Kommandósokat küldött egy gamer a játékostársára. 20 év börtönt kapott

Ijesztő lehet, ha egy ilyen egység töri rá az emberre az ajtót

A 2001. szeptember 11-én történt események hatására az amerikai hatóságok számtalan változtatást léptettek életbe, például minden korábbinál jobban odafigyelnek a rendőrség felfegyverzésére, a különleges terrorelhárító alakulatok kiképzésére, és megváltozott az esetekhez való hozzáállás is. Az egyik fő cél az lett, hogy minél hamarabb kiiktassák a veszélyes, vagy annak ítélt elemeket, tehát felfegyverzett bűnözőket vagy terroristákat, hogy így előzzék meg a sok áldozattal járó merényleteket. E stratégia részeként elkezdték komolyabban venni a lakossági bejelentéseket is, és ez az, amivel egyesek visszaélnek.

Körülbelül másfél évtizede bukkant fel az Egyesült Államokban egy ostoba és gonosz trükk, amelynek során ártatlan emberekre haragosaik hamis telefonhívásokkal ráküldik a különleges rendőri alakulatokat. Azt állítják, hogy például az illetőnél fegyver van, túszul ejtette őket, lelőtt valakit, vagy gyilkosságra készül.

Ha a bejelentést az operátor komolynak ítéli meg, akkor a címre kivonul a SWAT (Special Weapons And Tactics - Különleges fegyverek és taktikák) nevű állami kommandós alakulat, hogy megoldja a problémát.

Értelemszerűen ez rengeteg kellemetlenséggel jár a legjobb esetben is, hiszen ezek az egységek nem a finomságukról híresek. Gond nélkül rárobbantják az ajtót bárkire, és az éles lőszer használatától sem riadnak vissza, ha úgy ítélik meg, hogy ezt a helyzet megkívánja. A kommandó nevéből származik maga a "swatting" kifejezés is, amely arra utal, amikor valaki bosszúból ártatlanoknak okoz kellemetlenséget ily módon.

Az internetről indult

A "swatting" kifejezés elsőként egy 2008-as FBI-jelentésben bukkan fel, ami egy egyre gyakoribbá váló jelenséget ír le. Ennek értelmében különféle internetes konfliktusokban részt vevő egyének kezdték alkalmazni a büntetésnek ezen módját. Szó szerint azért küldték rá vadidegen ártatlan emberekre a kommandót, mert összevesztek valami online fórumon, csúfolódtak rajtuk csevegőszobákban. Sőt, arra is akadt példa, hogy valaki azért hajtott végre egy "swattingot", mert a Quake nevű lövöldözős játékban többször lelőtték, és úgy érezte, hogy az ellenfele csalt.

A vizsgálatok szerint az első swatting 2005-ben történt, egy hackerként is tevékenykedő férfi megsértődött azon, hogy egy hölgy nem fogadta internetes közeledését megfelelően.

Felhívta a rendőrséget, és azt állította, hogy a hölgy túszul ejtett valakit, mire azonnal kivonult a kommandó. A tettével el is dicsekedett különféle internetes kommunikációs csatornákon, és innentől kezdve a swatting jelenség megállíthatatlanná vált.

Ijesztő lehet, ha egy ilyen egység töri rá az emberre az ajtót Forrás: Origo

A kétezres évek közepén az internetes közösségek még jóval kisebbek és zártabbak voltak, mint manapság. Az ilyen esetek futótűzszerűen terjedtek az online szubkultúrákban, és sajnos sokan ahelyett, hogy megrettentek volna a dologtól, csak egy újabb ötletként értékelték e történeteket.

Senki sincs biztonságban

2009-ben lezajlott az első swattinggal kapcsolatos bírósági tárgyalás, amelynek eredményeként az elkövetőt börtönbüntetésre ítélték. Azonban ez sem bizonyult kellően elrettentőnek. Az elkövetkező néhány évben egyre többen estek áldozatául ennek az ostoba trükknek, és 2010-ben már a celebeket is elérte a zaklatás ilyen formája.

Többek között Miley Cyrus, Justin Bieber, Ashton Kutcher vagy Tom Cruise ingatlanjaihoz is kivonult a rendőrség, mert bejelentést kaptak, hogy ott valaki súlyos bűncselekményre készül.

Emellett ez a jelenség az online térben is divatos maradt, és sokan az anonim internetes bejelentési lehetőségeket használták ki.

Sérülés és halál

Amikor a SWAT egység kivonul, és úgy ítélik meg, hogy szükség van behatolásra, akkor bizony súlyos sérülések, illetve halálesetek is előfordulhatnak. A kommandósok sokszor nem mérlegelnek, és előbb lőnek, aztán kérdeznek (éles helyzetben akár a saját, vagy társaik élete is múlhat ezen). Az egyik legismertebb ilyen eset 2017 karácsonyán történt.

