek, filmek készülnek.
A sikert a remek ötleteknek is köszönhette a széria, többek között az okostelefonokat is megjósolta.
A Tricoder nevű, kihajthatós eszköz nem pusztán a kommunikációra szolgált, hanem rendelkezett jó néhány különleges szenzorral, és egyéb extra funkcióval is. A sorozatban az eszköz egy hordozható mini computerként funkcionált, azaz gyakorlatilag úgy, mint ma egy okostelefon.
Rendben, az érintésérzékeny kijelzőt nem találták el, de így is remek jóslat volt. Akkoriban biztos nem sokan gondolták volna, hogy egy ilyen eszköz csupán négy évtizeddel később már valósággá is válik.
Több alkotás is pedzegette, hogy milyen lehet majd egy számítógépek által megalkotott és uralt világ, és persze a sci-fi irodalomban is megjelent ez a téma már egészen korán, például Philip K. Dicknek köszönhetően. De a legjobban a Tron című 1982-es film jósolta meg, hogy milyen is lesz a virtuális valóság.
Ebben a moziban az embereknek ugyanúgy speciális eszközöket kellett viselniük, és így kerültek be egy virtuális térbe. Ennek szabályait egyrészt el kellett fogadniuk, de valamilyen szinten alakíthatták is az eseményeket a digitális, számítógép által megalkotott világban. És hát, ha úgy nézzük, pontosan ez történik a jelenkor virtuális valóságában is. A VR és a filmek kapcsán egyébként sokan szokták emlegetni a Mátrixot, azonban addigra már az alapok régen le voltak fektetve. Szóval a Mátrix szerintünk nem jóslat, hanem a korábbi ötletek és az addigra megvalósult technológiák egyfajta érdekes mixe.
A 2001: Űrodüsszeia az egyik leghíresebb, legtöbbre tartott sci-fi film. A remek színészi játék és a történet mellett többek között azért is, mert tele van kiváló, futurisztikus ötletekkel, amelyeket teljesen organikusan illesztettek az alkotásba. Ilyen például a videotelefonálás, amely egy teljesen jól működő kommunikációs formaként jelent meg a történetben.
Az 1968-ban készült filmben úgy működik ez a dolog, ahogy a kétezres évek elején mindez megvalósult a Skype, illetve a hozzá hasonló online telekommunikációs csatornák egyik funkciójaként. A kamera beépítve a számítógépbe, akárcsak a kijelző, az emberek pedig gyakorlatilag a képernyővel beszélgetnek. Döbbenetes.
A 1989-es Vissza a jövőbe 2 tele van óriási gagekkel, hihetetlen, már-már paródiába hajló eszközökkel. Ezek közül a legikonikusabb a repülő gördeszka, amelyről még azok is hallottak, akik egyébként nem látták a filmet.
Sokáig teljesen elképzelhetetlennek tűnt, hogy ez valaha tényleg elkészüljön, de 2014-ben megtört a jég. Egy kaliforniai startup óriási meglepetésre előállt egy működőképes prototípussal, amely tényleg képes volt arra, hogy kis magasságban, és lassan, de a levegőben szállítsa utasát egy rövid ideig.
Ezt követően nem sokkal pedig a Lexus is színre lépett egy működőképes berendezéssel. 2019-ben pedig a francia cég egy olyan légdeszkával rukkolt elő, amely akár 100 km/h sebesség elérésre is képes. Rendben, ezek az eszközök ma még igen drágák, nem is pontosan úgy működnek, mint a Vissza a jövőbe 2 című filmben, de léteznek, és ez a fontos.
Az önvezető autókkal jelenleg számos nagy cég foglalkozik, gyakorlatilag az összes nagy autógyártó, és techcég dolgozik az ilyen technológiákon. Többek között az új generációs mobilkommunikációs szabvány, az 5G bevezetése is azért fontos, hogy még gyorsabb és stabilabb legyen az információcsere az utakon közlekedő, sofőrök nélküli járművek között.
Az 1990-ben Schwarzenegger és Sharon Stone főszereplésével bemutatott Emlékmás című filmben nagyon érdekes önvezető autó koncepcióval rukkoltak elő. Arnold az egész filmben egy ilyen járgánnyal közlekedik, de a mai koncepcióktól eltérően egy robotsofőr, Johnny vezeti a verdát. Van humora (elég szarkasztikus) és néha elfütyül egy-két taktust a norvég himnuszból. Na, ezt sajnos hiába várjuk a 21. század önvezető autótóitól, legalábbis egyelőre úgy tűnik, aztán persze ki tudja, hogy mit hoz a jövő.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!