Milliárdos felvásárlások helyett óriási bukások

Elon Musk és a Twitter kötélhúzása egyáltalán nem számít egyedinek a technológiai iparágban, a közelmúltban több olyan esetre volt példa, amikor milliárd dolláros megállapodások kútba estek az utolsó pillanatokban.

Már csak alá kellett volna írni a papírokat miután 2022 áprilisában Elon Musk és a Twitter vezetősége megegyezett a közösségi média platform felvásárlásáról. Az üzletember 44 milliárd dollár, azaz durván 17 ezer milliárd forint kifizetését vállalta, azok után, hogy a Twitter többször is letiltotta a posztjait. Most viszont nagyon úgy tűnik, hogy az egészet nem is gondolta komolyan, hiszen különféle indokokra hivatkozva elállt az üzlettől.

Elon Musk mintha saját maga akarná lerombolni hírnevét. Fotó / Getty images

Ha minden igaz a felek pereskedni fognak, a küzdelmüket pedig pattogatott kukoricával a kezében nézi a nagyközönség. Ez az eset azonban egyáltalán nem számít egyedinek, a közelmúltban ugyanis jó pár olyan hasonló megállapodás történt, amelyek végül az utolsó pillanatban elbuktak. Ezek között akadtak olyanok is, amelyeknél szintén rengeteg pénz volt a tét.

Egy váratlan döntés

2014-ben az egész világot meglepte a hír, hogy az Iliad nevű francia távközlési vállalat bejelentette, hogy 15 milliárd dollárnyi készpénzért azonnal megvenné a Deutsche Telekom tulajdonában lévő, T-Mobile USA vállalatot, azaz magyarán a T-Mobile amerikai kirendeltségét. A gond csak az volt, hogy korábban független elemzők 30 milliárd dollárra értékelték a vállalatot. Nagy meglepetést nem okozott, hogy a Deutsche Telekom az ajánlatra nemet mondott, viszont ennek hatására az Iliad néhány befektetővel összeállva tovább emelte a tétet. Az így létrejött konzorcium ajánlatára a Deutsche Telekom már rábólintott volna, ám ekkor az Iliad hirtelen visszavonta az ajánlatát.

A döntésre magyarázatot nem adtak, és mindenki csak nézett bután, hogy akkor ezt most mégis hogyan gondolták.

Azóta is az iparág egyik nagy rejtélye, hogy mégis mi volt ezzel a terve a francia gigavállalatnak. Azaz, hogy miért próbálkoztak be és mi volt a mögöttes szándékuk az egésszel.

Amikor a politika behúzza a féket

A félvezetőgyártó Broadcom 2017-ben potom 117 milliárd dolláros ajánlatot tett a nagy rivális Qualcomm megvásárlására. Ez utóbbi tulajdonosai egy ilyen mesés összegre nem tudtak nemet mondani, hogy és meg is állapodtak az akvizícióról. Azonban mivel a Broadcom eredeti székhelye Szingapúrban volt, a Qualcomm pedig egy amerikai cég, az USA politikusai közül néhányan aggodalmuknak adtak hangot az üzlettel kapcsolatban. Ekkor már bőven zajlott az Egyesült Államok és a Kína közötti úgynevezett kereskedelmi háború, és sokan attól tartottak, hogy egy ilyen felvásárlással az Egyesült Államok elveszítheti vezető szerepét az 5G technológiai szegmensben. Ezért aztán Donald Trump az ország akkori elnöke végül nemzetbiztonsági okokra hivatkozva aláírta az ügyletet blokkoló, azaz megtiltó végrehajtási rendeletet.

Amikor a Qualcomm marad hoppon

Nem sokkal azután, hogy a Broadcom felvásárlás kútba esett maga a Qualcomm is megpróbálkozott azzal, hogy megszerezze egyik riválisát.

Pont annyit akartak adni, tehát 44 milliárd dollárt az NXP Semiconductors nevű kínai chipgyártó cégért, mint Musk a Twitterért.

Azonban ezúttal a kínai állam lépett közbe, és megakadályozták a fúziót. Állításuk szerint a döntésükben nem politikai okok játszottak szerepet, hanem kizárólag a trösztellenes előírásokat tartották szem előtt. Mindenesetre jól kiszúrtak az utolsó pillanatban az amerikai céggel a hivatalnokok, ami miatt sokan dörzsölték a tenyerüket kárörvendően.

40 milliárdos biznisz

Az egyik legfrissebb ilyen jellegű szenzáció az NVIDIA és az ARM küszöbön álló házassága volt. A Softbank tulajdonában álló ARM a mobilszektor egyik legfontosabb cége, amely rengeteg fontos szabadalommal rendelkezik. Az NVIDIA pedig a videókártyák, és egyéb hardverek vezető gyártója, és egyesülésükkel egy verhetetlennek tűnő versenyző született volna meg. Egészen pontosan az NVIDIA tette meg az ajánlatot, és a konszern 40 milliárd dollárt sem sajnált volna az ARM bekebelezésére. Azonban az esetleges akvizíció felkeltette a globális versenyhatóságok figyelmét is, amelyek már egy ideje jelezték, hogy problémásnak tartják az üzletet. Meglátásuk szerint egy olyan holding jött volna így létre, amelyben az ARM függetlensége nem biztosított, és ez pedig a piac torzulásához vezetett volna. Hát ez nagy meglepetést nem okozott senkinek, hiszen az NVIDIA-nak nyilván az volt az elsődleges célja, hogy az ARM felvásárlásával egy újabb fegyverhez jusson, amelyet sikerrel vethet be a riválisok elleni harcban. Végül is aztán olyan feltételeket szabtak a hatóságok, amelyeket az NVIDIA már nem akart bevállalni, és elállt a tervtől.

Ráadásul a két milliárd dolláros foglalót sem kapják vissza, szóval nem még azt sem mondhatjuk, hogy olcsón úszták meg a dolgot.

A Zoomnak sem jöhet össze minden

A Zoom nevű videótelefonálásra szakosodott vállalat a COVID-19 járvány egyik nagy nyertese. A kényszerű izoláció és home office miatt hirtelen rengetegen kezdték el használni a cég szoftvereit, amely értelemszerűen a bevételt is jelentősen megnyomta. A Zoom vezetősége viszonylag hamar úgy döntött, hogy a külső körülmények remek lehetőségeket teremtenek a terjeszkedésre, és ezért bejelentették, hogy megvásárolják a Five9 nevű, call center rendszereket fejlesztõ szoftvercéget. A terv az volt, hogy a Zoomot házasítják a Five9 saját megoldásaival, aminek köszönhetően a felhasználók egy korábbinál lényegesen jobb és sokoldalúbb terméket kapnak. Az ajánlat 14,7 milliárd dollárról szólt, és a Five9 vezetői napokig ünnepeltették magukat a bejelentést követően. Azonban hamar arcukra fagyot a mosoly. A cég részvényesei ugyanis nem találták ezt az egészet olyan remek ötletnek, hiszen csak elenyésző hányaduk támogatta az akvizíciót. Ezt követően szégyenszemre a Zoom és a Five9 ismét tartott egy sajtótájékoztatót, ahol bejelentették, hogy lefújják az ügyletet az ellenállás miatt.

Ha szeretne még több érdekes techhírt olvasni, akkor kövesse az Origo Techbázis Facebook-oldalát, kattintson ide!