Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Mind a Meta (a Facebook anyacége), mind pedig a Google elsődlegesen a hirdetésekből termel bevételt. A szolgáltatásaik ugyan többségükben ingyenesek, azonban ezért cserébe a saját adatainkkal "fizetünk", amit aztán a két cég felhasznál arra, hogy külsős partnerektől származó hirdetéseket juttasson el hozzánk.
Éppen ezért a Facebook és a Google egymás nagy versenytársai is, hiszen két óriásként küzdenek az internetes hirdetési pénzekért. Úgy tűnik azonban, hogy mégsem olyan öldöklő ez a versengés a két fél között, ugyanis egyre több jel mutat arra, hogy
a cégek összejátszottak: egyrészt igyekeztek felosztani maguk között a piacot, másrészt pedig közösen akarták minél nehezebb helyzetbe hozni a kisebb szereplőket.
Mindezt egy Jedi Blue nevű megállapodás keretében még 2018-ban döntötte el a két vállalat. Az ügy egy korábbi bírósági pereskedés kapcsán került felszínre, azonban később egyre több figyelmet vont magára, és mostanra már nemcsak az Egyesült Államok, hanem az Európai Unió és a britek is vizsgálatot indítottak az ügyben.
Az Európai Unióban az ilyen esetben kiróható maximális bírság a cégek előző évi árbevételének 10%-a, így tehát súlyos dollármilliárdokról van szó.
A megállapodás lényege, hogy a felek támogatták egymás ajánlattételi (bidding) megoldásait, és a hirdetéseknél egymás platformjait részesítették előnyben. Egészen konkrétan a Google előnyben részesítette a Facebookot a Header Bidding-jellegű licitálásnál, míg a Facebook támogatta a Google-féle Open Bidding nyílt ajánlattételi rendszert.
Így végső soron beleavatkoztak a licitálási folyamatba, több időt adtak egymásnak,és a hirdetések célközönségének pontosabb meghatározásában is segítséget nyújtottak egymásnak. Mivel a Google és a Facebook rendelkezik a legtöbb felhasználói adattal, így eleve sokkal pontosabban tudják célozni a hirdetéseket, de az összejátszásuk különösen nehéz helyzetbe hozhatta a kisebb szereplőket.
Margrethe Vestager, az Európai Unió versenyjogi biztosa szerint elsősorban az lehet az aggasztó, hogy a Google kizárta a saját, nyílt ajánlattételével versengő egyéb rendszereket és szolgáltatásokat, így torzították az online hirdetési piacot a fogyasztók kárára. Érdekes, hogy a versenyjogi biztos főként a Google felelősségét vizsgálja, és úgy tűnik, mintha a Facebook felelősségét csökkenteni akarná, mintha Zuckerbergék nem tudták volna, mibe szállnak bele (ami meglehetősen életszerűtlen).
A két fél természetesen tagad. A Google szerint egy nyilvánosan dokumentált megállapodásról van szó, ami valójában segíti a versenyt és a különböző piaci szereplőket, míg a Facebook szerint arról van szó, hogy nem kötöttek kizárólagos megállapodást a Google-lel, és más licitáló platformokkal is megállapodtak, amik így szintén növelték a versenyt a hirdetési piacon.
