Kíméletlenül támadják az egészségügyet a zsarolók

Vágólapra másolva!

A megkérdezett szervezetek kétharmadánál történt tavaly zsarolóvírusos incidens.

Origo

Vágólapra másolva!

egészségügy zsarolóvírus Sophos

Lehangoló képet fest a Sophos legújabb jelentése az egészségügyet tavaly ért zsarolóvírusos támadások kapcsán. Felmérése szerint a szektorban 94%-kal nőtt az efféle incidensek száma; míg a korábbi évben az egészségügyi szervezetek 34%-a, addig 2021-ben már 66 százalékuk vált áldozattá.

Duplájára nőtt 2021-ben a zsarolóvírusos incidesbe keveredett egészségügyi szervezetek aránya Forrás: Getty Images/skynesher/Skynesher

Viszont pozitívum, hogy a felmérés szerint az egészségügyi szervezetek egyre jobban kezelik a zsarolóvírus támadások következményeit. A jelentés azt mutatja, hogy a zsarolóvírus által sújtott szervezetek 99%-a legalább az adatok egy részét vissza tudta nyerni, miután a kiberbűnözők titkosították azokat a támadások során.

A felmérés további fontos megállapításai:

Az egészségügyi szervezeteknek volt az egyik legmagasabb átlagos zsarolóvírus támadás utáni visszaállítási költsége: 1,85 millió dollárral. Átlagosan egy hétig tartott helyreállni egy támadást követően.
Az egészségügyi szervezetek 67%-a úgy gondolja, hogy a kibertámadások összetettebbek az elmúlt évben szerzett tapasztalataik alapján.
Míg az összes szektor közül az egészségügyi szervezetek fizetik ki leggyakrabban a váltságdíjat (61% az egészségügyben, szemben a minden szektoros globális 46%-al) ők fizetik a legalacsonyabb átlagos váltságdíjat: 197 000 dollárt, szemben a 812 000 dolláros globális átlaggal (a felmérésben szereplő összes szektort figyelembe véve).
Zsarolóvírus támadást elszenvedő szervezetek 99%-a képes volt visszaállítani valamennyit a titkosított adatokból. A váltságdíjat kifizető szervezetek közül viszont csak 2% kapta vissza minden adatát ( 2020: 8%)
A támadások 61%-a járt titkosítással, amely 4%-kal kevesebb a globális átlagnál (65%).

„Az egészségügyben a zsarolóvírusok a védelem és a helyreállítás tekintetében is árnyaltabbak, mint más iparágakban" mondta John Shier, a Sophos vezető biztonsági szakértője. "Az egészségügyi szervezetek által felhasznált adatok rendkívül szenzitívek és értékesek, ami igen vonzóvá teszi őket a támadók számára. Ezenkívül az ilyen típusú adatokhoz való hatékony és széles körű hozzáférés szükségessége - hogy az egészségügyi szakemberek megfelelő ellátást tudjanak biztosítani - azt jelenti, hogy a tipikus kétlépcsős hitelesítés és a zéró bizalmon alapuló védelmi taktika nem mindig kivitelezhető.

Ez különösen sebezhetővé teszi az egészségügyi szervezeteket és ha támadás éri őket, a váltságdíj kifizetése mellett dönthetnek, hogy hozzáférhetőek maradjanak a szükséges, gyakran életmentő betegadatok. Ezen egyedi tényezők miatt az egészségügyi szervezeteknek ki kell bővíteniük a zsarolóvírus elleni védelmüket a technológia és a hús-vér emberek által vezetett fenyegetés vadászat kombinálásával, hogy megvédjék magukat napjaink képzett kibertámadóival szemben."

Jelenleg egyre több egészségügyi szervezet (78%) dönt kiberbiztosítás mellett (a minden szektort érintő globális átlag 83%), azonban a biztosítási fedezettel rendelkező egészségügyi szervezetek 93%-a számolt be arról, hogy az elmúlt évben a kiberbiztosítás megszerzését nehezebbnek találta. Mivel a zsarolóvírus a biztosítási kárigények leggyakoribb kiváltó oka, 51%-uk arról számolt be, hogy a minősítéshez szükséges kiberbiztonsági szint magasabb lett. Ez nagy terhet jelent az alacsonyabb költségvetéssel vagy kevesebb technikai erőforrással rendelkező egészségügyi szervezetek számára.

A kiberbiztosítással rendelkező egészségügyi szervezetek 96%-a változtatásokat hajtott végre a kibervédelem területén. 66% új technológiákat és szolgáltatásokat vezetett be, 52% több tréninget tartott a munkatársaknak, 49% módosított folyamatokon, belső szabályzatokon.

A felmérésben 5600 IT szakembert kérdeztek meg, akik közül 381 válaszadó tartozik az egészségügyhöz, közepes méretű (100 és 5000 alkalmazott közötti) szervezetekből, 31 országból.