Egy Tyler Barris nevű, megszállott Call of Duty játékos vitába keveredett saját csapattársával egy másfél dollárba kerülő jutalom megszerzésén.

Annyira felbosszantotta magát, hogy a többi csapattársat kérdezgetve megszerezte vitapartnere címét, és bejelentést tett a rendőrségen, hogy az terrorcselekményre készül. A kommandósok kivonultak a witchitai címre, azonban az totális tévedésnek bizonyult. Egy olyan ember lakásánál jelentek meg, akinek köze nem volt a játékokhoz, és Tyler Barrishoz sem. Ő volt Andrew Finch, akire rátörték az ajtót, viselkedését nem együttműködőnek és veszélyesnek ítélték meg, és lelőtték. Andrew Finch a kórházban később belehalt sérüléseibe. Egy teljesen ártatlan ember, aki egy ostoba videójátékos vita miatt vesztette életét. Sőt, nem csak ő, hiszen Andrew Finch unokahúga, Adelina, aki születése óta élt a férfivel, és átélte a rendőrségi ostromot, valamit szemtanúja volt nagybátyja lelövésének, 2019-ben öngyilkos lett. Andrew Finch édesanyja, Lisa Finch szerint a fiatal lány nem tudta feldolgozni a történteket, és végül a halálba menekült a félelmei elől.

A swattingnak emellett egyéb, másodlagos negatív következményei is lehetnek. Feleslegesen terhelik le ugyanis a rendfenntartó erőket, amelyek nagyon hiányozhatnak olyankor, ha máshol valóban szükség lenne rájuk. Emellett értelemszerűen rengeteg pluszköltséggel is járnak. Tehát szó nincs itt ártalmatlan tréfálkozásról, sokkal inkább beszélhetünk olyan cselekedetről, amelyek igen komoly károkat okozhatnak.

A hatóságok léptek

Korábban említettük, hogy 2009-ben már börtönbüntetésre ítéltek valakit swatting miatt, és később az USA-ban több törvényt is hoztak állami szinten, ami az ilyen esetek visszaszorítására szolgált. Ilyen például a Kaliforniában 2013-ban elfogadott 333-as számú törvényjavaslat, amely leszögezi, hogy a rossz szándékú rendőrségi riasztás költségeit a vétkes félnek kell állnia. Ez esetenként akár elérheti a több ezer dollárt is, attól függően, hogy milyen szintű a mozgósítás. Emellett nem finomkodnak akkor sem, ha elzárásra kell ítélni valakit swatting miatt.

Az említett witchitai tragikus eset felelősét, Tyler Barrist például 20 év börtönre ítélték.

Emellett olyan protokollokat is kidolgoztak a hatóságok, amelyek célja a swatting esetek megelőzése. Például a diszpécserek oktatása során arra is hangsúlyt helyeznek, hogy megpróbálják felismerni, kiszűrni az ilyen típusú bejelentéseket. Felülvizsgálták az online bejelentések rendszerét, és többlépcsős ellenőrzést alkalmaznak, ha egy-egy esetet gyanúsnak ítélnek. Emellett egy korábban nem használt technológiát is bevetettek, amely elméletileg képes detektálni, ha a bejelentés gépi felolvasó rendszer segítségével történik, ami már automatikusan gyanússá teszi a dolgot. Tehát azt nem állíthatjuk, hogy tétlenül nézik az eseményeket, azonban a jelek szerint még ez sem elég.

Szintlépés

A közelmúltban az FBI ugyanis beszámolt arról, hogy a swatting egy különösen gonosz mutációja kezdett elterjedni. Rossz szándékú emberek először feltörik egy-egy ingatlan okosotthon-rendszerét. Átveszik a biztonsági kamerák feletti ellenőrzést, majd álbejelentéssel kihívják a rendőrséget. Az akciót pedig élőben közvetítik saját felületükön a sötét weben, amelyért természetesen pénzt kérnek.

Azaz egy üzleti modellt dolgoztak ki, amelynek során a swatting célja nem a bosszú, hanem a pénzszerzés.

Mindez pedig azt jelenti, hogy a szervezett bűnözés is felfigyelt a jelenségre, amely elég borús jövőképet sejtet. Az amerikai hatóságoknak és törvényhozó szerveknek pedig erre reagálniuk kellene, még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, és lehet, hogy alapjaiban kell megreformálni a rendfenntartó erők reagálását az ilyen típusú bejelentések esetén. Az mindenesetre pozitívum, hogy Magyarországon például az ilyesmi egyáltalán nem divat. Nálunk is volt rá példa a netes pletykák szerint, hogy online nézeteltérést a rendőrség bevonásával próbált valaki megoldani, de ezek elszigetelt esetek maradtak szerencsére.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!