Ráadásul ezek a tévék 20 000 forintba, az akkori havi átlagfizetés közel hatszorosába kerültek (tessék belegondolni milyen lenne ma egy közel hárommillió forintba kerülő tévé), így egy magyar munkás akkoriban fél évig keményen dolgozhatott (és akkor még a napi megélhetést nem számoltuk) csak azért, hogy utána egy ilyen "csodatévé" a lakását is lerombolja. Így mondhatjuk, hogy ez a tévé nem volt egy olcsó darab, ezért eleinte nem is nagyon terjedt el, sőt, az első időkben szinte státusszimbólumnak számított - aztán persze már mindenki szabadulni igyekezett tőle. Ahogy azonban a színes tévéadások elkezdtek szaporodni a tévében, úgy kezdett egyre több ember - akár hitelre is - ilyen színes készülékeket vásárolni. Ekkor kezdődtek a komolyabb problémák.
Bár sokan úgy tudják, hogy a Color Star volt az első magyar gyártású színes tv, valójában ez nem igaz, mert addigra már több ilyen is megtalálható volt a tehetősebb emberek nappalijában: olyan típusok, mint az Orion Colorion és a Videoton Videocolor. A Color Star esetében viszont az alkatrészek nagy többsége, így például a hangszóró és a vezérlő elektronika, valamint a készülékház itthon készült, azonban a képcsövet a Szovjetunióból szállították. Egyes visszaemlékezések szerint előfordult az is, hogy komplett Rubin 714B típusú tévéket hoztak az országba, és azokból kellett kibányászni a komponenseket.
Az idősebb szerelők, illetve a korabeli tévék gyűjtőinek elmondása alapján a nagy és kifejezetten nehéz, 55 kilogramm súlyú televízió meglehetősen elbaltázott konstrukció volt.
Egyrészt már vadonatúj állapotban is hajlamos volt a túlmelegedésre, emellett a csatlakozók túl közel voltak egymáshoz, a NYÁK-lapok sokszor hitvány minőségű papírbakelitből készültek, a transzformátor szigetelését paraffinnal átitatott papírral oldották meg, amelynek köszönhetően a túlmelegedett modellek elég kellemetlen szagot árasztottak magukból, és sokszor gond volt a feszültségsokszorozóval is.
Tulajdonképpen ez okozta a későbbi nagyobb bajokat is, hiszen megfelelő szelén alapú pótalkatrész hiányában szilícium alapúval váltották ki ezeket, amelyek viszont megemelték a nagyfeszültséget, amit már a szigetelések nem bírtak el. Így aztán a szakértők számára már nem is volt olyan nagyon meglepő amikor kigyulladtak az első tévék.
A tűz hatására pedig bekövetkezhetett a legrosszabb is. A robbanás.
Ilyenkor a hő hatására a képcső megrepedt, és a belsejében lévő vákuum okozta nyomáskülönbség hatására hatalmas energiák szabadultak fel. A szétrobbanó képcső repeszgránátként teleszórta a készülék környékét borotvaéles üvegszilánkokkal, amelyek súlyos sebeket okozhattak mindenkinek, aki akkor épp a közelben tartózkodott.
Akkoriban nagyjából 50-60 készülék gyulladt ki, így valójában égi csoda, hogy senki nem halt bele ezekbe az esetekbe, amelyek jelentőségét az akkori kommunista vezetés igyekezett csökkenteni, nem valami nagy sikerrel. Az is igaz, hogy néhány tulajdonos megpróbálta beperelni a Videotont emiatt, ám ekkor a bíróság a felelősséget megosztotta a gyártó és a tulajdonos közt. Az indoklás szerint a tulajdonos ott hibázott, hogy hosszú ideig felügyelet nélkül üzemeltette a tévét.
1988 márciusában már a Rádiókabaréba is bekerült a modell Nagy Bandó András jóvoltából, aki egy külön műsorszámban viccelődött a készüléken, sőt, még egy zenekar is alakult ColorStar néven 1996-ban, ahol a névválasztást egyértelműen és kimondottan ez a hírhedt készülék inspirálta.
Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!